A részvényesek felelőssége Hollandiában

A hollandiai társaságok igazgatóinak felelőssége mindig sokat vitatott téma. Sokkal kevesebbet mondunk a részvényesek felelősségéről. Mindazonáltal előfordul, hogy a részvényesek a holland jogszabályok szerint felelősek lehetnek egy társaságon belüli tevékenységeikért. Ha a részvényest tettekért felelõsségre vonható, ez a személyes felelõsségre vonatkozik, amely súlyos következményekkel járhat a részvényes személyes életében. Ezért fontos, hogy tisztában legyen a részvényesek felelősségével kapcsolatos kockázatokkal. Ebben a cikkben tárgyaljuk azokat a különféle helyzeteket, amelyekben a részvényesek felelőssége felmerülhet Hollandiában.

1. A részvényesek kötelezettségei

A részvényes birtokolja egy jogi személy részvényeit. A holland polgári törvénykönyv szerint a jogi személy a természetes személyekkel egyenlő a tulajdonjogok vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy a jogi személyek ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezhetnek, mint a természetes személyek, ezért jogi tevékenységeket végezhetnek, például ingatlanszerzést, szerződéskötést vagy pert indíthatnak. Mivel a jogi személy csak papíron létezik, a jogi személyt természetes személy, az igazgató (k) képviseli. Noha a jogi személy elvileg felel a cselekedeteiből eredő károkért, egyes esetekben az igazgatókat az igazgatói felelősség alapján is felelősségre vonhatók. Ez azonban felveti azt a kérdést, hogy a részvényes felelősségre vonható-e a jogi személyvel szembeni tetteiért. A részvényesek felelősségének meghatározása érdekében meg kell határozni a részvényesek kötelezettségeit. A részvényeseknek három különféle kötelezettséget különböztethetünk meg: jogi kötelezettségeket, az alapszabályból származó kötelezettségeket és a részvényesi megállapodásból eredő kötelezettségeket.

A részvényesek felelőssége

1.1 A részvényesek törvényből fakadó kötelezettségei

A holland polgári törvénykönyv szerint a részvényeseknek egy fontos kötelezettségük van: a társaságnak a megvásárolt részvényekért történő fizetés kötelezettsége. Ez a kötelezettség a Holland Polgári Törvénykönyv 2: 191. Cikkből fakad, és a részvényesek számára ez a törvényből fakadó egyetlen kifejezett kötelezettség. A holland polgári törvénykönyv 2: 191. Cikke szerint azonban az alapszabály kimondhatja, hogy a részvényeket nem kell azonnal teljes mértékben befizetni:

A részvény jegyzésekor annak névértékét be kell fizetni a társaságnak. Megállapítható, hogy a névleges összeget vagy a névleges összeg egy részét csak egy bizonyos idő eltelte után vagy a vállalat fizetési felhívását követően kell megfizetni. 

Ha azonban egy ilyen rendelkezést beépítenek az alapszabályba, létezik egy olyan rendelkezés, amely csőd esetén harmadik feleket védi. Ha a társaság csődbe kerül, és a részvényeket a részvényesek nem fizetik ki teljes mértékben, akár az alapszabályban egy véletlenszerűen megfogalmazott rendelkezés miatt, a kinevezett kurátor köteles az összes részvény teljes kifizetését megkövetelni a részvényesektől. Ez a Holland Polgári Törvénykönyv 2: 193 cikkéből fakad:

A társaság kurátora felhatalmazást kap arra, hogy felhívja és beszedje az összes esedékes kötelező kifizetést, amelyeket még nem teljesítettek a részvényekre vonatkozóan. Ez a hatalom függetlenül attól, amit e tekintetben az alapszabály meghatároz, vagy amelyet a Holland Polgári Törvénykönyv 2: 191. Cikke előír.

A részvényeseknek az általuk megkövetelt részvények teljes kifizetésével kapcsolatos jogi kötelezettségek azt sugallják, hogy a részvényesek elvben csak az általuk megvásárolt részvények összegéért felelnek. Nem vonhatók felelősségre a társaság tevékenységéért. Ez a 2:64. Cikkből a Holland Ptk. És a 2: 175. Cikkből származik:

A részvényes nem tartozik személyesen felelõssé a társaság nevében végzett tevékenyséért, és nem köteles a társaság veszteségeiért többé hozzájárulni, mint amennyit befizetett vagy még meg kell fizetnie részvényein.

1.2 A részvényeseknek az alapszabályból fakadó kötelezettségei

Amint azt a fentiekben kifejtettük, a részvényeseknek csak egy kifejezett jogi kötelezettsége van: fizetni a részvényeikért. E jogi kötelezettség mellett azonban az alapszabályban a részvényesekre vonatkozó kötelezettségeket is meg lehet határozni. Ez a holland polgári törvénykönyv 2: 192. Cikke (1) bekezdésének megfelelően történik:

Az alapszabály az összes részvényre vagy egy bizonyos típusú részvényre vonatkozóan:

  1. pontosítja, hogy a társasággal, harmadik felekkel vagy a részvényesekkel kölcsönösen elvégzendı bizonyos kötelezettségek a részvényességhez kapcsolódnak;
  2. csatolja a részvényesi követelményeket;
  3. megállapítja, hogy a részvényes az alapszabályban meghatározott helyzetekben köteles részvényeit vagy azok egy részét átruházni, vagy ajánlatot tenni a részvények ilyen átruházására.

E cikk értelmében az alapszabály előírhatja, hogy a részvényes személyesen felelõs a társaság adósságaiért. Ezenkívül meghatározhatók a társaság finanszírozásának feltételei. Ezek a rendelkezések kiterjesztik a részvényesek felelősségét. Az ilyen rendelkezéseket azonban nem lehet a részvényesek akarata ellenére meghatározni. Csak akkor állapíthatók meg, ha a részvényesek egyetértenek a rendelkezésekkel. Ez a 2: 192. Cikk (1) bekezdéséből származik, a Holland Ptk.

Az előző mondat a), b) vagy c) pontjában említett kötelezettséget vagy követelményt a részvényesnek a akarata ellenére nem lehet megtenni, még feltétel vagy idõ elõírása sem.

Annak érdekében, hogy az alapszabályban a részvényesek számára további kötelezettségeket állapítsanak meg, a részvényes határozatát a részvényesek közgyűlésén kell meghozni. Ha a részvényes az alapszabályban a részvényesekkel szemben további kötelezettségek vagy követelmények meghatározása ellen szavazik, akkor ezek a kötelezettségek vagy követelmények nem vállalhatók felelősséggel.

1.3 A részvényeseknek a részvényesi megállapodásból fakadó kötelezettségei

A részvényeseknek lehetősége van részvényesi megállapodás megkötésére. A részvényesi megállapodást a részvényesek között kötik meg, és további jogokat és kötelezettségeket tartalmaz a részvényesek számára. A részvényesi megállapodás csak a részvényesekre vonatkozik, harmadik személyeket nem érinti. Ha a részvényes nem tartja be a részvényesi megállapodást, akkor felelısséggel tartozik a nem teljesítésébıl eredı károkért. Ez a felelősség egy megállapodás be nem tartásán alapul, amely a Holland Polgári Törvénykönyv 6:74. Ha azonban egy egyedüli részvényes rendelkezik a társaság összes részvényével, akkor természetesen nem szükséges a részvényesi megállapodás megkötése.

2. Felelősség jogellenes cselekedetekért

A részvényesekre vonatkozó ezen különleges kötelezettségek mellett a jogellenes cselekményekkel kapcsolatos felelősséget is figyelembe kell venni a részvényesek felelősségének meghatározásakor. Mindenkinek kötelessége a törvény szerint cselekedni. Ha valaki jogellenesen jár el, a Holland Polgári Törvénykönyv 6: 162. Cikke alapján felelősségre vonható. A részvényes köteles törvényesen eljárni a hitelezőkkel, befektetőkkel, szállítókkal és más harmadik felekkel szemben. Ha a részvényes jogellenesen jár el, akkor felelősségre vonható ettől a cselekedettől. Ha a részvényes úgy cselekszik, hogy súlyos vádat lehet róni ellene, akkor jogellenes cselekedet elfogadható. A részvényes jogellenes fellépésének példája lehet a nyereség folyósítása, miközben nyilvánvaló, hogy a társaság a kifizetés után már nem tudja kifizetni a hitelezőket.

Ezenkívül a részvényesek jogellenes cselekedetei néha abból származhatnak, hogy részvényeket harmadik személyeknek adnak el. Várható, hogy a részvényes bizonyos mértékig vizsgálatot indít azon személy vagy társaság vonatkozásában, akinek a részvényeit eladni akarja. Ha egy ilyen vizsgálat során kiderül, hogy a társaság, amelynek a részvényes a részvényeseket birtokolja, valószínűleg nem képes eleget tenni kötelezettségeinek a részvények átruházása után, a részvényestől várhatóan figyelembe veszi a hitelezők érdekeit. Ez azt jelenti, hogy bizonyos körülmények között a részvényes személyesen felelősségre vonható, amikor részvényeit harmadik félnek ruházza át, és ez az átruházás eredményeként a társaság nem lesz képes fizetni a hitelezőinek.

3. A politikai döntéshozók felelőssége

Végül, a részvényesek felelőssége akkor merülhet fel, ha a részvényes politikai döntéshozóként jár el. Alapvetően az igazgatók feladata a rendes események lefolytatása a társaságon belül. Ez nem a részvényesek feladata. A részvényeseknek azonban lehetősége van utasításokat adni az igazgatóknak. Ezt a lehetőséget be kell építeni az alapszabályba. A Holland Polgári Törvénykönyv 2: 239. Cikke (4) bekezdésének megfelelően az igazgatóknak követniük kell a részvényesek utasításait, kivéve, ha ezek az utasítások ellentétesek a társaság érdekeivel:

Az alapszabály előírhatja, hogy az igazgatóságnak a társaság másik testületének utasításai szerint kell eljárnia. Az igazgatótanács kénytelen követni az utasításokat, kivéve, ha azok ellentétesek a társaság vagy a hozzá kapcsolódó vállalkozás érdekeivel.

Nagyon fontos azonban, hogy a részvényesek csak általános utasításokat adjanak.[1] A részvényesek nem adhatnak utasításokat bizonyos tárgyakról vagy tevékenységekről. Például a részvényes nem adhatja meg az igazgatónak az utasítást, hogy egy alkalmazottat kirúgjon. A részvényesek nem vállalhatják az igazgatói szerepet. Ha a részvényesek igazgatókként járnak el, és a társaság szokásos eseményeihez vezetnek, akkor politikai döntéshozóknak tekintik őket, és igazgatókként kezelik őket. Ez azt jelenti, hogy felelõsséget vállalhatnak a végrehajtott politikából eredõ károkért. Ezért az igazgatói felelősség alapján felelősségre vonhatók, ha a társaság csődbe kerül.[2] Ez a Holland Polgári Törvénykönyv 2: 138. Cikke (7) bekezdéséből és a Holland Polgári Törvénykönyv 2: 248. Cikke (7) bekezdéséből származik:

E cikk alkalmazásában az a személy, aki ténylegesen meghatározta vagy együttdöntött a társaság politikájáról, mintha igazgató lenne, az igazgatóval egyenlő.

A holland polgári törvénykönyv 2: 216 (4) bekezdése azt is kimondja, hogy az a személy, aki meghatározta vagy együttdöntött a társaság politikájáról, igazgatóval egyenértékű, ezért az igazgatói felelősség alapján felelősségre vonható.

4. Következtetés

Alapvetően egy társaság felel a tetteiből származó károkért. Bizonyos körülmények között az igazgatók is felelősségre vonhatók. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy egy társaság részvényesei bizonyos helyzetekben a károkért is felelõsek. A részvényes büntetlenség nélkül mindenféle műveletet végrehajthat. Bár ez logikusnak tűnik, a gyakorlatban kevés figyelmet fordítanak a részvényesek felelősségére. A részvényeseknek a törvényből, az alapszabályból és a részvényesi megállapodásból fakadó kötelezettségek vannak. Ha a részvényesek nem tesznek eleget ezeknek a kötelezettségeknek, felelõsséget vállalhatnak az ebbõl eredõ károkért.

Ezenkívül a részvényeseknek, akárcsak minden más személynek, a törvénynek megfelelően kell eljárnia. A jogellenes cselekmény a részvényes felelősségét vonhatja maga után. Végül a részvényesnek részvényesként, és nem igazgatóként kell eljárnia. Amikor a részvényes megkezdi a társaságon belüli szokásos események lefolytatását, az igazgatóval egyenlő. Ebben az esetben az igazgatók felelőssége a részvényesekre is vonatkozhat. Bölcs dolog a részvényeseknek ezeket a kockázatokat szem előtt tartani, hogy elkerüljék a részvényesek felelõsségét.

Kapcsolat

Ha kérdései vagy észrevételei vannak a cikk elolvasása után, kérjük, bátran forduljon mr. Maxim Hodak ügyvéd, a Law & More keresztül maxim.hodak@lawandmore.nl, vagy mr. Tom Meevis, ügyvéd Law & More a tom.meevis@lawandmore.nl címen, vagy a +31 (0) 40-3690680 telefonszámon.

[1] ECLI: NL: HR: 1955: AG2033 (Forumbank).

[2] ECLI: NL: HR: 2015: 522 (Hollandse Glascentrale Beheer BV).

Megosztás