A bírósági ítéletek gyakran tartalmazzák az egyik fél által az állam által meghatározott kártérítés megfizetését. Az eljárásban részt vevő felek tehát egy új eljárás, nevezetesen a kártérítési eljárás alapját képezik. Ebben az esetben azonban a felek nem térnek vissza az első helyre. Valójában a kárfelmérési eljárás az alapeljárás folytatásának tekinthető, amelynek csupán a kárelemek és a fizetendő kártérítés mértékének meghatározása a célja. Ez az eljárás például arra vonatkozhat, hogy egy bizonyos kárelem jogosult-e kártérítésre, vagy a kártérítési kötelezettség milyen mértékben csökken a károsult körülményei miatt. Ebben a tekintetben a kárértékelési eljárás eltér az alapeljárástól, e tekintetben meghatározza a felelősség alapját, és így a kártérítés felosztását.
Ha az alapeljárás felelősségének alapját megállapították, a bíróságok a kártérítési eljárásban a feleket kiküldhetik. Az ilyen áttétel azonban nem mindig tartozik az alapeljárás bírójának lehetőségeihez. Az alapelv az, hogy a bírónak elvileg magában kell becsülnie a kárt abban az ítéletben, amelyben kártérítést köteleznek. Az alapeljárás bírója csak akkor térhet el ettől az elvtől, és a kárfelmérési eljárásba utalhatja a feleket, ha az alapügyben a kárfelmérés nem lehetséges, például azért, mert a jövőbeni károkról van szó, vagy mert további vizsgálatra van szükség. Ezenkívül a kárfelmérési eljárás csak a kártérítés megfizetésére vonatkozó jogi kötelezettségekre alkalmazható, például mulasztási vagy kártérítési kötelezettségre. Ezért a kárfelmérési eljárás nem lehetséges, ha jogi aktusból, például megállapodásból eredő kártérítési kötelezettségről van szó.
Számos előnye van annak, hogy lehetőség van egy külön, de utólagos kárfelmérési eljárásra
Valójában a fő és a következő kárfelmérési eljárás megosztása lehetővé teszi a felelősség kérdésének első megvitatását anélkül, hogy a kár mértékével is foglalkozni kellene, és ennek igazolásához jelentős költségekkel kell számolni. Végül is nem zárható ki, hogy a bíró elutasítja a másik fél felelősségét. Ebben az esetben hiábavaló lett volna a megbeszélés a kár mértékéről és a felmerült költségekről. Ezenkívül lehetséges, hogy a felek ezt követően peren kívüli megállapodást kötnek a kártérítés összegéről, ha a bíróság megállapította a felelősséget. Ebben az esetben megkímélik az értékelés költségeit és erőfeszítéseit. A felperes másik fontos előnye a jogi költségek összegében rejlik. Amikor az alapeljárás felperese csak a felelősség kérdésében pereskedik, az eljárás költségeit meghatározatlan értékű követeléssel egyezik meg. Ez alacsonyabb költségekkel jár, mintha az alapeljárásban azonnal jelentős összegű kártérítést követelnének.
Bár a kárfelmérési eljárás az alapeljárás folytatásának tekinthető, független eljárásként kell megkezdeni. Ezt a károkozásnak a másik fél részére történő kézbesítésével végzik. Figyelembe kell venni azokat a jogi követelményeket, amelyeket a bírósági idézésre is előírnak. Tartalmát tekintve a károkozásról szóló nyilatkozat „részletesen meghatározza a kár felszámolását igénylő kár lefolyását”, más szóval áttekintést az igényelt károkról. Elvileg nincs szükség a kártérítés visszafizetésére vagy az egyes kárelemek pontos összegének megadására. Végül is a bírónak az állítólagos tények alapján önállóan kell megbecsülnie a kárt. A kárigénylésben azonban meg kell határozni a követelés okait. Az elkészített károkozási nyilatkozat elvileg nem kötelező és új tételeket is fel lehet venni a károkozás kézbesítése után is.
A kárfelmérési eljárás további folyamata hasonló a rendes bírósági eljáráshoz. Például a következtetések szokásos megváltoztatása és a bírósági tárgyalás is megtörténik. Ebben az eljárásban bizonyíték vagy szakértői jelentés is kérhető, és a bírósági díjakat ismét felszámítják. Az alperesnek ebben az eljárásban vissza kell állítania az ügyvédet. Ha az alperes nem jelenik meg a kárértékelési eljárásban, a mulasztás megadható. Amikor a jogerős ítéletről van szó, amelyben a kártérítés minden formájának megfizetésére kötelezhető, a szokásos szabályok is érvényesek. A kárfelmérési eljárásban hozott ítélet szintén végrehajtható jogkört biztosít, amelynek következménye a kár megállapítása vagy rendezése.
Ha a kárfelmérési eljárásról van szó, tanácsos ügyvéddel konzultálni. Az alperes esetében erre még szükség is van. Ez nem furcsa. Végül is a kárfelmérés doktrínája nagyon átfogó és összetett. Van egy veszteségbecsléssel foglalkozik, vagy további információt szeretne a kárfelmérési eljárással kapcsolatban? Kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Law & More. Law & More az ügyvédek az eljárásjog és a kárfelmérés szakértői, és szívesen nyújtanak Önnek jogi tanácsot vagy segítséget a kereseti eljárás során.