SER Fúziós Kódex 2015: amit az egyesülő feleknek tudniuk kell

Egy fúziót vagy felvásárlást általában a stratégiai, finanszírozási és versenyjogi megfontolások uralnak. Ugyanakkor van egy fontos társadalmi dimenzió is: a munkavállalók és képviseleti szervezeteik bevonása. A 2015. évi SER Fúziós Kódex (SER-Fusiegedragsregels 2015) – más néven Fúziós Kódex – előírja az egyesülő felek számára, hogy kellő időben tájékoztassák a szakszervezeteket a tervezett fúzióról, és lehetőséget adjanak nekik a véleményük kialakítására.

A Kódex nem az összeolvadás gazdasági előnyeinek felmérésére vagy annak megakadályozására szolgál, hanem annak biztosítására, hogy a munkavállalói képviselők befolyást gyakorolhassanak az összeolvadás véglegessé válása előtt. Az igazgatók, az M&A tanácsadók, a HR szakemberek és az üzemi tanácsok számára ezért fontos, hogy a tranzakciós folyamat korai szakaszában megállapítsák, hogy az Összeolvadási Kódex alkalmazandó-e.

Mi az SER egyesülési kódex?

Az SER Fúziós Kódex nem hivatalos törvény, hanem a Szociális és Gazdasági Tanács (SER) által létrehozott önszabályozás egyik formája. Emiatt kvázi-jogszabálynak is nevezik.

A Kódex fő célja az összeolvadásban érintett vállalkozásoknál dolgozó személyek érdekeinek védelme. Az Összeolvadási Kódex nem határozza meg, hogy egy összeolvadás kívánatos vagy gazdaságilag megalapozott-e, de előírja, hogy a szakszervezeteket teljes körűen és kellő időben tájékoztassák, és lehetőséget kapjanak véleményük ismertetésére, mielőtt megállapodás születik az összeolvadásról.

A Kódex megsértése nem bűncselekmény, de a be nem tartása ennek ellenére jelentős hírnévkárosodást okozhat: az Egyesülési Kódex Vitarendezési Bizottsága (Geschillencommissie Fusiegedragsregels) megállapíthatja a jogsértést, és nyilvánosságra hozhatja határozatát.

Mikor alkalmazandó a Kódex?

Az egyesülési törvénykönyv négy feltétel teljesülése esetén alkalmazandó:

• Az érintett vállalkozás az üzleti közösség (bedrijfsleven) része.
• Az Egyesülési Törvénykönyv értelmében egyesülésről van szó.
• Egy vagy több munkavállalói szövetség érintett legalább az egyik egyesülő félben.
• Az érintett vállalkozásnál vagy vállalkozáscsoportnál elvileg legalább 50 ember dolgozik Hollandiában.

Az „üzleti közösség” fogalmát tág értelemben használják: nemcsak a kereskedelmi vállalkozásokat foglalja magában, hanem bizonyos nonprofit szervezeteket, kormányzati szerveket és szakembereket is, amennyiben azok üzletszerűen, saját költségükre és kockázatukra működnek a piacon. Ilyenek például az egészségügyi szervezetek, a lakásszövetkezetek, az oktatási intézmények, a kulturális intézmények, valamint olyan szakemberek, mint a könyvelők, ügyvédek, építészek és tanácsadó mérnökök.

Az 50 alkalmazotti küszöbértéket kollektív szerződés (cao) csökkentheti. Ennek a küszöbértéknek az emelése nem megengedett.

Mi minősül egyesülésnek?

Az Összeolvadási Törvénykönyv értelmében összeolvadás akkor történik, amikor egy vállalkozás vagy annak egy része feletti ellenőrzés véglegesen más kezekbe kerül. Az irányítás ideiglenes megváltozása kívül esik ezen a fogalomon.

A Kódex többek között a következőkre vonatkozhat:

• üzleti egyesülés, például eszközök és kötelezettségek átruházása;
• jogi egyesülés;
• jogi szétválás vagy kiválás;
• zártkörűen működő vagy nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinek megszerzése vagy átruházása;
• törvényi vagy szerződéses hatáskörön alapuló irányításváltozás;
• olyan partnerségek létrehozása vagy egyesülése, amelyekbe vállalkozást apportálnak.

2015 óta a megcáfolható ellenőrzés vélelme vonatkozik többek között a következőket magában foglaló részvényátruházásokra:

• a szavazati jogok több mint 50%-ának megszerzése;
• a részvények több mint 50%-ának megszerzése;
• az igazgatótanács vagy a felügyelő testület több mint felének kinevezésére vonatkozó hatáskör.

Ez a vélelem megcáfolható. A döntő kérdés továbbra is az, hogy valóban végleges irányításátruházás történt-e.

Mely fúziók mentesülnek a lehetőségek alól?

Az egyesülési törvénykönyv számos konkrétan meghatározott helyzetre nem vonatkozik.

Belső csoportosulások

Az olyan belső fúzió, amelyben minden érintett fél ugyanahhoz a vállalkozáscsoporthoz tartozik, nem tartozik a Kódex hatálya alá.

Az irányítás megváltozása különleges jogi következmények miatt

A házassági vagyonjogból, vagyonkezelésből (bewind), végrendeleti rendelkezésből, gyámságból vagy csődeljárásból eredő bizonyos ellenőrzési változások szintén kizártak. Ez a kivétel azonban nem alkalmazandó automatikusan, ha a felszámoló vagy a vagyonfelügyelő később úgy dönt, hogy átruház egy vállalkozást. Ebben az esetben az Egyesülési Törvénykönyv továbbra is alkalmazandó lehet.

De minimis fúziók

Az összefonódás nem tartozik a Kódex hatálya alá, ha főszabály szerint kevesebb mint tíz embert foglalkoztatnak annál a vállalkozásnál vagy vállalkozásoknál, amely(ek) felett az irányítás átszáll.

Nincsenek releváns holland következmények

Végül, az egyesülések kívül esnek az Egyesülési Törvénykönyv hatálya alá, amennyiben a Hollandiában dolgozó személyekre nézve ésszerűen nem várható jelentős következményekkel járó fúzió. A határokon átnyúló tranzakciók esetében ezért meg kell vizsgálni, hogy az ügylet a holland jogkörbe tartozik-e. A releváns tényezők közé tartozik a hollandiai tevékenységek mértéke, az ágazat, a piaci átfedés, valamint a Hollandiában dolgozó személyekre gyakorolt ​​következmények.

A tájékoztatási és konzultációs kötelezettség

A fő kötelezettség az, hogy az egyesülő felek kellő időben tájékoztassák az érintett szakszervezeteket, és konzultáljanak velük. A „kellő időben” azt jelenti, hogy a szakszervezeteket még az egyesülésről szóló megállapodás megkötése előtt tájékoztatják: a szakszervezetek véleményének továbbra is ténylegesen befolyásolnia kell az ügylet megkötését vagy feltételeit. Az utólagos tájékoztatás elvileg túl késői, még akkor is, ha az egyesülést egyébként gondosan előkészítették.

Milyen információkat kell megadniuk az egyesülő feleknek?

Az egyesülő feleknek tájékoztatniuk kell a szakszervezeteket a következőkről:

• az egyesülés indítékai;
• a tervezett szakpolitikai intézkedések;
• a várható társadalmi, gazdasági és jogi következmények;
• az ezen következményekre válaszul tervezett intézkedések.

A szakszervezeteknek ezt követően lehetőséget kell adni arra, hogy a munkavállalók érdekeit szem előtt tartva véleményt nyilvánítsanak. A konzultáció során többek között a következő témák kerülhetnek szóba:

• az egyesülés okai;
• a káros következmények korlátozására irányuló intézkedések;
• a személyzet tájékoztatásának időzítése és módja;
• további jelentéstétel az egyesülésről;
• további, a véleményalkotáshoz észszerűen szükséges információk.

A szakszervezet további információkat kérhet, de ezeknek az információknak az egyesülésre kell vonatkozniuk, és relevánsnak kell lenniük a véleményalkotáshoz.

Nyilvános nyilatkozatok

Mielőtt egy egyesülő fél nyilvános nyilatkozatot tenne egy egyesülés előkészítéséről vagy lezárásáról, például sajtóközleményt adna ki, az érintett szakszervezeteket először tájékoztatni kell annak tartalmáról. Ez az előzetes értesítés lehetőséget ad a szakszervezeteknek arra, hogy kérdéseiket feltegyék, mielőtt az információt nyilvánosságra hozzák.

A SER Titkársága

A szakszervezetek mellett a SER Titkárságát is tájékoztatni kell a szakszervezetek értesítésével egyidejűleg. A SER Titkárságnak többek között jelző és támogató szerepe van: továbbíthatja a beérkezett értesítéseket az érintett szakszervezeteknek, további információkat kérhet, és figyelemmel kísérheti a tervezett fúziók médiavisszhangját. A bejelentés digitálisan, postai úton vagy angol nyelven is megtehető.

Mely szakszervezeteket kell tájékoztatni?

Nem minden szakszervezet minősül automatikusan „munkavállalói egyesületnek” az Összeolvadási Törvénykönyv értelmében. Ez mindenesetre akkor áll fenn, ha egy szakszervezet az érintett vállalkozással kapcsolatban:

• jelölteket állított az üzemi tanácsba, akik közül legalább egyet megválasztottak;
• rendszeresen tárgyal a fizetésről és a foglalkoztatás feltételeiről; vagy
• az egyesülést megelőző két évben rendszeresen és láthatóan képviselte a tagok érdekeit a vállalkozással szemben.

Amennyiben egy egyesülő félre kollektív munkaszerződés (cao) vonatkozik, a megállapodás felei automatikusan érintett munkavállalói szövetségeknek minősülnek. Az olyan szakszervezeti szövetségek, mint az FNV, a CNV és a VCP, ernyőszervezetek: pusztán e szerepük alapján nem minősülnek automatikusan munkavállalói szövetségnek az Egyesülési Törvénykönyv értelmében.

Vis major

Csak vis maior esetén lehet eltérni az időbeli követelménytől. Ennek olyan rendkívül sürgős körülményekre kell vonatkoznia, amelyek kívül esnek az egyesülő felek ellenőrzési körén. A közelgő csőd nem minősül automatikusan vis maiornak; a körülményeket egyedi esetükben kell értékelni.

Vis maior elfogadása esetén az egyesülő feleknek a következőket kell tenniük:

• kifejezett fenntartást tegyen a még beszerzendő szakszervezeti véleménnyel kapcsolatban;
• a megállapodás létrejötte után haladéktalanul tájékoztassa a szakszervezeteket;
• továbbra is konzultálnak az egyesülésről és annak következményeiről.

A vis maiorra való sikeres hivatkozás tehát nem mentesíti az összefonódó feleket a tájékoztatási és konzultációs kötelezettség alól. Csupán elhalasztja azt az időpontot, amikor ezt a kötelezettséget teljesíteni kell.

Panaszok és szankciók

A Fúziós Törvénykönyv Vitarendezési Bizottsága kezeli a Törvénykönyv betartásával kapcsolatos vitákat. Mind a szakszervezetek, mind a fúzióban részt vevő felek panaszt nyújthatnak be. A panaszt írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell többek között a következőket:

• az érintett felek neve és címe;
• a vita leírása;
• a kért döntés.

A panasz benyújtásának határideje elvileg egy hónap az egyesülés nyilvános bejelentésétől vagy megvalósulásától számítva. Amennyiben nem történt nyilvános bejelentés, a határidő attól a pillanattól kezdődik, amikor a szakszervezet egyébként ésszerűen tudomást szerezhetett volna az eredményről.

A beérkezést követően az elnök először az elfogadhatóságot vizsgálja. Ha a kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítják, a kérelmező tizennégy napon belül kifogást emelhet. Ha a panasz elfogadható, a másik félnek elvileg egy hónapja van írásban válaszolni. Ezt követően nyilvános meghallgatásra kerülhet sor, amelyet követően a Bizottság kihirdeti határozatát.

A Bizottság megállapíthatja, hogy egy egyesülő fél vagy szakszervezet nem tartotta be, vagy nem megfelelően tartotta be egy vagy több rendelkezést, és a jogsértést súlyosnak vagy súlyosan vétkesnek minősítheti. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozatot elvileg közzéteszik a SER weboldalán.

A Bizottság nem szabhat ki bírságot, és nincs hatásköre felfüggeszteni vagy megakadályozni egy fúziót. Ezért a határozat közzététele a fő szankció és a nyomásgyakorlás forrása.

A panasztételi eljárás mellett létezik egy közvetítői rendszer is. Egy meglévő vagy fenyegető vitában részt vevő bármely fél kérheti a közvetítést, beleértve a folyamatban lévő panasztételi eljárás során is. Ebben az esetben az eljárási határidők felfüggesztődnek. Ha a közvetítés sikeres, a panaszt visszavonják.

Kapcsolat más fúziófelügyeleti szervekkel

Az SER fúziós kódexe a törvényi értesítési és jóváhagyási eljárásokkal párhuzamosan működik. Az ágazattól és az ügylet jellegétől függően többek között a következő hatóságok játszhatnak szerepet:

• a Holland Pénzügyi Piacok Hatósága (AFM);
• a Holland Fogyasztóvédelmi és Piaci Hatóság (ACM);
• a Holland Egészségügyi Hatóság (NZa);
• az oktatási, kulturális és tudományos miniszter, amennyiben az oktatásban a törvényben előírt egyesülési teszt alkalmazandó.

A SER Titkárságának küldött értesítés nem helyettesít semmilyen más törvényi értesítési kötelezettséget. Egy összefonódás ezért a Fúziós Törvénykönyv hatálya alá tartozhat, és egyúttal például a Holland Fogyasztóvédelmi és Piaci Hatóság vagy a Holland Egészségügyi Hatóság felügyelete alá is tartozhat.

Mi változott 2015-ban?

A 2015-ös módosítás három jelentős változást vezetett be.

Szélesebb hatókör

A hatályt kiterjesztették többek között a nonprofit szervezetekre, a kormányzati szervezetekre és a szakemberekre. Ez a kiterjesztés tükrözi azon ágazatok növekvő függetlenségét, privatizációját és üzleti jellegű szerveződését, amelyeket korábban kevésbé fedett le a Kódex.

Egy másik ellenőrzési kritérium

Módosították a részvényátruházások ellenőrzésének vélelmét. A korábbi szabályok szerint a részvények több mint 50%-ának birtoklása megdönthetetlen vélelmet eredményezett; 2015 óta ez a vélelem megdönthető. Ezáltal a teszt jobban összhangba kerül a vállalkozáson belüli tényleges ellenőrzési viszonyokkal.

Modernizált terminológia

A terminológiát frissítették: mostantól a „vállalkozásnál dolgozó személyek” kifejezés szerepel, összhangban az Üzemi Tanácsokról szóló törvény (Wet op de ondernemingsraden) terminológiájával. Ezenkívül nagyobb figyelmet fordítanak a szakszervezeti vélemény és az üzemi tanács tanácsadási joga közötti kapcsolatra.

Gyakorlati ellenőrzőlista egyesülő felek számára

A gondos felkészülés azzal kezdődik, hogy időben felmérjük, alkalmazható-e az Egyesülési Törvénykönyv. E tekintetben a következő pontok relevánsak:

• Korai szakaszban értékelje, hogy a tranzakció magában foglalja-e az irányítás végleges megváltozását.
• Ellenőrizze, hogy az érintett vállalkozások beletartoznak-e az „üzleti közösség” tágabb fogalmába.
• Határozza meg, hogy mely szakszervezetek minősülnek munkavállalói egyesületnek.
• Tájékoztassa a szakszervezeteket, mielőtt megállapodás születik az egyesülésről.
• Tájékoztassák a szakszervezeteket, mielőtt bármilyen nyilvános nyilatkozatot tennének.
• Az egyesülést egyidejűleg értesíteni kell a SER Titkárságán is.
• Külön mérlegelje, hogy fennáll-e vis maior.
• Vegye figyelembe az üzemi tanács tanácsadói folyamatát.
• Ellenőrizze az egyéb szabályozó hatóságokkal szemben fennálló értesítési és jóváhagyási kötelezettségeket.
• Gondosan dokumentálja a tájékoztatási és konzultációs folyamatot.

Célszerű a szándéknyilatkozatban vagy a szerződési feltételek között figyelembe venni az Összeolvadási Törvénykönyv betartását, az összeolvadásokra és felvásárlásokra vonatkozó jogi ellenőrzőlistánkban szereplő pontok mellett . A szükséges tájékoztatási és konzultációs folyamat befejezésére vonatkozó előfeltétel is szerepelhet.

Mit jelent a SER fúziós kódexe a gyakorlatban?

A 2015-ös SER fúziós törvénykönyv a holland fúziós gyakorlat fontos részét képezi. Bár a törvénykönyv nem hivatalos törvény, és nem ír elő bírságokat vagy fúziós tilalmat, előírja az egyesülő felek számára, hogy körültekintően és időben tájékoztassák és konzultáljanak az érintett szakszervezetekkel.

A legnagyobb kockázatokat a késedelmes értesítés, a hiányos információszolgáltatás vagy a konzultáció teljes elmulasztása jelenti. A szabályok be nem tartása a Fúziós Törvénykönyv Vitarendezési Bizottságának nyilvános ítéletéhez, és ennek következtében hírnévkárosodáshoz vezethet.

Az igazgatók, az M&A tanácsadók, a HR szakemberek és az üzemi tanácsok számára ezért elengedhetetlen, hogy a tranzakciós folyamat legelején felmérjék az Összeolvadási Törvénykönyv alkalmazhatóságát, és gondosan dokumentálják a szakszervezetekkel folytatott konzultációt. Ez az értékelés ugyanabba a korai szakaszba tartozik, mint az átvilágítás , mivel a túl későn érkező bejelentés utólag nem javítható.

Law & More Tanácsot adunk vállalatoknak, intézményeknek és üzemi tanácsoknak az Egyesülési Törvénykönyv alkalmazásával kapcsolatban: vonatkozik-e a Törvénykönyv egy adott tranzakcióra, mely szakszervezeteket kell megkeresni, mit kell tartalmaznia a bejelentésnek, és hogyan kell dokumentálni a konzultációt. Amennyiben panasz érkezik a Vitarendezési Bizottsághoz, az érintett fél képviseletében járunk el.

Gyakran Ismételt Kérdések