Mi az alaptőke?
A részvénytőke egy társaság részvényeire osztott saját tőke. Ez a társasági szerződésben vagy az alapszabályban rögzített tőke. A társaság alaptőkéje az az összeg, amelyen a társaság részvényeket bocsátott ki vagy bocsáthat ki részvényesek számára. A részvénytőke is része a társaság kötelezettségeinek. A kötelezettségek tartozások és költségek.
Companies
Csak zártkörűen működő részvénytársaságok (BV) és részvénytársaságok (NV) bocsátanak ki részvényeket. Egyéni és közkereseti társaságok (VOF) nem. A közjegyzői okiratok zártkörűen működő részvénytársaságokat és részvénytársaságokat foglalnak magukban. Ezek a társaságok jogi személyiséggel rendelkeznek, vagyis jogok és kötelezettségek hordozói. Ez lehetővé teszi a társaság számára, hogy jogait harmadik személyekkel szemben érvényesítse, és kötelezettségei érvényesíthetők. A társaságokban az irányítás részvényekre oszlik. Más szóval, a részvények birtoklásával az ember irányítási részesedéssel rendelkezik, és a részvényes osztalék formájában kaphat nyereségfelosztást. Míg a zártkörűen működő részvénytársaságnál a részvények névre szólóak (és így korlátozottan átruházhatók), addig a részvénytársaságnál a részvények kibocsáthatók mind bemutatóra szóló formában (olyan részvényforma, ahol az a személy, aki igazolni tudja, hogy a tulajdonosa is a részvény jogos tulajdonosának minősül) és névre szóló formában. Ez lehetővé teszi egy részvénytársaság tőzsdére lépését, mivel a részvények szabadon átruházhatók. A részvények átruházása egy korlátolt felelősségű társaságban mindig közjegyzőn keresztül történik.
Minimális tőke
A jegyzett és jegyzett tőkének legalább a részvénytársaságokra vonatkozó minimális tőkének kell lennie. Ez a minimális tőke 45,000 2 euró. Ha az alaptőke magasabb, akkor legalább egyötödét ki kell bocsátani (Ptk. 67:XNUMX. cikk). A minimális tőkét az alapításkor a társaság bankszámlájára kell befizetni. Erre a célra banki kivonatot állítanak ki. A zártkörű részvénytársaságra már nem vonatkozik a minimális tőke.
Vállalati érték kontra részvényérték
Vállalkozás Az érték a vállalat értéke a finanszírozási struktúra figyelembevétele nélkül. Valójában ez a vállalat működési értéke. Méltányosság
érték az az összeg, amelyet az eladó a részvényei eladásáért kap. Más szóval, a vállalat értékéből mínusz a nettó kamatozó adósság. A BV vagy NV minden részvényének névértéke, vagy az alapszabály szerinti részvény értéke van. A BV vagy NV kibocsátott törzstőkéje az adott társaság által kibocsátott részvények névértékének teljes összege. Ezek mind a társaság részvényei, mind a társaságon kívüli részvényesek.
Részvénykiadás
A részvénykibocsátás részvénykibocsátás. A vállalatok okkal bocsátanak ki részvényeket. Ezt saját tőke emelése érdekében teszik. A cél a befektetések megvalósítása vagy a cég növekedése. Cégalapításkor eldöntheti, hogy hány részvényt ad ki és mennyit ér. A vállalkozók gyakran nagyobb számot választanak, így szükség esetén a jövőben értékesíthetik őket. Régebben volt egy minimális összeg egy részvény értékére, de ezt a szabályt mára eltörölték. Célszerű azonban kellő súlyt fektetni rá, mivel más cégek is szeretnék látni az Ön hitelképességét. A részvények egy olyan eszköz, amellyel finanszírozhatod vállalkozásod. Így vonzza a működéséhez és a vállalat további növekedéséhez szükséges pénzt. A részvények kibocsátásával összegyűjtött pénz korlátlan ideig rendelkezésére áll, és ezt részvénynek nevezzük. Ha részesedése van egy társaságban, az egyben a társaság egy részének tulajdonjogáról szóló igazolás is. Részvényesként a nyereség arányos részére is jogosít. Egy vállalat számára előnyös, ha ez a törzstőke a társaságban van, amelyet folyamatos üzleti tevékenységre és befektetésekre fordíthat. A részvényesek csak akkor kérhetnek osztalékfizetést, ha nyereség keletkezik. Ha egy cég nyereséget termel, nem mindig biztos, hogy Ön, mint részvényes, kap-e osztalékot. Az éves közgyűlésen a részvényesek döntik el, hogy mi legyen a nyereséggel: teljes, részleges vagy felosztás nélküli.
Az alaptőke összetevői
Az alaptőke több összetevőből áll. Az egyértelműség kedvéért először röviden meghatározzuk ezeket az összetevőket:
- Kibocsátott törzstőke
Ezek azok a részvények, amelyeket egy társaság bocsát ki részvényesei számára. A kibocsátott alaptőke új részvények vagy részvényosztalék kiadásakor növekszik. A részvényosztalék arról szól, hogy új részvényeket adunk a részvényeseknek a vállalathoz való hozzájárulásuk jutalmaként. A részvényeket háromféleképpen lehet elhelyezni: névértéken (a részvényen feltüntetett értéken), névérték felett (akkor az összeg magasabb, mint a részvényen lévő érték), és névérték alatt (alacsonyabb, mint a részvény értéke).
Befizetett törzstőke (teljesen) befizetett törzstőke a jegyzett tőke azon része, amelyből a társaság pénzeszközöket, vagy bizonyos esetekben árut kapott. Ha a tőke még nincs 100%-ban befizetve, a társaságnak jogában áll a fennmaradó részt lehívni a részvényesektől. Lényeges fogalom a „lehívott tőkerész”. Ez a jegyzett tőke, amennyiben még nem fizették be, de a társaság úgy döntött, hogy be kell fizetni. Ebben az esetben a társaságnak közvetlen követelése van a részvényesekkel szemben.
- Névleges alaptőke
A névleges alaptőke jogilag a részvényekhez kötődik, és megegyezik a kibocsátott törzstőkével. A tőzsdén sok részvény ára jóval magasabb a névértékénél. Például egy részvény piaci értéke névértéken több euró is lehet. Ha egy társaság a névérték felett új részvényeket bocsát ki, a különbözetre ún. A feláras tartalék a befektetési világból származó kifejezés. A részvénytársaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság névérték feletti részvénykibocsátásával létrehozott pénzügyi tartalékát írja le.
- Engedélyezett alaptőke
Az alaptőke az alapszabályban meghatározott maximális összeg, amelyen a részvények kibocsáthatók. BV esetében az alaptőke nem kötelező. A Hollandiában működő NV esetében legalább a minimális tőkét, vagy legalább egyötödét, ha magasabb, mint a minimális tőke, ki kell bocsátani. Ez az a teljes tőke, amelyet a társaság részvények kibocsátásával megszerezhet. Az engedélyezett törzstőke egy portfólióban lévő részvényekre és kibocsátott törzstőkére oszlik. A kettő között a vállalat válthat és változtathat. A portfóliórészvények azok a részvények, amelyeket cégként továbbra is kibocsáthat. Tegyük fel, hogy tovább szeretné finanszírozni cégét vagy befektetéseket kíván végrehajtani, dönthet részvénykibocsátás mellett. Ezáltal a részvényesek megvásárolhatják azokat, és csökken a portfólióban lévő részvények száma; fordítva, ha egy vállalat visszavásárolja a részvényeit a részvényesektől, akkor a portfóliójában lévő részvények mennyisége nő.
Csereérték
A vállalatok dönthetnek úgy is, hogy részvényeiket a nyilvánosság számára értékesítik. Ezt úgy tehetik meg, hogy tőzsdére lépnek. A tőzsdén a kereslet és a kínálat határozza meg az egyes részvények értékét. A vállalat ekkor kap egy adott tőzsdei értéket. Ezt egyébként csak az NV-k tehetik meg, mert a részvények egy zártkörű társaság esetében névre szólóak.
Blokkolás elrendezése
A zárolási megállapodás olyan megállapodás, amely korlátozza a társaság részvényeinek tulajdonjogának átruházásának lehetőségét.
Ez a rendszer korlátozza a részvényesek azon szabadságát, hogy részvényeiket valaki másra ruházzák át. Ezzel elkerülhető, hogy a társrészvényesek egy furcsa részvényessel csak így szembesüljenek. Kétféle blokkoló elrendezés létezik:
- Ajánlat séma
A részvényesnek először fel kell ajánlania részvényeit a társrészvényeseknek. A részvényes csak akkor ruházhatja át a részvények tulajdonjogát nem részvényesre, ha kiderül, hogy a részvényesek nem akarják elvenni a részvényeket.
- Jóváhagyási rendszer
A részvénytársaknak először jóvá kell hagyniuk a javasolt részvényátruházást. A részvényes csak ezután ruházhatja át részvényeit.
Míg korábban a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeit nem lehetett egyszerűen harmadik személyre átruházni (lezárási megállapodás), addig a törvény – a Kbt. a Flex BV törvény bevezetése – olyan felajánlási megállapodást ír elő, amelytől az alapszabályban el lehet térni (a holland polgári törvénykönyv 2:195. cikke). A törvényi rendszer akkor alkalmazandó, ha az alapszabály nem rendelkezik az ettől eltérő felajánlási vagy jóváhagyási rendszerről.
Nyilvános részvénytársaság névre szóló részvényeire nincs zárolási megállapodás. A legtöbb részvény egy nyilvános részvénytársaság bemutatóra szóló részvényeiből áll majd, így azok szabadon kereskedhetnek.
Méltányosság
Tehát az alaptőke a saját tőkébe tartozik. Ez a számviteli kifejezés a vállalat összes eszközének értékét jelenti, csökkentve a hiteltőkével. A méltányosság fontos mutatója annak, hogy hogyan teljesít vállalatként, de eltér a vállalat piaci értékétől. Valójában a tőke azt a pénzügyi értéket képviseli, amelyet a részvényesek a vállalat felszámolása során kapnának. A méltányosság azért fontos, mert gyakran pufferként tekintenek rá a pénzügyi visszaesések elnyelésére.
A blog elolvasása után vannak még kérdései, vagy Ön vállalkozó, akinek tanácsra és útmutatásra van szüksége a cégalapításhoz? Akkor bölcs dolog bekapcsolódni társasági jog szakértője. Akkor lépjen kapcsolatba Law & More. Vállalati jogászaink örömmel segítenek Önnek.
