#1 Nemzetközi Fellebbviteli Ügyvédek

Az eljárás

A fellebbezés keretében az alapelv az, hogy az elsőfokú rendelkezéseket a fellebbezési eljárásra is alkalmazni kell. A fellebbezést ezért a idézés ugyanolyan formában és azonos követelményekkel, mint az első fokon. A fellebbezés okait azonban még nem szükséges megjelölni. Ezeket az indokokat csak a panaszok nyilatkozatában kell feltüntetni, amelyekkel az idézetet követik.

A fellebbezés jogalapjai mindazon okok, amelyeket a fellebbezőnek meg kell állítania azzal érvelve, hogy az elsőfokú bíróság megtámadott ítéletét hatályon kívül kell helyezni. Az ítéletnek azon részei, amelyekre nem hivatkoztak, továbbra is hatályban maradnak, és a fellebbezés során már nem tárgyalják azokat. Ily módon a fellebbezésről folytatott vita és így a legális büntetés korlátozott. Ezért fontos indokolt kifogást emelni az első fokon hozott ítélet ellen. Fontos ebben az összefüggésben tudni, hogy az úgynevezett általános indok, amelynek célja, hogy a vitát az ítélet teljes terjedelmére hozza, nem és nem fog sikerülni. Más szavakkal: a fellebbezés indokának tartalmaznia kell egy konkrét kifogást, hogy a másik fél számára az ellenkérelem összefüggésében világossá váljon, hogy mi a kifogás pontosan.

A panaszokról szóló nyilatkozat a következő az ellenkérelem. A fellebbezési alperes a maga részéről a megtámadott ítélettel szemben indokokat is felhozhat, és válaszolhat a fellebbező panasznyilatkozatára. A panaszos és a védekező nyilatkozat általában befejezi a fellebbezéssel kapcsolatos álláspont-cserét. Az írásos dokumentumok kicserélése után elvben már nem megengedett új indokolással élni, még a követelés növelése érdekében sem. Ezért előírják, hogy a bíró már nem figyelhet a fellebbezés vagy a védekezés elhangzása után felhozott fellebbezési okokra. Ugyanez vonatkozik a követelés növelésére is. Kivételként azonban egy későbbi szakaszban továbbra is megalapozott az ok, ha a másik fél engedélyt adott, a panasz a vita jellegéből fakad, vagy az írásbeli dokumentumok benyújtását követően új körülmény merült fel.

Kiindulópontként az első írásbeli fordulót mindig követi a bíróság előtti tárgyalás. Kivételt képez ez az elv a fellebbezésben: a bíróság előtti tárgyalás választható, ezért nem gyakori. Ezért a legtöbb esetet általában a bíróság írásban rendezi. Mindkét fél azonban kérheti a bíróságot ügyük meghallgatásáról. Ha valamelyik fél a fellebbviteli bíróság előtti tárgyalást kívánja, a bíróságnak lehetővé kell tennie, kivéve ha különleges körülmények fennállnak. Ennélfogva a jogalapra vonatkozó ítélkezési gyakorlat továbbra is fennáll.

A fellebbezési eljárás utolsó lépése: az ítélet. Ebben az ítéletben a fellebbviteli bíróság jelzi, hogy a bíróság korábbi ítélete helyes volt-e. A gyakorlatban akár hat hónapig is eltarthat, amíg a felek szembesülnek a fellebbviteli bíróság jogerős ítéletével. A fellebbező indokainak helyt adása esetén a bíróság hatályon kívül helyezi a megtámadott ítéletet, és maga rendezi az ügyet. Ellenkező esetben a fellebbviteli bíróság logikusan helybenhagyja a megtámadott ítéletet.