A társaság igazgatóit mindenkor a társaság érdekének kell vezérelnie. Mi van akkor, ha az igazgatóknak olyan döntéseket kell hozniuk, amelyek magukba foglalják a személyes érdekeiket? Milyen érdeklődés uralkodik és mit várnak el egy rendezőtől ilyen helyzetben?
Mikor van összeférhetetlenség?
A vállalat irányításakor az igazgatóság néha hozhat olyan döntést, amely egy adott igazgató számára is előnyt nyújt. Igazgatóként a vállalat érdekeit kell figyelembe venni, és nem a saját személyes érdekeit. Nincs azonnali probléma, ha az igazgatótanács által hozott döntés eredményeként az igazgató személyesen profitál. Ez más, ha ez a személyes érdek ütközik a vállalat érdekeivel. Ebben az esetben az igazgató nem vehet részt az üléseken és a döntéshozatalban.
A Bruil-ügyben a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy összeférhetetlenség áll fenn, ha az igazgató nem képes olyan módon védeni a társaság és a kapcsolt vállalkozás érdekeit, hogy egy egész és elfogulatlan igazgatótól elvárható, hogy személyes érdek vagy más, a jogi személy érdekével nem párhuzamos érdek jelenléte [1] Az összeférhetetlenség fennállásának eldöntése során az ügy összes releváns körülményét figyelembe kell venni.
Minőségi összeférhetetlenség áll fenn, amikor az igazgató különböző minőségekben jár el. Ez például akkor áll fenn, amikor egy vállalat igazgatója egyidejűleg a társaság partnere, mert ő egy másik jogi személy igazgatója is. Ezután az igazgatónak több (ellentétes) érdeket kell képviselnie. Ha tiszta minőségi érdek áll fenn, akkor az érdekekre nem vonatkoznak az összeférhetetlenségi szabályok. Ez akkor áll fenn, ha az érdeklődés nem fonódik össze az igazgató személyes érdekével. Erre példa, amikor két csoporthoz tartozó társaság megállapodást köt. Ha az igazgató mindkét társaság igazgatója, de nem (n) (közvetett) részvényes, vagy nincs más személyes érdeke, nincs minőségi összeférhetetlenség.
Milyen következményei lehetnek az összeférhetetlenségnek?
Az összeférhetetlenség következményeit most a holland polgári törvénykönyv rögzítette. Az igazgató nem vehet részt tanácskozáson és döntéshozatalban, ha közvetlen vagy közvetett személyes érdeke van, amely ütközik a társaság és a kapcsolt vállalkozás érdekeivel. Ha ennek eredményeként nem születhet testületi döntés, a döntést a felügyelőbizottság hozza meg. Felügyelőbizottság hiányában a határozatot a közgyűlés fogadja el, kivéve, ha az alapszabály másként rendelkezik. Ezt a rendelkezést a részvénytársaság (NV) 2. szakaszának 129: 6. bekezdése és a részvénytársaság (BV) esetében a holland polgári törvénykönyv 2: 239. Szakasza tartalmazza.
Ezekből a cikkekből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy pusztán az ilyen összeférhetetlenség jelenléte az igazgatónak tulajdonítható. Azt sem lehet hibáztatni, hogy ilyen helyzetbe került. A cikkek csak azt írják elő, hogy az igazgatónak tartózkodnia kell a tanácskozásban és a döntéshozatalban való részvételtől. Ezért nem magatartási kódex vezet büntetéshez vagy az összeférhetetlenség megelőzéséhez, hanem csak egy magatartási kódex, amely előírja, hogy az igazgatónak hogyan kell eljárnia, ha összeférhetetlenség áll fenn. A tanácskozáson és a döntéshozatalban való részvétel tilalma azt jelenti, hogy az érintett igazgató nem szavazhat, de a testület ülését megelőzően vagy a testületi ülés napirendi pontjának bevezetése előtt tájékoztatást kérhet. E cikkek megsértése azonban semmissé teszi a határozatot a holland polgári törvénykönyv 2:15 cikke 1. szakaszának a) pontja alapján. Ez a cikk kimondja, hogy a döntések érvénytelenek, ha ellentétesek a határozatok megalkotását szabályozó rendelkezésekkel. A megsemmisítés iránti keresetet az indíthatja, aki ésszerűen érdekelt a rendelkezés betartásában.
Nemcsak az absztinencia kötelessége érvényes. Az igazgató tájékoztatást nyújt az esetleges összeférhetetlenségről az igazgatótanács számára időben meghozandó határozatban is. Ezenkívül a holland polgári törvénykönyv 2: 9. Cikkéből következik, hogy az összeférhetetlenségről a részvényesek közgyűlésének is értesítést kell küldeni. A törvény azonban nem határozza meg egyértelműen, hogy a bejelentési kötelezettség teljesült-e. Ezért célszerű az erre vonatkozó rendelkezést az alapszabályba vagy máshova beilleszteni. Ezekkel a törvényekkel a jogalkotó célja, hogy megvédje a vállalatot attól a kockázattól, hogy az igazgatót személyes érdekek befolyásolják. Az ilyen érdekek növelik annak kockázatát, hogy a vállalat hátrányos helyzetbe kerül. A holland polgári törvénykönyv 2: 9. Szakasza - amely az igazgatók belső felelősségét szabályozza - magas küszöbérték alá tartozik. Az igazgatók csak súlyos bűnös magatartás esetén felelnek. A jogszabályi vagy törvényi összeférhetetlenségi szabályok be nem tartása súlyos körülmény, amely elvben az igazgatók felelősségéhez vezet. A konfliktusban lévő igazgató személyesen súlyos szemrehányást kaphat, ezért elvileg a társaság felelősségre vonható.
A módosított összeférhetetlenségi szabályok óta az ilyen helyzetekre a szokásos képviseleti szabályok alkalmazandók. A holland polgári törvénykönyv 2: 130 és 2: 240 szakasza ebből a szempontból különösen fontos. Másrészt az igazgató, aki az összeférhetetlenségi szabályok alapján nem vehet részt a tanácskozásban és a döntéshozatalban, jogosult a társaság képviseletére a határozatot végrehajtó jogi aktusban. A régi törvény szerint az összeférhetetlenség a képviseleti jog korlátozásához vezetett: az igazgatónak nem volt szabad képviselnie a társaságot.
Következtetés
Ha egy igazgatónak ellentmondó érdeke van, tartózkodnia kell a tanácskozástól és a döntéshozataltól. Ez akkor áll fenn, ha van személyes érdeke, vagy olyan érdeke van, amely nem párhuzamos a vállalat érdekeivel. Ha az igazgató nem tesz eleget a tartózkodási kötelezettségének, akkor megnő az esélye annak, hogy a társaság igazgatóként felelősségre vonhatja. Továbbá a határozatot bárki megsemmisítheti, akinek ésszerű érdeke fűződik ehhez. Az összeférhetetlenség ellenére az igazgató továbbra is képviselheti a vállalatot.
Nehezen tudod megállapítani, hogy van-e összeférhetetlenség? Vagy kételkedik abban, hogy közölnie kellene-e érdeklődését és tájékoztatnia a testületet? Kérdezze meg a társasági jogi ügyvédeket a címen Law & More hogy tájékoztassalak. Együtt értékelhetjük a helyzetet és a lehetőségeket. Ezen elemzés alapján tanácsot adhatunk a megfelelő további lépésekről. Szívesen adunk tanácsot és segítséget bármilyen eljárás során.
[1] HR, 29. június 2007., NJ 2007/420; JOR 2007/169 (Bruil).