A mesterséges intelligencia felelőssége Hollandiában: ki a felelős, ha a mesterséges intelligencia hibázik

A mesterséges intelligencia felelősségét Hollandiában nem szabályozza külön törvény. Amikor egy mesterséges intelligenciarendszer kárt okoz, a felelősséget a holland polgári jog általános szabályai határozzák meg: a felek közötti szerződés, a Polgári Törvénykönyv 6:74. cikke szerinti felelősség a szerződésszegésért, a 6:162. cikk szerinti károkozás, a segédeszközökért és a teljesítményhez nem megfelelő tárgyakért való felelősség, valamint a 6:185–6:193. cikkekben foglalt termékfelelősségi rendszer. Az uniós mesterséges intelligenciatörvény közjogi kötelezettségeket és bírságokat ró ki a szolgáltatókra és a telepítőkre, de önmagában nem biztosít kártérítési igényt a károsultnak.

Ez a gyakorlati kiindulópont, és megmagyarázza, hogy Hollandiában a mesterséges intelligencia felelősségével kapcsolatos viták többsége miért a szerződésen és a gondossági kötelezettségen alapul, nem pedig a technológiára vonatkozó bármiféle specifikus tényezőn. Ez az útmutató ismerteti, hogy melyik fél melyik helyzetben van kitéve a felelősségnek, mi változik a felülvizsgált termékfelelősségi irányelv végrehajtásakor, mit tesz és mit nem ad hozzá a mesterséges intelligencia törvény a 2026-ban elfogadott halasztás után, és hogyan kezeli egy holland bíróság az önállóan tanuló rendszer által okozott bizonyítási problémát.

A ténylegesen alkalmazandó holland jogalapok

Nincs holland, és európai szintű mesterséges intelligencia felelősségi törvény sem. Amit viszont használnak, az egy általános szabályrendszer, amelyet más helyzetekre írtak, és amelyet a bíróságok most a mesterséges intelligenciára is alkalmaznak. Az, hogy ezek közül melyik illik az adott esetre, meghatározza, hogy kit perelhetsz be, mit kell bizonyítanod, és mennyi kártérítést kaphatsz.

• Felróható szerződésszegés (Ptk. 6:74. §)A szokásos eljárás, amikor a felek megállapodnak: a szállító bizonyos tulajdonságokkal rendelkező rendszert ígért, és azokat nem szállította le, vagy a telepítő a megállapodott paramétereken kívül használta azt.
• Felelősség a segédszemélyzetért (6:76. cikk)Az a fél, aki egy másik személyt vesz igénybe egy kötelezettség teljesítéséhez, úgy felelős érte, mintha önmagáért. Ez akkor érvényes, ha egy MI-szállító alvállalkozói megbízást ad a modellfejlesztésnek vagy a tárhelyszolgáltatásnak.
• Felelősség a teljesítés során nem megfelelő tárgyakért (6:77. cikk)Ha egy kötelezettség teljesítéséhez használt tárgy nem alkalmas a célra, a keletkező mulasztást az adósnak tulajdonítják, kivéve, ha a felelősségre vonás a körülményekre tekintettel ésszerűtlen lenne. Ez az a rendelkezés, amely alapján egy kórház vagy egy könyvelőiroda felelősségre vonható egy általa használt hibás eszközért, és a kivétel szűkebb körű, mint azt az alperesek általában feltételezik.
• Kártérítési felelősség (6:162. cikk)A szerződésen kívüli személyek útja: a sérült beteg, az elutasított álláspályázó, a közlekedő. A kártérítési igényt tevőnek jogellenes cselekményt, annak felróhatóságát, kárát, ok-okozati összefüggését és relativitását kell bizonyítania.
• Felelősség az alkalmazottakért és a nem beosztott vállalkozókért (6:170. és 6:171. cikk)Egy szervezet felelős a benne dolgozók hibáiért, beleértve azt is, ha egy alkalmazott kritikátlanul támaszkodott egy gép kimenetére.
• Termékfelelősség (6:185–6:193. cikk)A gyártó objektív felelőssége hibás termékért, a vétkesség bizonyítása nélkül. Vitatott, hogy a jelenlegi szöveg értelmében a tisztán szoftver terméknek minősül-e, és pontosan ezt oldja meg a felülvizsgált európai irányelv.

Ezenkívül a személyes adatokat feldolgozó mesterséges intelligenciarendszerek a GDPR hatálya alá tartoznak. A 22. cikk korlátozza a kizárólag automatizált feldolgozáson alapuló döntéseket, amelyek joghatásokat váltanak ki, vagy hasonlóan jelentős hatással vannak egy személyre, a 82. cikk pedig külön jogot biztosít a jogsértés által okozott vagyoni és nem vagyoni károk megtérítésére. A gyakorlatban az adatvédelmi igénnyel előléptető felperes gyakran a kártérítési igény mellett hivatkozik erre, mivel az adatkezelőre ilyenkor kimutatható elszámoltathatósági teher hárul.

Kezdjük a szerződéssel, mert ott oszlik meg a kockázat.

A vállalkozások között a MI-hibákért felelős személy kérdésére általában már jóval a megállapodásban benne van a válasz, mielőtt bármi baj történne. A holland jog széleskörű szabadságot biztosít a feleknek a kockázat megosztásában, és a MI-szállítók ezt ki is használják: a szabványfeltételek jellemzően indikatívként írják le a kimenetet, kizárják az adott célra való alkalmasságot, a felelősséget korlátozott időszak alatt kifizetett díjakra korlátozzák, és teljesen kizárják a következményes veszteségeket.

Ezek a kikötések gyakrabban helytállóak, mint azt az ügyfelek várnák, de nem mindig. A kizáró záradékot figyelmen kívül lehet hagyni, ha a Polgári Törvénykönyv 6:248. cikke értelmében az ésszerűség és a méltányosság mércéi szerint elfogadhatatlan lenne rá támaszkodni, és a holland bíróságok ezt a tesztet a legkönnyebben akkor alkalmazzák, ha a kárt a szállító vagy annak vezetősége szándékos gondatlansága vagy azzal egyenértékű cselekmény okozta. Az általános szerződési feltételek által szabályozott kapcsolatokban egy kikötés a 6:233. cikk értelmében indokolatlanul terhesként is megtámadható, a fogyasztók pedig élvezik a 6:236. és 6:237. cikkben foglalt törvényi listák további védelmét.

A valós eseteket eldöntő záradékok sokkal hétköznapibbak, mint a felelősségi korlátozás. Mit garantált a szállító a pontossággal, a betanítási adatokkal és az elfogultsági teszteléssel kapcsolatban? Ki a felelős a kimenet validálásáért, mielőtt az alapján cselekednének? Melyik fél birtokolja a naplókat, és mennyi ideig őrzik meg azokat? Köteles-e értesíteni a modell teljesítményének romlásáról? Kötelezettséget vállal-e a szállító arra, hogy a rendszer megfeleljen a mesterséges intelligencia törvénynek, és ki viseli a költségeket, ha nem? Egy olyan MI-szerződés, amely megválaszolja ezeket a kérdéseket, többet ér, mint bármely, a kártérítés összegéről szóló záradék.

Amennyiben a telepítő egy ügyfelek számára eljáró szakember, van egy második réteg is. Az a cég, amely mesterséges intelligencia eszközt használ saját szolgáltatásnyújtása során, továbbra is felelős az ügyfele felé az eredményért, és a Polgári Törvénykönyv 6:77. cikke azt jelenti, hogy az eszköz alkalmatlansága elvileg a cégnek, nem pedig az ügyfélnek tulajdonítható. A kockázatnak a szállítóra való visszahárítása teljes mértékben a szállítási szerződéstől függ, ezért a két feltételrendszert egymással szemben kell értelmezni.

A mesterséges intelligenciát alkalmazó szervezet gondossági kötelezettsége

A szerződésen kívül a felelősség attól függ, hogy a szervezet ésszerűen gondos alkalmazóként járt-e el. A holland bíróságok ezt a gondossági kötelezettséghez hasonlóan értékelik: mennyire valószínű a kár, mennyire súlyos, mennyire voltak megterhelőek az óvintézkedések, és mit tettek lehetővé a tudomány jelenlegi állása. A mesterséges intelligenciára alkalmazva a gyakorlatban egy felismerhető szabvány alakult ki.

• Alkalmasság a tényleges használatra. Egy adott populációra, adathalmazra vagy joghatóságra validált rendszer nem feltétlenül alkalmas egy másikra is. A tesztelési körülményeken kívüli telepítése a gondossági kötelezettség klasszikus megszegése.
• Értelmes emberi felügyelet. A kimenetet felülvizsgáló személynek rendelkeznie kell a szükséges információkkal, idővel és felhatalmazással ahhoz, hogy eltérjen attól. A csak papíron létező felügyelet, ahol a felülvizsgáló óránként több száz kimenetet hagy jóvá, semmilyen védelmet nem nyújt.
• Telepítés utáni monitorozás. A modell teljesítménye a világ változásával együtt változik. Egy olyan szervezet, amely soha nem méri a pontosságot az éles bevezetés után, nem tudja bizonyítani, hogy körültekintő volt.
• Átláthatóság az érintett személlyel szemben. Az emberek tájékoztatása arról, hogy mesterséges intelligenciát használtak, és annak módjáról, meghatározott esetekben a mesterséges intelligencia törvényéből eredő kötelezettség, valamint tényező abban, hogy a bíróság jogellenesnek minősíti-e a magatartást.
• Dokumentáció. Naplók, verziórekordok, teszteredmények és a kimenet elfogadásának vagy felülbírálásának indokai. Ezek nélkül a szervezet nem tudja megcáfolni az állítást, bármi is történt valójában.

A tükörkép elve is érvényes. Egy szervezet, amely felülírja a helyes MI-kimenetet, vagy figyelmen kívül hagyja a rendszer által generált figyelmeztetést, ugyanilyen gondossági kötelezettségnek van kitéve. A kérdés soha nem az, hogy használtak-e MI-t, hanem az, hogy a hozzá kapcsolódó döntéshozatali folyamat megalapozott volt-e.

Termékfelelősség: a jelenlegi és a 2026 decemberi szabályok

A Polgári Törvénykönyv 6:185–6:193. cikkei szerinti jelenlegi holland szabályozás értelmében a hibás termék gyártója felelős halálesetért, személyi sérülésért és magánhasználatra szánt dologi kárért anélkül, hogy a károsultnak bizonyítania kellene a vétkességet. Egy termék hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amelyet egy személy jogosan elvárhat, figyelembe véve a megjelenését, az ésszerűen elvárható használatát és a forgalomba hozatalának időpontját. A károsultnak kell bizonyítania a hibát, a kárt és az ok-okozati összefüggést. A követelésekre a kár, a hiba és a gyártó megismerésétől számított hároméves elévülési idő vonatkozik, amely minden esetben a termék forgalomba hozatalától számított tíz év elteltével évül el.

A mesterséges intelligencia ezen rendszerének gyengesége strukturális. Kézzelfogható javakra íródott, nem világos, hogy az önálló szoftverek terméknek számítanak-e, és egy olyan rendszer, amely a forgalomba hozatala után megváltoztatja a viselkedését, kínosan helyezkedik el egy olyan hibával, amelyet a forgalomba hozatal pillanatában értékelnek.

A hibás termékekért való felelősségről szóló, 2024. október 23-án elfogadott (EU) 2024/2853 irányelv felváltja az 1985-ös irányelvet, és választ ad a legtöbb kifogásra. A szoftver, beleértve a mesterséges intelligenciarendszereket is, kifejezetten terméknek minősül. A felelős felek köre a gyártón túl kibővül az importőrökre, a meghatalmazott képviselőkre, a teljesítési szolgáltatókra és meghatározott esetekben arra a félre, amely lényegesen módosít egy már piacon lévő terméket. A hibásságot a telepítés utáni tanulás hatásainak és a frissítések szállításának képességének figyelembevételével lehet értékelni. A vagyoni kár küszöbértéke eltűnik, és a megtéríthető kár kifejezetten magában foglalja az adatok megsemmisülését vagy sérülését, valamint az orvosilag elismert pszichológiai kárt. A mesterséges intelligencia szempontjából döntő fontosságú, hogy a bíróság elrendelheti az alperes birtokában lévő bizonyítékok nyilvánosságra hozatalát, és a hibásság és az ok-okozati összefüggés megdönthető vélelmei akkor érvényesülnek, ha a műszaki vagy tudományos bonyolultság miatt a bizonyítás rendkívül nehéz a felperes számára.

A tagállamoknak 2026. december 9-ig kell átültetniük az irányelvet, és az ezen időpont után forgalomba hozott termékekre vonatkozik. A Polgári Törvénykönyv 6. és 7. könyvét módosító holland végrehajtási törvényjavaslatot 2026 márciusában nyújtották be a Képviselőháznak (Tweede Kamer), és még nem fogadták el; a hatálybalépést királyi rendelet fogja meghatározni. Addig a meglévő 6:185–6:193. cikkek továbbra is az irányadók, és az új szabályok hatálybalépésekor már forgalomban lévő termékek a régi rendszer hatálya alá tartoznak. Más szóval, több évig a két rendszer párhuzamosan fog működni, és a rendszer forgalomba hozatalának dátuma dönti el, hogy melyik vonatkozik rá.

Mit tesz, és mit nem a mesterséges intelligencia törvénye?

Az MI-törvény, az (EU) 2024/1689 rendelet, termékbiztonsági és piacfelügyeleti jogszabály. Kockázat szerint osztályozza a rendszereket, közvetlenül tilt néhány gyakorlatot, tervezési, dokumentációs, adatkezelési, emberi felügyeleti, pontossági és forgalomba hozatal utáni felügyeleti kötelezettségeket ír elő a magas kockázatú MI-rendszerek szolgáltatói számára , enyhébb átláthatósági kötelezettségeket ír elő az emberekkel interakcióba lépő vagy szintetikus tartalmat generáló rendszerek számára, és külön szabályokat határoz meg az általános célú MI-modellekre. A jogsértést a felügyeleti hatóságok közigazgatási bírságok kiszabásával érvényesítik. Nem keletkeztet kártérítési jogot, és a kártérítést követelő áldozatnak továbbra is a Polgári Törvénykönyv alapján kell keresetet benyújtania.

Ennek ellenére a mesterséges intelligencia törvényének nagy jelentősége van a polgári jogi felelősség szempontjából, mivel ez biztosítja azt az írásos mércét, amelyhez a bíróság viszonyítva mérheti a gondossági kötelezettséget. Egy olyan szervezet, amely figyelmen kívül hagyta a dokumentációs, felügyeleti vagy monitoring kötelezettséget, látszólag nem felel meg annak a színvonalnak, amelyet egy gondos alkalmazónak meg kell felelnie. A megfelelőségi bizonyítékok fordítva is ugyanolyan erővel működnek: a műszaki dokumentáció, a kockázatkezelési nyilvántartások és a naplók pontosan azok, amire az alperesnek szüksége van, amikor a kereset beérkezik.

Az ütemterv 2026-ban megváltozott, és érdemes pontosan meghatározni, mivel a megfelelési tervezés az eredeti dátumokra épült. A rendelet 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba. A tiltott gyakorlatok és a mesterséges intelligencia ismeretére vonatkozó kötelezettség 2025. február 2. óta van érvényben, az általános célú MI-modellekre, az irányításra és a büntetésekre vonatkozó szabályok pedig 2025. augusztus 2. óta. A rendelet nagy része 2026. augusztus 2-án vált alkalmazandóvá. Az egyszerűsítési csomag értelmében, amelyhez a Tanács 2026. június 29-én adta meg végleges jóváhagyását, a III. mellékletben felsorolt ​​önálló, magas kockázatú rendszerekre vonatkozó kötelezettségeket 2027. december 2-ig, az uniós termékjogszabályok hatálya alá tartozó termékekbe ágyazott magas kockázatú rendszerekre vonatkozó kötelezettségeket pedig 2028. augusztus 2-ig halasztják. A szabályozási tesztkörnyezetek határideje 2027. augusztus 2-ra tolódott ki, a tartalom átláthatóságára vonatkozó szabályok türelmi idejét lerövidítették, és új tilalmakat vezettek be a mesterséges intelligencia által generált gyermekpornográfiára és a beleegyezés nélküli intim képekre vonatkozóan.

A halasztás nem hatályon kívül helyezés. A tilalmak, az átláthatósági kötelezettségek és az általános célú modellszabályok már most is érvényesek, a halasztott, magas kockázatú kötelezettségek pedig olyan magatartást írnak le, amelyet a bíróság már most is az alkalmazandó ellátási standardnak tekinthet. Azok a szervezetek, amelyek 2027-ig szüneteltetik programjaikat, azt fogják tapasztalni, hogy a polgári jog előbb őket érte utol.

Hollandiában a felügyeletet külön végrehajtási törvény szervezi. A javaslat koordináló szerepet biztosít a Holland Adatvédelmi Hatóságnak (Autoriteit Persoonsgegevens) és a Holland Digitális Infrastruktúra Hatóságnak (Rijksinspectie Digitale Infrastructuur), míg a meglévő ágazati felügyeleti hatóságok a saját területükön gyakorolják a felügyeletet. A törvény a cikk írásakor még nem lépett hatályba. Mivel a mesterséges intelligenciatörvény egy rendelet, közvetlenül alkalmazandó; ami még hiányzik, az a nemzeti végrehajtási és szankcionálási keretrendszer.

A bizonyítékok problémája, és hogyan kezeli azt a holland eljárás

Egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségi igény legnehezebb része szinte soha nem a jogalap meghatározása. Azt kell bizonyítani, hogy ez a rendszer, és nem az azt használó ember vagy egy független ok okozta a kárt. Egy átláthatatlan modell, amelyet az incidens óta átképeztek, és amelynek naplóit harminc napig megőrizték, bizonyítási akadályt jelent a felperes számára.

Az európai válasz a bizonyítási teher megfordítása lett volna. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségi irányelvre vonatkozó, 2022 szeptemberében benyújtott bizottsági javaslat bevezette volna az ok-okozati vélelmet és a magas kockázatú rendszerekkel kapcsolatos bizonyítékok nyilvánosságra hozatalának elrendelésének jogát. A javaslat sosem született megállapodásra, a Bizottság pedig hivatalosan visszavonta a javaslatot, a visszavonást pedig 2025 októberében tette közzé a Hivatalos Lapban. Semmi sem váltotta fel ezt, és új javaslatot sem fogadtak el.

Ami megmaradt, az a nemzeti eljárási eszközök és a felülvizsgált termékfelelősségi irányelvben szereplő vélelmek. A holland polgári eljárás már lehetővé teszi a fél számára, hogy a Polgári Perrendtartás 843a. cikke alapján kérje a másik fél birtokában lévő meghatározott dokumentumok megtekintését, és kérje a bíróságtól szakértő kirendelését vagy előzetes szakértői vizsgálat elrendelését. A gyakorlatban a naplók, modellverziók, validációs jelentések és incidensnyilvántartások korai és pontosan megfogalmazott közzétételi kérése többet ér a kereset érdekében, mint bármely, a bizonyítási teherre vonatkozó érv. A védelem oldaláról ugyanez a pont fordítva is érvényes: egy olyan szervezet, amely nem tudja bemutatni ezeket a feljegyzéseket, azt tapasztalja, hogy a bíróság azok hiányából von le következtetéseket.

A megőrzési szabályzat ezért felelősségi kérdés, nem csak informatikai kérdés. Ahol a mesterséges intelligencia törvény alkalmazandó, a magas kockázatú rendszerek szolgáltatóinak és telepítőinek meghatározott minimális ideig meg kell őrizniük az automatikusan generált naplókat. Ahol ez nem így van, ott az alapul szolgáló követelés elévülési ideje a jobb irányadó, és a harminc nap nem elegendő.

Hogyan működik ez azokban az ágazatokban, ahol a legnagyobb a jelentősége

Egészségügy. A diagnosztikai támogató rendszer nem hárítja el a felelősséget a klinikusról. A kezelési kapcsolat a Polgári Törvénykönyv 7:446. és azt követő cikkei szerinti orvosi kezelési megállapodás értelmében továbbra is az ellátást nyújtó szolgáltatóval marad, és a mércét egy ésszerűen hozzáértő szakember képezi. Amennyiben maga az eszköz nem megfelelő, a 6:77. cikk azt az ellátást nyújtó szolgáltatóra ruházza át, kivéve, ha a hozzárendelés ésszerűtlen lenne, és a hibás orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos esetjog azt mutatja, hogy a kivételt korlátozóan alkalmazzák. Az orvostechnikai eszköznek minősülő szoftvereknek az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet szerinti saját kötelezettségeik is vannak a mesterséges intelligencia törvényen felül.

Toborzás és HR. A jelölteket szűrő kiválasztási rendszer magas kockázatot jelent a mesterséges intelligencia törvény értelmében, és egyértelműen az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok hatálya alá tartozik. A proxy változón keresztüli közvetett diszkrimináció jogellenes, még akkor is, ha senki sem szándékosan tette – ezt a pontot részletesebben kifejtjük az algoritmikus elfogultságért való felelősségről szóló cikkünkben –, és a jelölttel a munkáltató, nem pedig a szállító néz szembe. A GDPR 22. cikke korlátozza a tisztán automatizált elutasítást, és az üzemi tanácsnak beleszólása van a személyzet ellenőrzésére vagy értékelésére használt rendszerek bevezetésébe.

Közúti forgalom. A holland jog már tartalmaz egy objektív felelősségi szabályt, amely az automatizálás szintjétől függetlenül érvényes. Az 1994. évi közúti közlekedési törvény (Wegenverkeerswet 1994) 185. cikke értelmében a gépjármű tulajdonosa vagy üzemben tartója felelős a közúton történő ütközés során a védtelen úthasználóknak okozott károkért, kivéve, ha vis maior történt, és a joggyakorlat ezt a mentességet nagyon magas szinten tartja. Emellett a vezető károkozásért, a gyártó pedig a termékfelelősségi szabályok alapján felelős lehet, ha a rendszer hibás volt. Az automatizálás megváltoztatja az egyensúlyt e két útvonal között; nem szünteti meg az elsőt.

Pénzügyi szolgáltatások. Az az intézmény, amely hitelminősítésre, tranzakció-monitorozásra vagy tanácsadásra modelleket használ, továbbra is a pénzügyi felügyeleti törvény (Wet op het financieel toezicht) szerinti gondossági kötelezettség és a szabályozó hatóságok felügyelete alatt áll. A modellirányítási hibákat az intézmény, nem pedig a szállító irányítási hibáiként kezelik.

Tartalom és kommunikáció. A generatív rendszerek másfajta leleplezést okoznak: szellemi tulajdonjogok megsértése, rágalmazó vagy félrevezető kibocsátás, valamint személyes adatok közzététele. A felelősség itt a közzétevő félre vonatkozó szokásos szabályokat követi, és az a tény, hogy egy gép készítette a szöveget, nem mentesítheti a felelősség alól; a mesterséges intelligencia által generált tartalomért való felelősségről szóló cikkünk részletesen ismerteti ezt az álláspontot.

Csökkentsd a kitettséget, mielőtt valami rosszul sül el

A szervezeteket védő intézkedések nagy részének már az incidens előtt léteznie kell, mivel olyan dokumentumokból áll, amelyeket utólag nem lehet hitelesen létrehozni.

• Térkép, ahol a mesterséges intelligenciát ténylegesen használják. A legtöbb szervezet alábecsüli ezt, mivel az eszközök beágyazottan érkeznek a vállalat által már licencelt szoftverekbe. Osztályozza az egyes felhasználási módokat a mesterséges intelligencia törvénye szerint, és rögzítse az indoklást.
• Írd át a szerződéseket. Kifejezetten foglalkozzon a pontossági garanciákkal, a betanítási adatok eredetével, az elfogultsági teszteléssel, a frissítési kötelezettségekkel, az AI Act megfelelőségével, a naplók tulajdonjogával és megőrzésével, az auditjogokkal, az incidensek értesítésével, valamint a szállítói korlát és a saját ügyfeleknek való kitettsége közötti kölcsönhatással.
• Úgy tervezd meg az emberi felügyeletet, hogy az valós legyen. Adja meg a bírálónak a szükséges információkat, az időt és a felhatalmazást az egyet nem értésre, és jegyezze fel, ha mégis egyet nem ért.
• Szándékosan naplózza. Döntse el, hogy mit őriz meg, mennyi ideig és ki által, és ezt a tárolási költségek helyett a korlátozási időszakokhoz igazítsa.
• Tesztelje az ütemterv torzítását és eltolódását, és őrizze meg az eredményeket akkor is, ha azok nem túl hízelgőek. Egy dokumentált, de kezelt probléma sokkal jobb pozíciót képvisel, mint egy nem dokumentált, de nem kezelt probléma.
• Ellenőrizd a biztosítást. A szakmai felelősségbiztosítási és egyéb általános szabályzatokat nem autonóm rendszereket szem előtt tartva írták. Írásban kérdezze meg a biztosítót, hogy a mesterséges intelligencia által támogatott döntésből eredő kárigényre vonatkozik-e a fedezet, és őrizze meg a választ.

Gyakran ismételt kérdések a mesterséges intelligencia felelősségével kapcsolatban

Tanácsadás a mesterséges intelligencia felelősségével kapcsolatban a következőtől: Law and More

A mesterséges intelligencia felelősségével kapcsolatos jogi helyzet rendezettebb, mint ahogy a vita sugallja. A holland jogban nincs hiányosság: a szerződés, a gondossági kötelezettség, a segédeszközökre és a nem megfelelő tárgyakra vonatkozó szabályok, valamint a termékfelelősségi rendszer már lefedi a területet, és a felülvizsgált termékfelelősségi irányelv 2026 decemberétől lezárja a szoftverekkel kapcsolatos fennmaradó kérdéseket. Ami változik, az nem az, hogy felelősségre vonható-e, hanem az, hogy milyen könnyen tudja a kártérítési igényt támasztó személy bizonyítani, és a saját dokumentációjának mekkora részét olvassák fel Önnek.

Law and More Pontosan ezekben a kérdésekben adunk tanácsot a mesterséges intelligencia rendszerek beszállítóinak és felhasználóinak. Felülvizsgáljuk és megtárgyaljuk a mesterséges intelligenciára és szoftverekre vonatkozó szerződéseket, felmérjük, hogy egy adott telepítés hol helyezkedik el a mesterséges intelligenciáról szóló törvény értelmében, és mit jelent ez az Ön gondossági kötelezettsége szempontjából, olyan irányítást és naplózást hozunk létre, amely megállja a helyét az eljárásokban, és fellépünk a felek mellett és ellen az automatizált döntések okozta károkkal kapcsolatos vitákban. Ha mesterséges intelligencia rendszert vezet be, vagy azzal kapcsolatos kárigényt támaszt, vegye fel a kapcsolatot a következővel: IT jog csapat, és végigvesszük veletek a témát.