A bejegyzett kétrétegű társaság egy speciális cégforma, amely az NV-hez és a BV-hez (valamint a szövetkezethez) pályázhat. Gyakran azt gondolják, hogy ez csak a nemzetközileg működő csoportokra vonatkozik, amelyek tevékenységének egy részét Hollandiában folytatják. Ennek azonban nem feltétlenül kell így lennie; a struktúrarendszer hamarabb alkalmazhatóvá válik, mint az várható lenne. Ezt el kell kerülni, vagy vannak előnyei is? Ez a cikk a bejegyzett kétrétegű társaság csínját-bínját tárgyalja, és lehetővé teszi, hogy megfelelő módon értékelje annak hatásait.
A bejegyzett, kétszintű társaság célja
A bejegyzett kétszintű társaság a múlt század közepén a részvénytulajdon alakulása miatt került be jogrendszerünkbe. Ahol korábban többségi részvényesek voltak, akiket hosszú távra elköteleztek, egyre gyakoribbá vált (még a nyugdíjalapok esetében is), hogy röviden befektettek egy társaságba. Mivel ez is kevesebb részvételhez vezetett, a közgyűlés (a továbbiakban: GMS) kevésbé volt képes felügyelni az irányítást. Ez arra késztette a jogalkotót, hogy az 1970-es években bevezesse a törvényben előírt kétszintű vállalatot: egy speciális üzleti formát, amelyben a munka és a tőke egyensúlyában szigorúbb felügyeletre van szükség. Ezt az egyensúlyt a felügyelőbizottság (a továbbiakban: SB) feladatainak és hatáskörének szigorításával, valamint az üzemi tanács létrehozásával kívánják elérni a GMS erejének terhére.
Ma ez a részvényesi fejlődés még mindig releváns. Mivel a nagyvállalatokban sok részvényes szerepe passzív, előfordulhat, hogy a részvényesek kis csoportja átveszi a vezetést a GMS-ekben, és nagy hatalmat gyakorol a menedzsment felett. A részvények rövid időtartama rövid távú jövőképre ösztönöz, amelyben a részvények értékének a lehető leggyorsabban növekednie kell. Ez a vállalat érdekeinek szűk nézete, mivel a vállalat érdekelt felei (például alkalmazottai) profitálnak egy hosszú távú jövőképből. A vállalatirányítási kódex ebben az összefüggésben a „hosszú távú értékteremtésről” beszél. Éppen ezért a bejegyzett kétszintű társaság ma is fontos vállalati forma, amelynek célja az érdekeltek érdekeinek egyensúlyának helyreállítása.
Mely vállalatok jogosultak a strukturális rendszerre?
A törvényben előírt kétszintű szabályok (más néven struktúrarendszer vagy hollandul „structuurrregime”) nem azonnal kötelezőek. A törvény meghatározza azokat a követelményeket, amelyeknek a vállalatoknak meg kell felelniük, mielőtt az alkalmazás egy bizonyos idő elteltével kötelezővé válhat (kivéve, ha van mentesség, amelyet az alábbiakban tárgyalunk). Ezeket a követelményeket a holland polgári törvénykönyv (DCC) 2: 263 szakasza tartalmazza:
- A a társaság jegyzett tőkéje - a mérlegben szereplő tartalékokkal együtt, beleértve a magyarázó megjegyzéseket is: legalább a királyi rendelet által meghatározott összeg (jelenleg rögzített € 16 millió). Ez magában foglalja a visszavásárolt (de nem törölt) részvényeket és az összes rejtett tartalékot is, amint azt a magyarázó megjegyzések mutatják.
- A társaság, vagy annak függő vállalata létrehozta a Üzemi Tanács jogi kötelezettség alapján.
- Legalább 100 alkalmazottat foglalkoztatnak Hollandiában a társaság és annak függő vállalata. Ebben nem játszik szerepet az a tény, hogy az alkalmazottak nincsenek állandó vagy teljes munkaidőben.
Mi az a függő vállalat?
E követelmények egyik fontos fogalma a függő cég. Gyakran tévhit, hogy a törvényi kétszintű szabályok nem vonatkoznak az anyavállalatra, például azért, mert nem az anyavállalat, hanem a leányvállalat hozta létre az üzemi tanácsot. Ezért azt is fontos ellenőrizni, hogy bizonyos feltételek teljesülnek-e a csoporton belüli többi társaság vonatkozásában. Ezek függő vállalatoknak számítanak (a DCC 2. cikkelye szerint: 152/262), ha:
- jogi személy, akihez a társaság vagy egy vagy több eltartott társaság egyedül vagy együttesen tartozik és saját vagy saját számlájukra a jegyzett tőke legalább felével járul hozzá,
- egy társaság, amelynek a vállalkozás be van jegyezve a kereskedelmi nyilvántartásba és amelyre a társaság vagy egy függő társaság partnerként teljes felelősséggel tartozik harmadik felekkel szemben az összes tartozásért.
Önkéntes alkalmazás
Végül lehetséges alkalmazni a (teljes vagy enyhített) kétszintű táblarendszer önként. Ebben az esetben csak az üzemi tanácsra vonatkozó második követelmény alkalmazandó. A törvényi kétszintű szabályokat akkor kell alkalmazni, amint azokat a társaság alapszabályába felveszik.
A törvényben előírt kétszintű társaság megalakulása
Ha a vállalat megfelel a fent említett követelményeknek, akkor jogilag „nagyvállalatnak” minősül. Ezt az éves beszámoló GMS általi elfogadását követő két hónapon belül be kell jelenteni a kereskedelmi nyilvántartásnak. A nyilvántartás elmaradása gazdasági bűncselekménynek számít. Ezenkívül bármely, jogosan érdekelt fél kérheti a bíróságtól a regisztrációt. Ha ez a bejegyzés három éve folyamatosan szerepel a kereskedelmi nyilvántartásban, akkor a szerkezeti rendszert kell alkalmazni. Abban az időben ennek a rendszernek a megkönnyítése érdekében módosítani kellett az alapszabályt. A törvényi kétszintű szabályok alkalmazásának időtartama csak akkor kezdődik, amikor a regisztráció megtörtént, még akkor is, ha az értesítést elmulasztották. A regisztráció időközben megszakadhat, ha a társaság már nem felel meg a fenti követelményeknek. Amikor a vállalatot értesítik arról, hogy ismét megfelel, az időszak elölről kezdődik (kivéve, ha az időszakot jogtalanul szakították meg).
(Részleges) mentesség
A bejelentési kötelezettség teljes mentesség esetén nem érvényes. Ha a szerkezeti rendszer alkalmazható, akkor ez megszűnik lefutási időszak nélkül. A törvény alól a következő mentességek következnek:
- A társaság a olyan jogi személy függő társasága, amelyre a teljes vagy enyhített struktúrarendszer vonatkozik. Más szavakkal, a leányvállalat mentesül, ha a (mérsékelt) kétszintű igazgatási rendszer az anyavállalatra vonatkozik, de fordítva nem vezet mentességhez az anyavállalat számára.
- A társaság menedzsment és pénzügyi társaságként működik egy nemzetközi csoportban, azzal a különbséggel, hogy a társaság és a csoporthoz tartozó társaságok alkalmazottai többnyire Hollandián kívül vannak alkalmazva.
- Olyan társaság, amelyben a kibocsátott tőke legalább fele részt vesz a legalább két, a struktúrarendszer hatálya alá tartozó jogi személy közös vállalkozása.
- A szolgáltató cég egy nemzetközi csoport.
A nemzetközi csoportok esetében enyhített vagy gyengített struktúrarendszer is létezik, amelyben az SB nem jogosult az igazgatóság tagjainak kinevezésére vagy felmentésére. Ennek az az oka, hogy a csoporton belüli egység és politika megszakad egy törvényben előírt kétszintű céggel. Ez akkor érvényes, ha a következő esetek valamelyike felmerül:
- A társaság (i) kétszintű igazgatósági társaság, amelynek ii. A kibocsátott tőke legalább felét egy (holland vagy külföldi) anyavállalat vagy függő társaság birtokolja, és iii. csoport's alkalmazottai Hollandián kívül dolgoznak.
- A bejegyzett, kétszintű társaság kibocsátott tőkéjének legalább a felét két vagy több társaság birtokolja az a közös vállalat megállapodás (kölcsönös együttműködési megállapodás), amelynek csoportjában dolgozó alkalmazottak többsége Hollandián kívül dolgozik.
- A kibocsátott tőke legalább felét egy anyavállalat vagy annak függő vállalata birtokolja kölcsönös együttműködési megállapodás alapján, amely maga is törvényileg szabályozott kétszintű társaság.
A szerkezeti rendszer következményei
Az időszak lejárta után a társaságnak módosítania kell alapszabályát a kétszintű igazgatási rendszert szabályozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően (az NVD-re vonatkozó DCC 2: 158–164. Cikke és a a DCC a BV-hez). A kétszintű vállalat a következő szempontokban különbözik a szokásos vállalattól:
- A felügyelő bizottság létrehozása (vagy egyszintű igazgatósági struktúra a DCC 2. cikke szerint: 164a / 274a) kötelező;
- A Az SB szélesebb hatáskört kap a GMS hatásköreinek rovására. Például az SB jóváhagyási jogokat kap a fontos vezetői döntésekkel kapcsolatban, és (a teljes rendszerben) kinevezheti és felmentheti az igazgatókat.
- A Az SB tagjait a GMS nevezi ki az SB kinevezésével, amelynek tagjainak egyharmadát az Üzemi Tanács nevezi ki. A kinevezést csak a kibocsátott tőke legalább egyharmadát képviselő abszolút többséggel lehet elutasítani.
A strukturális rendszer kifogásolható?
A kicsi, aktivista és kizárólag profitorientált részvényesek erejét korlátozhatja a struktúrarendszer. Az SB ugyanis hatásköreinek kiterjesztésével a társaság érdekein belüli érdekek szélesebb körére összpontosíthat, ideértve a részvényesi érdekeket is, amelyek a tág értelemben vett érdekeltek számára is előnyösek, valamint a társaság folyamatossága. Az alkalmazottak nagyobb befolyást élveznek a vállalat politikájában is, mert az Üzemi Tanács kinevezi az SB egyharmadát.
A részvényesek ellenőrzésének korlátozása
A bejegyzett kétszintű társaság azonban hátrányos lehet, ha olyan helyzet áll elő, amely eltér a rövid távú részvényesi gyakorlattól. Ennek oka, hogy a nagy részvényeseket, akik korábban befolyásukkal és hosszú távú jövőképükkel gazdagították a vállalatot (mint például a családi vállalkozásoknál), a kétszintű igazgatási rendszer korlátozza az irányítást. Ez a vállalatot is kevésbé vonzóvá teheti a külföldi tőke számára. A bejegyzett kétszintű társaság ugyanis már nem képes gyakorolni a kinevezés és az elbocsátás jogát - ennek az ellenőrzésnek a legátfogóbb gyakorlása - és (még az enyhített rendszerben is) gyakorolni a vétójogot a fontos vezetői döntéseknél . Az ajánlás vagy kifogás fennmaradó jogai és az ideiglenes elbocsátás lehetősége ennek csak halvány árnyéka. A törvényben előírt kétszintű rendszer kívánatossága tehát a társaság részvényesi kultúrájától függ.
Testre szabott szerkezeti rendszer
Ennek ellenére lehetséges bizonyos intézkedéseket tenni a társaság részvényeseinek befogadására a törvény keretein belül. Például, bár az alapszabályban nem lehet korlátozni a fontos vezetői döntések SB általi jóváhagyását, lehetséges, hogy ezekhez a döntésekhez más vállalati testület (pl. GMS) jóváhagyását is megkövetelik. Erre az alapszabály módosításának szokásos szabályai érvényesek. Az alapszabály eltérése mellett szerződéses eltérés is lehetséges. Ez azonban nem tanácsos, mert a társasági jogban nem érvényesíthető. A törvényben előírt kétrétegű szabályok jogilag megengedett módosításaival a kötelező alkalmazás ellenére lehetőség nyílik a vállalatnak megfelelő rendszerbe való bejutásra.
A cikk elolvasása után is vannak kérdéseid a struktúrarendszerrel kapcsolatban, vagy személyre szabott tanácsot szeretnél egy struktúrarendszerrel kapcsolatban? Akkor vegye fel a kapcsolatot Law & More. Ügyvédeink a társasági jogra szakosodtak, és örömmel segítenek Önnek!
