A társaság igazgatóit mindenkor a társaság érdekének kell vezérelnie. Mi van akkor, ha az igazgatóknak olyan döntéseket kell hozniuk, amelyek magukba foglalják a személyes érdekeiket? Milyen érdeklődés uralkodik és mit várnak el egy rendezőtől ilyen helyzetben?
Mikor van összeférhetetlenség?
A vállalat irányításakor az igazgatóság néha hozhat olyan döntést, amely egy adott igazgató számára is előnyt nyújt. Igazgatóként a vállalat érdekeit kell figyelembe venni, és nem a saját személyes érdekeit. Nincs azonnali probléma, ha az igazgatótanács által hozott döntés eredményeként az igazgató személyesen profitál. Ez más, ha ez a személyes érdek ütközik a vállalat érdekeivel. Ebben az esetben az igazgató nem vehet részt az üléseken és a döntéshozatalban.
A Bruil-ügyben a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy összeférhetetlenség áll fenn, ha az igazgató nem képes olyan módon védeni a társaság és a kapcsolt vállalkozás érdekeit, hogy egy egész és elfogulatlan igazgatótól elvárható, hogy személyes érdek vagy más, a jogi személy érdekével nem párhuzamos érdek jelenléte [1] Az összeférhetetlenség fennállásának eldöntése során az ügy összes releváns körülményét figyelembe kell venni.
Minőségi összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha az igazgató eltérő minőségben jár el. Ez az eset áll fenn például abban az esetben, ha egy cég igazgatója egyben a társaság szerződő fele is, mivel egy másik jogi személy igazgatója is. Az igazgatónak ekkor több (ütköző) érdeket kell képviselnie.
Ha tisztán minőségi érdekről van szó, az érdekre nem vonatkoznak az összeférhetetlenségi szabályok. Ez a helyzet akkor, ha az érdeklődés nem fonódik össze az igazgató személyes érdekével. Példa erre, amikor a csoport két vállalata megállapodást köt. Ha az igazgató mindkét társaság igazgatója, de nem (n) (közvetett) részvényes, vagy nincs más személyes érdekeltsége, akkor minőségi összeférhetetlenség nem áll fenn.
Milyen következményei lehetnek az összeférhetetlenségnek?
Az összeférhetetlenség következményeit most a holland polgári törvénykönyv rögzítette. Az igazgató nem vehet részt tanácskozáson és döntéshozatalban, ha közvetlen vagy közvetett személyes érdeke van, amely ütközik a társaság és a kapcsolt vállalkozás érdekeivel. Ha ennek eredményeként nem születhet testületi döntés, a döntést a felügyelőbizottság hozza meg. Felügyelőbizottság hiányában a határozatot a közgyűlés fogadja el, kivéve, ha az alapszabály másként rendelkezik. Ezt a rendelkezést a részvénytársaság (NV) 2. szakaszának 129: 6. bekezdése és a részvénytársaság (BV) esetében a holland polgári törvénykönyv 2: 239. Szakasza tartalmazza.
Ezekből a cikkekből nem lehet arra következtetni, hogy az ilyen összeférhetetlenség puszta megléte az igazgatónak tudható be. Őt sem lehet hibáztatni, amiért ilyen helyzetbe került. A cikkek csak azt írják elő, hogy az igazgatónak tartózkodnia kell a tanácskozásban és a döntéshozatalban való részvételtől. Ezért nem egy magatartási kódex vezet büntetéshez vagy összeférhetetlenség megelőzéséhez, hanem csak egy magatartási kódex, amely előírja, hogy az igazgatónak hogyan kell eljárnia összeférhetetlenség esetén.
A tanácskozáson és a döntéshozatalban való részvétel tilalma azt jelenti, hogy az érintett igazgató nem szavazhat, de a testületi ülés, illetve a napirendi pont felvétele előtt felvilágosítás kérhető. E cikkek megsértése azonban a holland polgári törvénykönyv 2:15 cikkelyének 1. szakaszának a) pontja értelmében semmissé teszi a határozatot. Ez a cikk kimondja, hogy a határozatok megtámadhatók, ha ellentétesek a határozathozatalt szabályozó rendelkezésekkel. A megsemmisítés iránti keresetet bárki indíthatja, akinek a rendelkezés betartásához ésszerű érdeke fűződik.
Nem csak az absztinencia kötelessége érvényesül. Az igazgató az esetleges összeférhetetlenségről a meghozandó határozatban is kellő időben tájékoztatja az igazgatóságot. Továbbá a holland polgári törvénykönyv 2:9. cikkéből következik, hogy az összeférhetetlenséget a részvényesek közgyűlésének is be kell jelenteni.
Azonban a törvény nem mondja ki egyértelműen, hogy a bejelentési kötelezettség mikor teljesült. Ezért célszerű az alapszabályban vagy máshol egy ilyen rendelkezést beépíteni. A jogalkotó szándéka ezekkel a törvényekkel az, hogy megvédje a társaságot attól a kockázattól, hogy az igazgatót személyes érdekek befolyásolják. Az ilyen érdekek növelik annak kockázatát, hogy a vállalat hátrányt szenvedjen. A holland polgári törvénykönyv 2:9 szakasza – amely az igazgatók belső felelősségét szabályozza – magas küszöbérték alá tartozik.
Az igazgató csak súlyosan vétkes magatartás esetén felel. A jogi vagy törvényi összeférhetetlenségi szabályok be nem tartása súlyos körülmény, amely elvileg az igazgatók felelősségét vonja maga után. A konfliktusban lévő igazgatót személyesen súlyos szemrehányást kell tenni, ezért a társaság elvileg felelősségre vonható.
A módosított összeférhetetlenségi szabályok óta az ilyen helyzetekre a szokásos képviseleti szabályok alkalmazandók. A holland polgári törvénykönyv 2: 130 és 2: 240 szakasza ebből a szempontból különösen fontos. Másrészt az igazgató, aki az összeférhetetlenségi szabályok alapján nem vehet részt a tanácskozásban és a döntéshozatalban, jogosult a társaság képviseletére a határozatot végrehajtó jogi aktusban. A régi törvény szerint az összeférhetetlenség a képviseleti jog korlátozásához vezetett: az igazgatónak nem volt szabad képviselnie a társaságot.
Összegzés
Ha egy igazgatónak ellentmondó érdeke van, tartózkodnia kell a tanácskozástól és a döntéshozataltól. Ez akkor áll fenn, ha van személyes érdeke, vagy olyan érdeke van, amely nem párhuzamos a vállalat érdekeivel. Ha az igazgató nem tesz eleget a tartózkodási kötelezettségének, akkor megnő az esélye annak, hogy a társaság igazgatóként felelősségre vonhatja. Továbbá a határozatot bárki megsemmisítheti, akinek ésszerű érdeke fűződik ehhez. Az összeférhetetlenség ellenére az igazgató továbbra is képviselheti a vállalatot.
Nehezen tudod megállapítani, hogy van-e összeférhetetlenség? Vagy kételkedik abban, hogy közölnie kellene-e érdeklődését és tájékoztatnia a testületet? Kérdezze meg a társasági jogi ügyvédeket a címen Law & More hogy tájékoztassalak. Együtt értékelhetjük a helyzetet és a lehetőségeket. Ezen elemzés alapján tanácsot adhatunk a megfelelő további lépésekről. Szívesen adunk tanácsot és segítséget bármilyen eljárás során.
[1] HR, 29. június 2007., NJ 2007/420; JOR 2007/169 (Bruil).