A holland vagyonkezelői irodák felügyeleti törvényének új módosítása és a lakóhely plusz nyújtása
Az elmúlt években a holland bizalmi szektor rendkívül szabályozott szektorgá vált. A holland vagyonkezelő irodákat szigorú felügyelet alatt tartják. Ennek oka az, hogy a szabályozó végül megértette és felismerte, hogy a bizalmi irodáknak nagy a veszélye annak, hogy pénzmosásba vagy csaló felekkel folytatott üzletbe lépjenek. A bizalmi irodák felügyeletének és az ágazat szabályozásának érdekében 2004-ben lépett hatályba a holland bizalmi irodák felügyeletéről szóló törvény (Wtt). E törvény alapján a vagyonkezelői irodáknak számos követelménynek meg kell felelniük ahhoz, hogy folytatják tevékenységüket. A közelmúltban a Wtt újabb módosítását fogadták el, amely 1. január 2019-jén lépett hatályba. Ez a jogalkotási módosítás többek között azzal jár, hogy a lakóhely szolgáltatója a Wtt szerint meghatározása szélesebbé vált. A módosítás eredményeként több intézmény tartozik a Wtt hatálya alá, ami súlyos következményekkel járhat ezekre az intézményekre. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, hogy a Wtt módosítása milyen következményekkel jár a lakóhely biztosítása tekintetében, és hogy a módosítás gyakorlati következményei e területen vannak.
1. A holland vagyonkezelői iroda felügyeleti törvény háttere
A vagyonkezelői iroda olyan jogi személy, társaság vagy természetes személy, aki szakmailag vagy kereskedelmi szempontból egy vagy több bizalmi szolgáltatást nyújt, más jogi személyekkel vagy társaságokkal együtt vagy anélkül. Mint a Wtt neve már jelzi, a bizalmi irodák felügyelet alatt állnak. A felügyeleti hatóság a Holland Központi Bank. A holland központi bank engedélye nélkül a vagyonkezelői irodák nem működhetnek hollandiai irodákból. A Wtt többek között magában foglalja a vagyonkezelői hivatal meghatározását és azokat a követelményeket, amelyeknek a hollandiai bizalmi hivataloknak meg kell felelniük az engedély megszerzéséhez. A Wtt a bizalmi szolgáltatások öt kategóriáját osztályozza. Az ezeket a szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket bizalmi irodának tekintik, és a Wtt szerint engedélyre van szükségük. Ez a következő szolgáltatásokat érinti:
- jogi személy vagy társaság igazgatója vagy partnere;
- cím vagy postai cím megadása, kiegészítő szolgáltatások nyújtásával (lakóhely plusz nyújtása);
- vezetékes társaság igénybevétele az ügyfél érdekében;
- jogi személyek eladása vagy közvetítése;
- megbízottként jár el.
A holland hatóságoknak különféle okai voltak a Wtt bevezetésére. A Wtt bevezetése előtt a bizalmi szektort nem, vagy alig térképezték fel, különös tekintettel a kisebb vagyonkezelő irodák nagy csoportjára. A felügyelet bevezetésével jobb képet kaphat a bizalmi szektorról. A Wtt bevezetésének második oka az, hogy a nemzetközi szervezetek, mint például a Pénzügyi Akció Munkacsoport, rámutattak arra, hogy a vagyonkezelő irodák fokozott kockázatot vállalnak többek között a pénzmosás és az adóelkerülés terén. E szervezetek szerint integritási kockázat volt a bizalmi szektorban, amelyet szabályozással és felügyelettel kellett kezelhetővé tenni. Ezek a nemzetközi intézmények olyan intézkedéseket is ajánlottak, ideértve az „ismerd meg az ügyfeledet” elvet, amely a megsemmisíthetetlen üzleti műveletekre összpontosít, és ahol a bizalmi irodáknak tudniuk kell, kivel folytatnak üzleti tevékenységet. Célja annak megakadályozása, hogy üzletet csaló vagy bűnözőkkel folytassanak. A Wtt bevezetésének utolsó oka az, hogy a hollandiai bizalmi irodák tekintetében az önszabályozást nem tartották elégségesnek. Nem minden bizalmi irodára vonatkoztak ugyanazok a szabályok, mivel nem minden irodát egyesítettek fióktelepben vagy szakmai szervezetben. Ezenkívül hiányzott egy olyan felügyeleti hatóság, amely biztosítani tudta volna a szabályok betartását. [1] A Wtt ezután gondoskodott a bizalmi irodákkal kapcsolatos egyértelmű szabályozás kialakításáról és a fent említett problémák kezeléséről.
2. A lakóhely plusz szolgáltatás nyújtásának meghatározása
A Wtt 2004. évi bevezetése óta rendszeresen módosították ezt a törvényt. 6. november 2018-án a holland szenátus új módosítást fogadott el a Wtt. A 2018. január 2018-jén hatályba lépett új holland vagyonkezelői iroda felügyeleti törvényével (Wtt 1) szigorodtak azok a követelmények, amelyeknek a vagyonkezelő irodáknak meg kell felelniük, és a felügyeleti hatóságnak több végrehajtási eszköz áll rendelkezésre. Ez a változás kibővítette többek között a „lakóhely plusz biztosítása” fogalmát. A régi Wtt szerint a következő szolgáltatást tekintették bizalmi szolgáltatásnak: cím megadása jogi személy számára kiegészítő szolgáltatások nyújtásával együtt. Ezt más néven lakóhely plusz biztosítása.
Először is fontos megérteni, hogy mit jelent pontosan a lakóhely biztosítása. A Wtt szerint a lakóhely biztosítása az postai vagy látogatási cím megadása megrendeléssel vagy jogi személy, társaság vagy természetes személy által, amely nem tartozik a cím szolgáltatójával azonos csoportba. Ha a címet szolgáltató szervezet e szolgáltatás mellett további szolgáltatásokat is nyújt, akkor a lakóhely plusz nyújtásáról beszélünk. A Wtt szerint ezeket a tevékenységeket együttesen bizalmi szolgáltatásnak tekintik. A régi kiegészítő Wtt a következő kiegészítő szolgáltatásokkal foglalkozott:
- tanácsadás vagy segítségnyújtás a magánjogban, a befogadási tevékenységek kivételével;
- adóügyi tanácsadás vagy adóbevallások és kapcsolódó szolgáltatások gondozása;
- az éves beszámoló elkészítésével, értékelésével vagy ellenőrzésével, vagy a közigazgatás magatartásával kapcsolatos tevékenységek elvégzése;
- igazgató felvétele egy jogi személy vagy társaság számára;
- egyéb kiegészítő tevékenységek, amelyeket általános közigazgatási rendelet határoz meg.
A lakóhely biztosítása és a fent említett kiegészítő szolgáltatások egyikének teljesítése a régi Wtt szerint megbízhatósági szolgáltatásnak tekinthető. Azoknak a szervezeteknek, amelyek ezt a szolgáltatáskombinációt nyújtják, a Wtt szerint engedélyre van szükségük.
A Wtt 2018 keretében a kiegészítő szolgáltatásokat kissé módosították. Most a következő tevékenységekre vonatkozik:
- jogi tanácsadás vagy segítségnyújtás, kivéve a befogadási tevékenységek elvégzését;
- adóbevallások és kapcsolódó szolgáltatások gondozása;
- az éves beszámoló elkészítésével, értékelésével vagy ellenőrzésével, vagy a közigazgatás magatartásával kapcsolatos tevékenységek elvégzése;
- igazgató felvétele egy jogi személy vagy társaság számára;
- egyéb kiegészítő tevékenységek, amelyeket általános közigazgatási rendelet határoz meg.
Nyilvánvaló, hogy a Wtt 2018 keretében nyújtott kiegészítő szolgáltatások nem különböznek nagyban a régi Wtt szerinti kiegészítő szolgáltatásoktól. Az első pont szerinti tanácsadás fogalmát kissé kibővítettük, és az adóügyi tanácsadást a meghatározásból kivettük, de egyébként szinte ugyanazokra a kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozik.
Ennek ellenére, amikor a Wtt 2018-at összehasonlítják a régi Wtt-tel, nagy változás tapasztalható a lakóhely plusz nyújtása tekintetében. A Wtt 3 4. cikk (2018) bekezdésének b) albekezdése értelmében tilos olyan tevékenységeket végezni e törvény alapján engedély nélkül, amelyek mind a postai cím, mind a látogatási cím megadására irányulnak, b) a bizalmi szolgáltatások meghatározása és az abban a részben említett kiegészítő szolgáltatások nyújtásakor ugyanazon természetes személy, jogi személy vagy társaság javára.[2]
Ez a tilalom azért merült fel, mert gyakran lakóhellyel és kiegészítő szolgáltatások nyújtásával jár elválasztva a gyakorlatban, ami azt jelenti, hogy ezeket a szolgáltatásokat nem ugyanaz a fél végzi. Ehelyett például az egyik fél elvégzi a kiegészítő szolgáltatásokat, majd kapcsolatba hozza az ügyfelet egy másik, lakóhelyet biztosító féllel. Mivel a kiegészítő szolgáltatások nyújtását és a lakóhely biztosítását nem ugyanaz a párt végzi, elvben nem beszélünk a régi Wtt szerint megbízhatósági szolgáltatásokról. E szolgáltatások szétválasztásával a régi Wtt szerint sem szükséges engedély, és így elkerülhető az engedély megszerzésének kötelezettsége. A bizalmi szolgáltatások jövőbeli szétválasztásának megakadályozása érdekében a Wtt 3 4. cikk (2018) bekezdésének b) pontjában tilalmat építettek be.
3. A bizalmi szolgáltatások elkülönítésének tilalmának gyakorlati következményei
A régi Wtt szerint azok a szolgáltatók, amelyek elválasztják a lakóhely biztosítását és a kiegészítő tevékenységek elvégzését, és ezeket a szolgáltatásokat különböző felek végzik el, nem tartoznak a bizalmi szolgáltatás meghatározásába. Ugyanakkor a Wtt 3 4. cikk (2018) bekezdésének b) alpontjában foglalt tilalommal az a bizalmi szolgálatot elválasztó felek számára tilos az ilyen tevékenységek engedély nélküli folytatása. Ez azt jelenti, hogy azok a pártok, amelyek folytatni akarják ilyen tevékenységeiket, engedélyt igényelnek, és ennélfogva a Holland Nemzeti Bank felügyelete alá tartoznak.
A tilalom azt vonja maga után, hogy a szolgáltatók a Wtt 2018 szerint bizalmi szolgáltatást nyújtanak, amikor olyan tevékenységeket végeznek, amelyek célja mind a lakóhely biztosítása, mind a kiegészítő szolgáltatások nyújtása. Ezért a szolgáltatónak nem szabad kiegészítő szolgáltatásokat nyújtania, és azután ügyfelét kapcsolatba lépnie egy másik, lakóhelyet biztosító féllel, anélkül, hogy a Wtt-en engedélyt kapott. Ezenkívül egy szolgáltató is Nem szabad közvetítőként fellépni azáltal, hogy az ügyfelet engedély nélkül különféle felekkel érintkeztetik, amelyek lakóhelyet nyújthatnak és kiegészítő szolgáltatásokat nyújthatnak.[3] Még akkor is ez a helyzet, amikor ez a közvetítő maga nem nyújt lakóhelyet, és nem végez további szolgáltatásokat.
4. Ügyfelek átirányítása a lakóhely meghatározott szolgáltatóira
A gyakorlatban gyakran vannak olyan felek, akik kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak, majd az ügyfelet egy adott lakóhely-szolgáltatóhoz irányítják. Az áttétel ellenére a lakóhely szolgáltatója gyakran jutalékot fizet az ügyfelet utaló félnek. A Wtt 2018 szerint azonban már nem megengedett, hogy a szolgáltatók együttműködjenek és szándékosan szétválasztják szolgáltatásaikat a Wtt elkerülése érdekében. Ha egy szervezet kiegészítő szolgáltatásokat nyújt az ügyfelek számára, nem szabad ezeket az ügyfeleket konkrét lakóhely-szolgáltatóhoz irányítani. Ez nevezetesen azt jelenti, hogy a felek között van egy együttműködés, amelynek célja a Wtt elkerülése. Sőt, amikor jutalékot kapnak az áttételre, nyilvánvaló, hogy a felek között együttműködés zajlik, amelyben a bizalmi szolgáltatásokat elkülönítik.
A Wtt vonatkozó cikke a tevékenységek elvégzéséről szól amelynek célja a mind postai, akár látogatói cím megadásával, valamint kiegészítő szolgáltatások nyújtásával. A módosító indítvány utal a következőkre: az ügyféllel való kapcsolatfelvétel különböző felekkel. [4] A Wtt 2018 új törvény, ezért e törvény vonatkozásában jelenleg nincsenek bírósági határozatok. Ezenkívül a vonatkozó szakirodalom csak azokat a változásokat tárgyalja, amelyeket ez a törvény magában foglal. Ez azt jelenti, hogy ebben a pillanatban még nem világos, hogy a törvény pontosan hogyan fog működni a gyakorlatban. Ennek eredményeként jelenleg nem tudjuk, hogy mely cselekvések pontosan tartoznak a „cél” és a „kapcsolatfelvétel” fogalommeghatározásaiba. Ezért jelenleg nem lehet megmondani, hogy mely cselekvések vonatkoznak pontosan a Wtt 3 4. cikk (2018) bekezdés b) albekezdésének tilalmára. Biztos azonban, hogy ez csúszó skála. A meghatározott lakóhely-szolgáltatókra történő hivatkozás és az ezekre az áttételekre vonatkozó jutalék megszerzése az ügyfelek kapcsolatfelvételét jelenti a lakóhely-szolgáltatóval. Azon konkrét lakóhely-szolgáltatók ajánlása, amelyekkel jó tapasztalatokkal rendelkezik, kockázatot jelent, bár az ügyfelet elvileg nem közvetlenül a lakóhely-szolgáltatóra utalják. Ebben az esetben azonban megemlítenek egy adott lakóhely-szolgáltatót, akivel az ügyfél kapcsolatba léphet. Nagy az esély arra, hogy ezt úgy fogják tekinteni, hogy „kapcsolatba hozza az ügyfelet” a lakóhely szolgáltatójával. Végül is ebben az esetben az ügyfélnek nem kell saját erőfeszítéseket tennie a lakóhely-szolgáltató megtalálásához. Még mindig kérdés, hogy „az ügyfél kapcsolatba hozásáról” beszélünk-e, amikor az ügyfelet egy kitöltött Google keresési oldalra irányítják. Ennek az az oka, hogy ennek során nem ajánlott konkrét lakóhely-szolgáltató, de az intézmény megadja az ügyfél számára a lakóhely-szolgáltatók nevét. Annak tisztázása érdekében, hogy mely cselekmények tartoznak pontosan a tilalom hatálya alá, a jogi rendelkezést tovább kell fejleszteni az ítélkezési gyakorlatban.
5. Következtetés
Nyilvánvaló, hogy a Wtt 2018 jelentős következményekkel járhat azok számára, akik kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak, és ezzel egyidejűleg ügyfeleiket egy másik félre irányítják, amely lakóhelyet nyújthat. A régi Wtt alatt ezek az intézmények nem tartoztak a Wtt hatálya alá, ezért a Wtt szerint nem igényeltek engedélyt. Mivel azonban a Wtt 2018 hatályba lépett, tilos az úgynevezett bizalmi szolgáltatások szétválasztása. Mostantól kezdve az olyan intézmények, amelyek tevékenységet folytatnak, mind a lakóhely biztosítására, mind a kiegészítő szolgáltatások nyújtására összpontosítanak, a Wtt hatálya alá tartoznak, és ennek a törvénynek megfelelően engedélyt kell szerezniük. A gyakorlatban sok szervezet foglalkozik kiegészítő szolgáltatásokkal, majd ügyfeleit a lakóhely szolgáltatójához irányítja. Minden egyes utalott ügyfelének jutalékot kapnak a lakóhely szolgáltatójától. A Wtt 2018 hatálybalépése óta azonban a szolgáltatóknak már nem megengedett az együttműködés és a szolgáltatások szándékos elkülönítése a Wtt elkerülése érdekében. Az ezen az alapon működő szervezeteknek ezért kritikusan meg kell vizsgálniuk tevékenységüket. Ezeknek a szervezeteknek két lehetőségük van: kiigazítják tevékenységüket, vagy a Wtt hatálya alá tartoznak, ezért engedélyre van szükségük, és a Holland Központi Bank felügyelete alatt állnak.
Kapcsolat
Ha kérdései vagy észrevételei vannak a cikk elolvasása után, kérjük, bátran forduljon mr. Maxim Hodak ügyvéd, a Law & More keresztül maxim.hodak@lawandmore.nl, vagy mr. Tom Meevis, ügyvéd Law & More a tom.meevis@lawandmore.nl címen, vagy a +31 (0) 40-3690680 telefonszámon.
[1] K. Frielink, Toezicht Trustkantoren Nederlandban, Deventer: Wolters Kluwer Nederland 2004.
[2] Kamerstukken II 2017/18., 34 910, 7 (Nota van Wijziging).
[3] Kamerstukken II 2017/18., 34 910, 7 (Nota van Wijziging).
[4] Kamerstukken II 2017/18., 34 910, 7 (Nota van Wijziging).