Jogilag az egyesület olyan jogi személy, amelynek tagjai vannak. Egy egyesület meghatározott célra jön létre, például sportegyesület, és saját szabályzatot alkothat. A törvény különbséget tesz a teljes cselekvőképességű egyesület és a korlátozottan cselekvőképes egyesület között. Ez a blog a korlátozott cselekvőképességű egyesület, más néven informális egyesület fontos vonatkozásait tárgyalja. A cél az, hogy segítse az olvasókat annak megítélésében, hogy ez megfelelő jogi forma-e.
alapító
Korlátozottan cselekvőképes egyesület létrehozásához nem kell közjegyzőhöz fordulni. Ehhez azonban többoldalú jogi aktusra van szükség, ami azt jelenti, hogy az egyesületet legalább ketten alapítják. Alapítóként Ön elkészítheti alapszabályát és aláírhatja azt. Ezeket magánalapszabálynak nevezzük. Más jogi formákkal ellentétben Ön az nem köteles hogy ezen alapszabályt a gazdasági kamaránál bejegyeztesse. Végül egy egyesületnek nincs minimális induló tőkéje, így az egyesület alapításához nincs szükség tőkére.
Van néhány dolog, amit legalább a magánalapszabályban szerepeltetni kell:
- Egyesület neve.
- Az a település, ahol az egyesület található.
- Az egyesület célja.
- a tagok kötelezettségei és ezek kiszabásának módja.
- A tagságra vonatkozó szabályok; hogyan lehet taggá válni és a feltételeket.
- A közgyűlés összehívásának módja.
- Az igazgatók kinevezésének és felmentésének módja.
- Az egyesület feloszlása után fennmaradó pénz rendeltetési helye, vagy annak meghatározásának módja.
A hatályos törvények és rendeletek az irányadók, ha az alapszabály nem rendelkezik erről.
Felelősség és korlátozott joghatóság
A felelősség a Kereskedelmi Kamaránál való regisztrációtól függ; ez a regisztráció nem kötelező, de korlátozza a felelősséget. Ha az egyesület be van jegyezve, akkor elvileg az egyesületet vonják felelősségre, esetleg az igazgatókat. Ha az egyesület nincs bejegyezve, az igazgatók közvetlenül magánjogi felelősséggel tartoznak.
Ezen túlmenően az igazgatók közvetlen magánfelelősséggel tartoznak helytelen gazdálkodás esetén. Ez akkor fordul elő, ha az igazgató nem látja el megfelelően a feladatait.
Néhány példa a rossz gazdálkodásra:
- Pénzügyi helytelen gazdálkodás: a könyvelés megfelelő vezetésének elmulasztása, a pénzügyi kimutatások elkészítésének elmulasztása vagy a pénzeszközök visszaélése.
- Összeférhetetlenség: a szervezeten belüli pozíciójának felhasználása személyes érdekekre, például szerződések odaítélésével családtagoknak vagy barátoknak.
- Hatáskörrel való visszaélés: olyan döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak az igazgató hatáskörébe, vagy olyan döntések meghozatala, amelyek ellentétesek a szervezet érdekeivel.
A cselekvőképesség korlátozottsága miatt az egyesületnek kevesebb joga van, mert az egyesület nem jogosult ingatlant vásárolni, örökséget átvenni.
Egyesületi feladatok
Az egyesület vezetőit a törvény hét évig köteles megőrizni. Ezenkívül évente legalább egy taggyűlést kell tartani. Ami az elnökséget illeti, ha az alapszabály másként nem rendelkezik, az egyesület elnökségének legalább elnökből, titkárból és pénztárosból kell állnia.
szervek
Az egyesületnek mindenesetre elnöksége kötelező. A tagok nevezik ki az elnökséget, hacsak az alapszabály másként nem rendelkezik. Valamennyi tag együtt alkotja az egyesület legjelentősebb szervét, a taggyűlést. Az alapszabály előírhatja azt is, hogy lesz felügyelő bizottság; e testület fő feladata a testület házirendjének és általános ügymenetének felügyelete.
Fiskális szempontok
Az, hogy az egyesület adóköteles-e, a végrehajtás módjától függ. Például, ha egy egyesület áfa-vállalkozó, vállalkozást működtet vagy alkalmazottakat alkalmaz, az egyesületnek adót kell fizetnie.
A korlátolt felelősségű egyesület egyéb jellemzői
- Tagsági adatbázis, mely az egyesület tagjainak adatait tartalmazza.
- Cél, az egyesület főként tagjai számára szervez tevékenységet, és ennek során nem célja a haszonszerzés.
- Az egyesületnek a törvény keretei között egyként kell eljárnia. Ez azt jelenti, hogy az egyes tagok nem járhatnak el ugyanazzal a céllal, mint az egyesület. Például az egyéni tag nem gyűjthet pénzt jótékonysági szervezetre saját kezdeményezésére, ha az egyesület közös célja is a jótékonysági célú pénzgyűjtés. Ez zavarokhoz és konfliktusokhoz vezethet a szervezeten belül.
- Az egyesületnek nincs részvényekre osztott tőkéje; ennek következtében az egyesületnek sincsenek részvényesei.
Társítás megszüntetése
Az egyesület a tagok közgyűlési határozatával szűnik meg. Ezt a döntést fel kell venni az ülés napirendjére. Ellenkező esetben nem érvényes.
Az egyesület nem szűnik meg azonnal; nem szűnik meg teljesen mindaddig, amíg az összes tartozást és egyéb pénzügyi kötelezettséget meg nem fizetik. Ha vagyon marad, a magánalapszabályban meghatározott eljárást kell követni.
A tagság megszűnhet:
- A tag halála, kivéve, ha a tagság öröklése megengedett. Az alapszabály szerint.
- Az érintett tag vagy az egyesület általi felmondás.
- A tagságból való kizárás; az elnökség hozza meg ezt a határozatot, kivéve, ha az alapszabály más szervet jelöl ki. Ez egy olyan jogi aktus, amellyel egy személyt kiírnak a tagnyilvántartásból.
