Szellemi tulajdonvédelem Hollandiában: jogok, bejegyzés és végrehajtás

Hollandiában a szellemi tulajdon védelme egy többrétegű rendszeren alapul: a szerzői jog automatikusan keletkezik az Auteurswet alapján, a védjegyeket és formatervezési mintákat a Benelux Szellemi Tulajdon Hivatalánál (BOIP) jegyeztetik be, a szabadalmakat pedig vagy nemzeti szinten, az Octrooicentrum Nederlandon keresztül, vagy az Európai Szabadalmi Hivatalon keresztül lehet megszerezni. Minden jognak megvannak a saját feltételei, a saját időtartama és a saját érvényesítési módja, és a holland bíróságok Európa leggyorsabb és legspecializáltabb eljárásait kínálják. A gyakorlati probléma egésze annak ismerete, hogy melyik jog mire vonatkozik, és mit kell regisztrálni.

Milyen szellemi tulajdonjogok léteznek Hollandiában?

A holland szellemi tulajdonjog a nemzeti törvények, a védjegyekre és formatervezési mintákra vonatkozó Benelux Szellemi Tulajdonról szóló Egyezmény (BVIE), az Európai Unió közvetlenül vagy végrehajtási jogszabályokon keresztül alkalmazandó rendeleteinek és irányelveinek, valamint olyan nemzetközi szerződéseknek az ötvözete, mint a Párizsi Egyezmény, a Berni Egyezmény és a TRIPS-megállapodás. Ennek következménye egy vállalkozás számára, hogy egy jog földrajzi kiterjedése ritkán egyezik meg azzal az országgal, ahol azt megszerezték: egyes jogok Benelux-szerte, mások EU-szerte, míg mások csak nemzeti szinten érvényesek.

Az alábbi táblázat a gyakorlatban legfontosabb jogokat, azok keletkezésének módját és időtartamát mutatja be. A feltételek törvényben meghatározottak, nem pedig alku tárgyát képezik, de a megújítási, használati és fenntartási kötelezettségek jelentősen eltérnek közöttük.

Két azonnali következmény következik. Először is, egy be nem jegyzett jog tehát nem védelem nélküli: a szerzői jogok, a kereskedelmi nevek, az adatbázis-jogok és az üzleti titkok mind bejelentés nélkül keletkeznek. Másodszor, egy Hollandiában szerzett jog nem terjed ki automatikusan az egész Európai Unióra. Egy Benelux védjegy nem nyújt védelmet Németországban, egy holland szabadalom pedig Franciaországban. Ahol egy piac számít, a bejegyzésnek azt is ki kell terjednie.

Szerzői és szomszédos jogok

Az Auteurswet értelmében a szerzői jog az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotások eredeti jellegét viseli magán, amely a szerző személyes bélyegét viseli. Ez a meghatározás tágabb, mint amilyennek hangzik, és magában foglalja a szoftvereket, a műszaki rajzokat, a marketingszövegeket, a fényképeket, az építészeti terveket és a weboldalak szerkezetét, valamint a nyilvánvaló kategóriákat. A védelem a létrehozás pillanatában keletkezik. Nincs regisztráció, nincs letétbe helyezési és értesítési kötelezettség, és a művön található szerzői jogi közlemény jogilag semmit sem tesz hozzá, bár bizonyító erejűen hasznos.

A védelmi idő a szerző élete plusz hetven év, amelyet a halálát követő év január 1-jétől kell számítani. A névtelenül vagy jogi személy nevében kiadott művek esetében a védelmi idő az első jogszerű nyilvánossághoz közvetítéstől számított hetven év. A szomszédos jogok, amelyeket a Wet op de naburige rechten szabályoz, az előadóművészeket, a hangfelvétel- és filmelőállítókat, valamint a műsorsugárzó szervezeteket védik, és a teljesítménytől, a felvételtől vagy a sugárzástól számított meghatározott ideig érvényesek, nem pedig a halálesettől számítva.

A holland szerzői jog magában foglalja a személyhez fűződő jogokat (personlijkheidsrechten) is, amelyek a vagyoni jogok átruházása után is a szerzőt illetik. Ide tartozik a szerzőként való megnevezéshez való jog, a mű megváltoztatásával szembeni kifogásolás joga, valamint a szerző becsületét vagy hírnevét sértő torzítás vagy csonkítás elleni kifogásolás joga. Ezek közül néhányról megállapodás útján le lehet mondani; a hírnevet károsító torzítás elleni kifogásolás jogáról nem. Ezért a holland szerzői jogok átruházásának kifejezetten ki kell térnie a személyhez fűződő jogokra, mert téved az a vevő, aki mindennek a tiszta átruházását feltételezi.

A szerzői jog átruházásához írásbeli okirat szükséges, és az átruházás csak azokra a jogokra vonatkozik, amelyeket az okirat leír. A kizárólagos licencekre ugyanez a követelmény vonatkozik. Ez a formális szabály sérti azokat a vállalkozásokat, amelyek számlára vagy e-mailes üzenetváltásra támaszkodnak egy formatervezési minta, fénykép vagy szoftver tulajdonjogának megállapításához.

Védjegyek és formatervezési minták a BOIP-nál

Nincs olyan, hogy csak holland védjegy. A Hollandiára kiterjedő védjegyeket a Benelux Szellemi Tulajdon Hivatalánál lajstromozzák a BVIE keretében, és Belgiumban, Hollandiában és Luxemburgban együttesen érvényesek. Alternatív megoldásként az EU védjegybejelentés az EUIPO-nál lehetséges, amely egyetlen lajstromozással lefedi az összes tagállamot, vagy a madridi rendszeren keresztüli nemzetközi lajstromozás, amely a szükséges területeket jelöli meg.

Egy megjelölés akkor lajstromozható, ha alkalmas áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére, és a nyilvántartásban egyértelműen ábrázolható. A szavak, logók, formák, színek, hangok és kombinációk elvileg mind megfelelnek a lajstromjelnek. Ami viszont nem, az a leíró vagy generikus megjelölés: az a védjegy, amely egyszerűen megnevezi a terméket vagy annak jellemzőit, elutasításra kerül, és ez a leggyakoribb oka annak, hogy a Benelux államokban a kérelmet nem bírálják el. A lajstromozás tíz évig érvényes, és tízéves időtartamokra korlátlanul megújítható.

A rendszer két jellemzője érdemel figyelmet a benyújtás előtt. A BOIP nem utasít el egy kérelmet azért, mert létezik egy korábbi hasonló védjegy; a korábbi védjegy tulajdonosának kell felszólalást benyújtania a közzétételt követő időszakon belül. Ez azt jelenti, hogy a lajstromozás nem bizonyítja a védjegy szabad használatát, és a márkanév elfogadása előtti engedélyezési vizsgálat sokkal többet ér, mint a későbbi lajstromozási tanúsítvány. Egy olyan védjegy, amelyet öt éven keresztül megszakítás nélkül nem használnak valóban, sebezhetővé válik a megszűnéssel szemben, így a fel nem használt védjegyek védekező portfóliója nem nyújtja azt a védelmet, amilyennek látszik.

A formatervezési minták a termék megjelenését védik: vonalait, körvonalait, színeit, alakját, textúráját vagy anyagait. A Benelux államokban a BOIP-nál (Boeing 777) lajstromozott formatervezési mintaoltalmi jog öt évig érvényes, és legfeljebb huszonöt évre megújítható. Létezik egy lajstromozatlan uniós formatervezési mintaoltalom is, amely az Unióban történő első nyilvánosságra hozatalkor automatikusan keletkezik, és három évig érvényes, kizárólag a szándékos másolás ellen véd. Az újdonság követelmény, és a formatervezési minta bejelentés előtti nyilvánosságra hozatala – korlátozott türelmi időn belül – megsemmisítheti azt. Rövid kereskedelmi élettartamú termékek esetében a lajstromozatlan jog gyakran elegendő; bármihez, aminek tartósnak szánták, lajstromoztatni kell.

Szabadalmak: nemzeti, európai és az Egységes Szabadalmi Bíróság

A szabadalom olyan műszaki találmányt véd, amely új, feltalálói tevékenységen alapul, és iparilag alkalmazható. Figyeljük meg a harmadik feltételt: a holland és az európai szabadalmi jog azt kérdezi, hogy a találmány iparilag alkalmazható-e, nem pedig azt, hogy az amerikai értelemben hasznos-e. A rendszer az elsőként benyújtók rendszere, tehát a bejelentés dátuma dönti el a prioritást a versengő kérelmezők között, és a találmány ezen időpont előtti bármilyen nyilvánosságra hozatala, beleértve a kereskedelmi vásárokon tartott bemutatót vagy a titoktartási megállapodás nélküli beszélgetést, elpusztítja az újdonságot. Európában nincs általános türelmi idő a feltaláló saját nyilvánosságra hozatalára.

Két út létezik. A holland nemzeti szabadalmat az Octrooicentrum Nederland, a Holland Vállalkozásfejlesztési Ügynökség (RVO) része adja meg egy kutatási jelentés alapján, de anélkül, hogy érdemi vizsgálatot végeznének arról, hogy a találmány megfelel-e a szabadalmazhatóság feltételeinek. A szabadalmat viszonylag gyorsan és olcsón adják meg, és a bejelentési naptól számított húsz évig érvényes, éves megújítási díjak megfizetése mellett, de érvényességét csak akkor tesztelik igazán, amikor érvényesítik. Az Európai Szabadalmi Hivatalnál bejelentett európai szabadalmat érdemi vizsgálatnak vetik alá, és miután megadták, hatályba lép a kérelmező által megjelölt államokban.

2023. június 1. óta az európai rendszer egy további réteggel bővült. A megadott európai szabadalom egységes hatályú európai szabadalomként jegyezhető be, amely egyetlen jog keretében fedi le a részt vevő tagállamokat, és az Egységes Szabadalmi Bíróság joghatósággal rendelkezik az egységes szabadalmak, valamint – kivéve, ha a jogosult úgy döntött, hogy kilép a szabadalomból – a klasszikus európai szabadalmak felett is. Az átmeneti időszak, amely alatt a kilépés lehetséges, legalább 2030-ig tart. Hollandiában az Egységes Szabadalmi Bíróság egy helyi részlege működik Hágában, a Rechtbank Den Haag nemzeti szabadalmi bíráskodása mellett.

A vállalkozások számára a gyakorlati kérdés tehát már nem csak az, hogy hová nyújtsák be a keresetüket, hanem az is, hogy melyik bíróság előtt rendezik a szabadalmaik ügyét. A kimaradás ("opt-out") esetén a viták a nemzeti bíróságokon maradnak, aminek az az ára, hogy elveszítik az Egységes Szabadalmi Bíróság által kiadható egyetlen, páneurópai hatályú, megszüntető intézkedést; a kimaradás hiánya pedig egyetlen, páneurópai hatályú megsemmisítési keresetnek teszi ki a szabadalmat. Ezt a döntést minden család esetében tudatosan kell meghozni, nem pedig az alapértelmezésre hagyni.

A jogok, amelyeket a vállalkozások elfelejtenek: kereskedelmi nevek, üzleti titkok és adatbázisok

A kereskedelmi név (handelsnaam) az a név, amely alatt egy üzleti tevékenységet ténylegesen folytatnak, és a holland jog a Handelsnaamwet-en keresztül védi azt használat, nem pedig bejegyzés alapján. A név bejegyzése a cégnyilvántartásba a... KVK nem teremti meg a jogot, és nem is tisztázza azt: egy cégnév bejegyzése semmit sem mond arról, hogy egy korábbi felhasználó megakadályozhatja-e Önt. A védelem arra a területre és szakterületre korlátozódik, ahol a név ismert, így két azonos név létezhet egymás mellett, ha nem áll fenn az összetévesztés veszélye. Mivel a kereskedelmi névhez fűződő jogok és a védjegyjogok átfedésben vannak, és különböző felek birtokolhatják őket, a márkanevet mindkét nyilvántartással és a tényleges piaci használattal összevetve kell ellenőrizni, mielőtt elfogadnák.

Az üzleti titkokat a Wet bescherming bedrijfsgeheimen védi, amely az európai üzleti titkokról szóló irányelvet hajtja végre. Egy információ csak akkor minősül titkosnak, ha kereskedelmi értékkel bír, mert titkos, és ésszerű lépéseket tettek a titokban tartása érdekében. Ez utóbbi feltétel az, ahol a pereket megnyerik és elveszítik. A munkaszerződésekben és a beszállítókkal kötött titoktartási záradékok, a hozzáférési korlátozások, a dokumentumok megjelölése, a távozó személyzet távozási eljárásai és a technikai intézkedések nem pusztán ésszerű óvintézkedések: ezek teszik az információt elsősorban védett üzleti titokká. Egy nem biztonságos megosztott mappában tárolt recept nem üzleti titok.

Az adatbázis-jog védi a gyűjtemény tartalmának megszerzésébe, ellenőrzésébe vagy bemutatásába fektetett jelentős befektetést, függetlenül az egyes tételek szerzői jogaitól. Tizenöt évig érvényes, és egy jelentős új befektetés új időszakot nyit. Azoknál a vállalkozásoknál, amelyek értéke egy adatkészletben, nem pedig egy szövegben vagy találmányban rejlik, ez gyakran a legfontosabb jog, amelyet birtokolnak, és amelyet soha nem dokumentáltak. Őrizzen meg bizonyítékokat arról, hogy miből állt a befektetés.

Kinek a tulajdonában vannak az alkalmazottak és szabadúszók által végzett munkához fűződő jogok?

A tulajdonjogi viták gyakoribbak, mint a jogsértési viták, és a holland jog egy csapdát rejt magában, amely szinte minden növekvő vállalkozást elkap. Az Auteurswet értelmében, ha egy művet egy alkalmazott készít a munkaköri feladatai részeként, a munkáltatót tekintik szerzőnek, és kezdettől fogva ő birtokolja a szerzői jogokat. Ha ugyanazt a művet szabadúszó, ügynökség vagy vállalkozó készíti, a szerzői jogok az alkotót illetik, és azok csak írásbeli átruházási okirat alapján kerülnek át az ügyfélre. A számla kifizetése a leszállítandó terméket vásárolja meg, nem a hozzá kapcsolódó jogokat.

A szabadalmak helyzete hasonló, de eltérő szabályok vonatkoznak rájuk: a munkavállaló által munka közben létrehozott találmány általában a munkáltatót illeti, a feltalálót pedig meghatározott körülmények között törvény illeti meg a méltányos díjazás. A formatervezési minták és védjegyek esetében a jogok a bejelentést követik, tehát számít, hogy kinek a neve szerepel a bejelentésen, és az alapító által személyesen bejegyzett védjegy nem a felhasználó vállalat tulajdona.

A jogorvoslat egyszerű, és következetesen kell alkalmazni. Minden munkaszerződésnek elég széles körben kell leírnia a feladatokat ahhoz, hogy lefedje a kreatív és technikai teljesítményt, és kifejezetten foglalkozzon a találmányokkal és a személyhez fűződő jogokkal. Minden külső fejlesztővel, tervezővel, fotóssal, ügynökséggel vagy tanácsadóval kötött szerződésnek tartalmaznia kell a leszállítandó anyagokhoz kapcsolódó összes szellemi tulajdonjog írásbeli átruházását, a személyhez fűződő jogokról való lemondással, amennyire a törvény megengedi, és ki kell térnie a már meglévő anyagokra és a nyílt forráskódú komponensekre. Amennyiben a munkát már leszállították ilyen záradék nélkül, az átruházás általában még mindig megszerezhető, de a tárgyalási pozíció nagyon eltérő, ha az ügyfél a munkától függ.

A szellemi tulajdonjogok érvényesítése Hollandiában

Hollandia kedvelt helyszín a szellemi tulajdonnal kapcsolatos perek terén, és ez inkább eljárási, mint anyagi jogi kérdés. A szabadalmi ügyek a Rechtbank Den Haag-nál összpontosulnak, amely kizárólagos joghatósággal rendelkezik első fokon, és egy olyan tanács tárgyalja ezeket az ügyeket folyamatosan. Az előzetes jogorvoslati eljárások (kort geding) heteken belül végrehajtható intézkedést eredményezhetnek, ami egy termékbevezetés vagy egy szakvásár esetében gyakran az egyetlen számító jogorvoslat.

Három eljárási eszközt érdemes ismerni, mielőtt vita merülne fel. Sürgős esetekben a bíróság az alperes meghallgatása nélkül, ex parte, elrendelhet egy intézkedést, ha bármilyen késedelem helyrehozhatatlan kárt okozna; ez az eszköz a vásárokon vagy online megjelenő hamisított áruk ellen alkalmazott. A bizonyítékokat bíróság által engedélyezett lefoglalással (bewijsbeslag) lehet biztosítani, amelynek értelmében a bírósági végrehajtó másolatokat készít a dokumentumokról és adatokról, amelyeket aztán egy harmadik fél őriz, amíg a bíróság nem dönt a hozzáférésről, ami megakadályozza, hogy a jogsértő megsemmisítse a bizonyítékot. Szellemi tulajdonnal kapcsolatos eljárásokban pedig a vesztes felet kötelezhetik a nyertes fél ésszerű és arányos perköltségeinek teljes megfizetésére, ahelyett, hogy a rendes polgári ügyekben alkalmazott szerény fix díjszabás szerint járna el. Ez a költségszabály mindkét irányba hat, és az eljárás megindítása előtt mérlegelni kell.

A jogérvényesítés nem pusztán bírói jellegű. A jogtulajdonosok kérelmet nyújthatnak be a vámhatóságokhoz, hogy a jogsértésre gyanús árukat az EU határán visszatartsák, ami gyakran a leghatékonyabb módja az importált hamisítványok kezelésének. Az online jogsértéseket a platformokkal és tárhelyszolgáltatókkal folytatott értesítési és eltávolítási eljárásokkal lehet kezelni, és egy jól megfogalmazott, a bizonyítékokkal megfelelően biztosított előzetes levél a viták jelentős részét eljárás nélkül rendezi.

A jogérvényesítés előtt győződjön meg arról, hogy a jog fennáll. A fel nem használt védjegy, a benyújtás előtt nyilvánosságra hozott szabadalom, a túl korán közzétett formatervezési minta vagy az írásba soha nem foglalt átruházás mind megtámadható a védekezésben, és a jogsértési perekre a szokásos válasz a megsemmisítés iránti viszontkereset.

Hibák, amelyek a vállalkozások jogait sértik

A javításra kért hibák következetesek, és mindegyik elhanyagolható költséggel megelőzhető.

• Közzététel a benyújtás előtt. Egy találmány vagy formatervezési minta nyilvános bemutatása, vagy titoktartási megállapodás nélküli megvitatása elpusztítja az újdonságot Európában. Először nyújtsa be, vagy tegye közzé írásbeli titoktartási megállapodás alapján.
• Feltételezve, hogy a számla átruházza a jogokat. A külső féltől megrendelt munka az alkotónál marad, amíg írásbeli okirat másként nem rendelkezik.
• Márka átvétele kiárusítás nélkül. A lajstromok nem akadályozzák meg az ütköző bejelentéseket, így egy védjegy bejegyezhető lehet, és mégis jogsértő. A figyelmeztető levél utáni márkanévváltás sokkal többe kerül, mint egy keresés.
• Csak a belföldi piacra regisztrálva. A Benelux és az EU-s jogok különböző lajstromozások. A bővítési terveknek inkább a bejelentési stratégiát kell meghatározniuk, mintsem követniük.
• A portfólió elévülésének hagyása. A megújítási dátumok, a használati követelmények és az éves szabadalmi díjak mind saját ütemterv szerint alakulnak, és a lejárt jog általában nem állítható vissza.
• Üzleti titkok informális kezelése. Dokumentált intézkedések nélkül az információk titokban tartására a törvényi védelem egyáltalán nem érvényes.

Ennek beépítése a vállalkozás szokásos működésébe szokás kérdése: leltár arról, hogy mit alkotott a vállalat, döntés arról, hogy mely eszközök indokolják a regisztrációt, dátummal rögzített nyilvántartások a fejlesztési folyamatról, standard záradékok minden olyan szerződésben, amelyet valaki létrehoz, és napló a megújítási dátumokról.

Law and More Tanácsot ad vállalkozásoknak és egyéni alkotóknak a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos kérdésekben Hollandiában: védjegyek és formatervezési minták engedélyezési és bejelentési stratégiája, átruházási és licencszerződések, munka- és vállalkozói záradékok, tulajdonjoggal kapcsolatos viták, valamint jogsértési és megszűnési eljárások a holland bíróságok előtt. Ha szeretné, hogy álláspontját a benyújtás, megindítás vagy pereskedés előtt felülvizsgálják, vegye fel a kapcsolatot a következővel: Law & More konzultációt szervezni szellemi tulajdonjogi ügyvédeinkkel irodáinkban Eindhoven és a Amsterdam.