Az alkalmazottaknak meg kell felelniük bizonyos kötelezettségeknek, amikor megbetegednek és megbetegednek. A beteg munkavállaló köteles betegséget jelenteni, bizonyos információkat megadni és a további előírásokat betartani. Távollét esetén mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak vannak jogai és kötelezettségei. Vázlatosan ezek a munkavállaló elsődleges kötelezettségei:
- A munkavállalónak be kell jelentenie a betegségét a munkáltatónak, ha beteg. A munkáltatónak meg kell határoznia, hogy a munkavállaló ezt hogyan teheti meg. A távolléti megállapodásokat általában távolléti jegyzőkönyvben rögzítik. A távolléti protokoll része a távolléti szabályzatnak. Meghatározza a hiányzás szabályait, valamint a betegjelentések, a hiányzási nyilvántartások, a hiányzási felügyelet, valamint a (tartós) hiányzás esetén a reintegráció módját.
- Amint az alkalmazott jobban van, jelentkeznie kell.
- Betegsége alatt a munkavállaló köteles tájékoztatni a munkáltatót a gyógyulási folyamatról.
- A munkavállalónak szintén rendelkezésre kell állnia az ellenőrzésekhez, és válaszolnia kell a cég orvosának hívására. A munkavállaló köteles együttműködni a visszailleszkedésben.
Egyes munkaterületeken lehet kollektív szerződés. Ezek tartalmazhatnak megállapodásokat a távolmaradásról. Ezek a megállapodások vezetnek a munkáltató és a munkavállaló számára.
Betegség időszakában: a gyógyuláson és a visszailleszkedésen való munka.
Mind a munkavállaló, mind a munkáltató érdeke a munkavállaló felépülése és visszailleszkedése. A felépülés lehetővé teszi a munkavállaló számára, hogy folytatja munkáját, és elkerülje a munkanélkülivé válást. Ráadásul a betegség alacsonyabb jövedelemhez is vezethet. A munkáltató számára a beteg munkavállaló munkaerőhiányt jelent, és azt a kötelezettséget, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül tovább kell fizetni a béreket.
Ha kiderül, hogy a munkavállaló hosszabb ideig lesz beteg, a munkavállalónak együtt kell működnie a reintegrációs folyamatban. A reintegrációs folyamat során a munkavállalót az alábbi kötelezettségek terhelik (Ptk. 7:660a §):
- A munkavállalónak együtt kell működnie az intézkedési terv kialakításában, kiigazításában és végrehajtásában.
- A munkavállalónak el kell fogadnia a munkáltató ajánlatát megfelelő munkának minősülő munka elvégzésére.
- A munkavállalónak együtt kell működnie olyan ésszerű intézkedésekkel, amelyek gondoskodnak a visszailleszkedésről.
- Távollétéről a munkavállalónak tájékoztatnia kell a munkavédelmi szolgálatot.
A reintegrációs folyamat a következő szakaszokból áll:
- A munkavállaló megbetegszik. Betegséget jelenteni kell a munkáltatónál, amelyről a munkavédelmi szolgálatot azonnal (hét napon belül) értesítik.
- Hat hét eltelte előtt a munkavédelmi szolgálat felméri, hogy van-e (esetlegesen) tartós betegség miatti távollét.
- A munkavédelmi szolgálat hat héten belül problémaelemzést készít. Ezzel az elemzéssel a munkavédelmi szolgálat tájékoztatást ad a hiányzásokról, az ezzel járó körülményekről és a reintegráció lehetőségeiről.
- Nyolc hét eltelte előtt a munkáltató cselekvési tervet állapodik meg a munkavállalóval.
- Az intézkedési tervet rendszeresen, legalább hathetente megvitatják a munkáltató és a munkavállaló között.
- 42 hét elteltével a munkavállaló beteget jelent az UWV-nek.
- Ezt követi az első éves értékelés.
- Körülbelül 88 hét betegség után a munkavállaló levelet kap az UWV-től, amely további információkat tartalmaz a WIA-ellátások igénylésével kapcsolatban.
- 91 hét után következik a végső értékelés, amely leírja a reintegráció állapotát.
- Legkésőbb 11 héttel a WIA-juttatás kezdete előtt a munkavállaló kérvényezi a WIA-juttatást, és ehhez visszailleszkedési jelentést kell benyújtania.
- Két év elteltével a folyamatos bérfizetés leáll, és a munkavállaló WIA-juttatásban részesülhet. A munkáltató további bérfizetési kötelezettsége elvileg két év (104 hét) betegség után megszűnik. A munkavállaló ezután jogosult lehet a WIA juttatásokra.
Betegség esetén folyamatos fizetés
A munkáltatónak továbbra is ki kell fizetnie a határozatlan idejű vagy ideiglenes munkaszerződéssel rendelkező beteg munkavállalónak az utoljára megszerzett fizetésének és üdülési pótlékának legalább 70%-át. Van-e magasabb százalék a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben? Ezután a munkáltatónak eleget kell tennie. A folyamatos fizetés időtartama ideiglenes vagy határozatlan idejű szerződéstől függ, legfeljebb 104 hétig.
A szabályok az ünnepek alatt
Egy beteg munkavállalónak annyi szabadság jár, mint annak a munkavállalónak, aki nem beteg, és betegsége alatt szabadságot vehet ki. Ehhez azonban a munkavállalónak engedélyt kell kérnie a munkáltatótól. Nem lehet könnyű ezt saját kezűleg felmérni. Ezért a munkáltató tanácsot kérhet a cég orvosától. A vállalati orvos meghatározhatja, hogy a szabadság mennyiben járul hozzá a beteg munkavállaló egészségéhez. Ezt követően a munkáltató részben ezen tanácsok alapján dönti el, hogy a beteg munkavállaló elmehet-e nyaralni. Megbetegszik a munkavállaló szabadságon? A szabályok akkor is érvényesek. A munkavállaló a szabadság ideje alatt is köteles betegséget jelenteni. A munkáltató azonnal megkezdheti a távolléti tanácsadást, ha a munkavállaló Hollandiában tartózkodik. Beteg a munkavállaló külföldön? Ezután 24 órán belül jelenteni kell a beteget. A munkavállalónak is elérhetőnek kell lennie. Ebben egyezzen meg előre.
Mi van, ha a munkavállaló nem tartja be?
Előfordul, hogy egy beteg munkavállaló nem tartja be a megkötött megállapodásokat, és ezért nem működik megfelelően a visszailleszkedésben. Például, ha a munkavállaló külföldön tartózkodik, és többször nem jelent meg a céges orvosi rendelésen, vagy nem hajlandó megfelelő munkát végezni. Ennek eredményeként a munkáltatót az UWV-től kapott büntetés kockázata fenyegeti, nevezetesen a betegség alatti bérek folyamatos kifizetése akár egy harmadik évig. Ebben az esetben a munkáltató intézkedhet. A tanács az, hogy kezdjen beszélgetést a munkavállalóval, és egyértelműen jelezze, hogy együtt kell működnie a reintegrációban. Ha ez nem segít, a munkáltató választhat bérfelfüggesztést vagy bérbefagyasztást. A munkáltató ezt úgy tudatja, hogy erről ajánlott levélben küldi el a munkavállalót. Az intézkedést csak ezt követően lehet végrehajtani.
Mi a különbség a bérek befagyasztása és a bérfelfüggesztés között?
A munkáltatónak két lehetősége van arra, hogy a munkavállalót együttműködésre ösztönözze: teljesen vagy részben felfüggeszti vagy leállítja a fizetést. A bérhez való jog tekintetében különbséget kell tenni a között reintegrációs és a ellenőrzési kötelezettségek. A reintegrációs kötelezettségek be nem tartása (alkalmas munka megtagadása, a gyógyulás akadályozása vagy késleltetése, az intézkedési terv kidolgozásában, értékelésében, módosításában való közreműködés hiánya) a bérek befagyasztásához vezethet. A munkáltatónak nem kell továbbra is bért fizetnie arra az időszakra, amíg a munkavállaló nem teljesíti kötelezettségeit, még akkor sem, ha a munkavállaló később teljesíti a feladatait (BW 7:629-3 cikk). Akkor sem áll fenn a bérhez való jog, ha a munkavállaló nem (vagy nem volt) munkaképtelen. Tegyük fel azonban, hogy a munkavállaló nem tesz eleget az ellenőrzési követelményeknek (nem jelenik meg a céges orvosi rendelőben, nem elérhető az előírt időpontokban, vagy nem hajlandó tájékoztatást adni a céges orvosnak). Ebben az esetben a munkáltató felfüggesztheti a munkabér kifizetését. Ebben az esetben a munkavállaló továbbra is megkapja a teljes fizetését, ha megfelel az ellenőrzési követelményeknek. A bérek befagyasztásával a munkavállaló fizetési jogosultsága megszűnik. A munkavállaló csak abban a pillanatban kap ismét bért, amikor eleget tesz a kötelezettségeinek. A bérfelfüggesztéssel a munkavállaló továbbra is jogosult a munkabérre. Csak annak kifizetését állítják le átmenetileg, amíg kötelezettségeinek ismét nem tesz eleget. A gyakorlatban a bérfelfüggesztés a leggyakrabban alkalmazott nyomásgyakorlási eszköz.
Véleménykülönbség
A munkáltató nem érthet egyet, ha a cégorvos úgy ítéli meg, hogy a munkavállaló (már) nem beteg. Ha a munkavállaló nem ért egyet, független intézménytől szakértői vélemény kérhető.
Egy alkalmazott egy konfliktus után betegen telefonál.
Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a munkáltató eltér a munkavállalótól abban, hogy mikor lehet (részben) újrakezdeni a munkát. Ennek eredményeként a hiányzás konfliktusokhoz vezethet. Ellenkezőleg, a munkahelyi konfliktus is oka lehet a betegeskedésnek. Bejelenti-e a munkavállaló megbetegedést a munkahelyen belüli összetűzés vagy nézeteltérés után? Ha igen, kérje meg a cég orvosát, hogy értékelje, hogy a munkavállaló munkaképtelen-e. A céges orvos a helyzettől és az egészségügyi panaszoktól függően pihenőidőt javasolhat. Ebben az időszakban lehet kísérleteket tenni, esetleg közvetítéssel a konfliktus megoldására. Nem ért egyet a munkáltató és a munkavállaló, és fel kívánják-e mondani a szerződést a munkavállalóval? Ezután általában egy felmondási szerződésről szóló beszélgetés következik. Ez nem sikeres? Ezután a munkáltató kérni fogja a kerületi bíróságtól a munkavállalóval kötött szerződés felbontását. Itt elengedhetetlen, hogy a munkavállalóról pontos hiányzási aktát építsenek fel.
A munkavállalót mind a felmondási szerződésben, mind a járásbíróság útján történő felmondásban átmeneti támogatás (elbocsátás esetén kompenzáció) illeti meg.
Betegszabadság ideiglenes szerződéssel
A munkavállaló a munkaszerződés lejártakor is beteg? Ekkor a munkáltatónak már nem kell bért fizetnie nekik. Az alkalmazott ezután boldogtalanul távozik. A munkáltatónak az utolsó munkanapon be kell jelentenie a munkavállaló betegségét az UWV-nek. A munkavállaló ezután táppénzben részesül az UWV-től.
Tanácsok a hiányzásokkal kapcsolatban
A betegség miatti munkaképtelenség gyakran sok „bajjal” jár. Ezért fontos, hogy éber legyen. Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk, és mi az, ami még lehetséges és mi az, ami már nem lehetséges? Kérdése van a betegszabadsággal kapcsolatban, és tanácsot szeretne? Akkor lépjen kapcsolatba velünk. A miénk munkajogászok szívesen segítek!