1. Bevezetés
Az Európai Parlament 20. május 2015-án elfogadta a pénzmosás elleni negyedik irányelvet. Ezen irányelv alapján minden tagállam köteles létrehozni egy UBO nyilvántartást. A társaság összes UBO-ját fel kell venni a nyilvántartásba. Mivel az UBO minden olyan természetes személyt képesít megszerezni, aki közvetlenül vagy közvetve a társaság (részvény) részesedésének több mint 25% -át birtokolja, mivel nem a tőzsdén jegyzett társaság. Az UBO (k) létrehozásának elmulasztása esetén az utolsó lehetőség az lehet, hogy a társaság felső vezetéséből származó természetes személyt UBO-nak tekintik. Hollandiában az UBO-nyilvántartást 26. június 2017-ig be kell építeni. Várható, hogy a nyilvántartás számos következménnyel jár a holland és az európai üzleti környezetre. Ha nem akarjuk kellemetlenül meglepni, akkor elengedhetetlen a közelgő változások világos képe. Ezért ez a cikk megkísérli tisztázni az UBO nyilvántartás fogalmát annak jellemzőinek és következményeinek elemzésével.
2. Európai koncepció
A pénzmosás elleni negyedik irányelv az európai gyártás terméke. Ezen irányelv bevezetésének az az ötlete, hogy Európa meg akarja akadályozni, hogy a pénzmosók és a terrorizmus finanszírozói a tőke jelenlegi szabad mozgását és a pénzügyi szolgáltatások bűnüldözési célú szolgáltatásának szabadságát felhasználják. Ezzel összhangban áll a vágy, hogy meghatározzuk az összes UBO identitását, mivel számottevő tekintélyű személyek. Az UBO nyilvántartás csak egy részét képezi a negyedik pénzmosás elleni irányelv által a céljának elérése érdekében előidézett változásoknak.
Mint már említettük, az irányelvet 26. június 2017-ig kell végrehajtani. Az UBO nyilvántartás tárgyában az irányelv egyértelmű keretet határoz meg. Az irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy a lehető legtöbb jogi személyt vonják be a jogszabály hatálya alá. Az irányelv szerint három típusú hatóságnak mindenképpen hozzáféréssel kell rendelkeznie az UBO-adatokhoz: az illetékes hatóságoknak (ideértve a felügyeleti hatóságokat) és az összes pénzügyi hírszerzési egységnek, a kötelezett hatóságoknak (ideértve a pénzügyi intézményeket, hitelintézeteket, auditorokat, közjegyzőket, brókereket) és szerencsejáték-szolgáltatók) és minden olyan személy vagy szervezet számára, akik bizonyíthatják jogos érdekét. A tagállamok azonban szabadon választhatják meg a teljesen nyilvános nyilvántartást. Az „illetékes hatóságok” kifejezést az irányelv nem fejti ki részletesebben. Ezért az Európai Bizottság tisztázást kért 5. július 2016-i irányelvjavaslatában.
A nyilvántartásban feltüntetendő minimális mennyiségű információ a következő: teljes név, születési hónap, születési év, állampolgárság, lakóhely ország, valamint az UBO birtokában lévő gazdasági érdek jellege és mértéke. Ezenkívül az „UBO” kifejezés meghatározása nagyon tág. Ez a kifejezés nem csak a 25% -ot meghaladó (tulajdonosi alapú) közvetlen irányítást, hanem a lehetséges közvetett irányítást is meghaladja a 25% -ot. A közvetett ellenőrzés az irányítást más módon jelenti, mint a tulajdonlás révén. Ez az ellenőrzés a részvényesi megállapodásban szereplő ellenőrzési kritériumokon, azon képességen alapulhat, hogy messzemenő hatást gyakoroljon a társaságra, vagy például arra, hogy kinevezzenek igazgatót.
3. Nyilvántartás Hollandiában
Az UBO nyilvántartásról szóló jogszabályok végrehajtásának holland keretét nagyrészt a Dijsselbloem miniszternek címzett, 10. február 2016-i levél vázolja. A nyilvántartásba vételi kötelezettség hatálya alá tartozó szervezetekkel kapcsolatban a levél azt jelzi, hogy a holland nyelv létező típusainak szinte egyetlen sem a szervezetek érintetlenek maradnak, kivéve az egyéni vállalkozókat és az összes állami szervezetet. A tőzsdén jegyzett társaságok szintén ki vannak zárva. A nyilvántartásban szereplő információk európai szintű kiválasztására jogosult személyek és hatóságok három kategóriájával ellentétben, amelyet európai szinten választottak meg, Hollandia nyilvános nyilvántartást választott. Ennek oka az, hogy a korlátozott nyilvántartás hátrányokat hordoz magában a költség, a megvalósíthatóság és az ellenőrizhetőség szempontjából. Mivel a nyilvántartás nyilvános lesz, négy adatvédelmi biztosíték kerül beépítésre:
3.1. Az információ minden felhasználóját regisztrálják.
3.2. Az információkhoz való hozzáférés nem ingyenes.
3.3. A kifejezetten kijelölt hatóságoktól eltérő felhasználók (hatóságok, amelyek között szerepel többek között a Holland Bank, a Pénzügyi Piaci Felügyelet és a Pénzügyi Felügyeleti Iroda) és a holland pénzügyi hírszerző egység csak korlátozott mennyiségű adathoz férnek hozzá.
3.4. Az emberrablás, zsarolás, erőszak vagy megfélemlítés kockázata esetén eseti alapon történik kockázatértékelés, amelynek során megvizsgálják, hogy szükség esetén bezárható-e bizonyos adatokhoz való hozzáférés.
A kifejezetten a kijelölt hatóságoktól és az AFM-től eltérő felhasználók csak a következő információkhoz férhetnek hozzá: név, születési hónap, állampolgárság, lakóhely ország, valamint a haszonhúzó gazdasági érdekeinek jellege és mértéke. Ez a minimum azt jelenti, hogy nem minden intézménynek kell elvégeznie minden szükséges információt a nyilvántartásból, ha kötelező UBO kutatást kell végezni. Ezt az információt maguknak kell összegyűjteniük, és ezeket az információkat meg kell őrizniük az adminisztrációban.
Tekintettel arra, hogy a kijelölt hatóságok és a FIU bizonyos vizsgálati és felügyeleti szerepet töltenek be, további adatokhoz férhetnek hozzá: (1) születési nap, hely és ország, (2) cím, (3) polgári szolgálati szám és / vagy külföldi adóazonosító szám (TIN), (4) a személyazonosság igazolására szolgáló okmány természete, száma, kiadásának ideje és helye, vagy a dokumentum másolata, és (5) olyan dokumentáció, amely igazolja, hogy egy személy miért rendelkezik státusszal és az ennek megfelelő (gazdasági) kamat nagysága.
Arra számítanak, hogy a Kereskedelmi Kamara kezeli a nyilvántartást. Az adatok akkor érik el a nyilvántartást, ha az információkat maguk a társaságok és jogi személyek nyújtják be. Az UBO nem tagadhatja meg ezen információk benyújtásában való részvételt. Ezenkívül a kötelezett hatóságok bizonyos értelemben végrehajtási funkciót is látnak el: kötelesek a nyilvántartásba továbbítani az összes birtokukban lévő, a nyilvántartástól eltérő információt. A pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, valamint a pénzügyi és gazdasági bűncselekmények egyéb formái elleni küzdelem terén felelõs hatóságoknak - feladataik méretétõl függõen - jogosultak vagy kötelesek a nyilvántartástól eltérõ adatokat benyújtani. Még nem világos, hogy ki hivatalosan felel a végrehajtási feladatról az UBO adatainak (helyes) benyújtása tekintetében, és ki (esetleg) jogosult bírságot kiszabni.
4. Hibamentes rendszer?
A szigorú követelmények ellenére az UBO jogszabályai minden tekintetben nem tűnnek vízállónak. Számos módszer biztosítható annak biztosítására, hogy az egyik nem tartozik az UBO nyilvántartás hatálya alá.
4.1. A bizalom alakja
Választhat úgy, hogy a bizalom ábrázolásán keresztül működik. A bizalmi adatokra az irányelv eltérő szabályok vonatkozik. Az irányelv megköveteli a bizalmi adatok nyilvántartásának is. Ez a külön nyilvántartás azonban nem lesz nyilvános. Ilyen módon a bizalom mögött álló személyek névtelensége továbbra is biztosított. A bizalmi mutatókra példa az angloamerikai bizalom és a curaçaói bizalom. Bonaire is ismeri a bizalommal összehasonlítható alakot: a DPF-et. Ez egy olyan alapítványtípus, amely a vagyonkezeléssel ellentétben jogi személyiséggel rendelkezik. Ezt a BES jogszabály szabályozza.
4.2. Ülés áthelyezése
A pénzmosás elleni negyedik irányelv alkalmazhatóságát az alábbiakban említi: „… a területükön letelepedett társaságok és más jogi személyek”. Ez a mondat azt sugallja, hogy a társaságok, amelyek a tagállamok területén kívül vannak letelepedve, de később székhelyüket egy tagállamba helyezik át, nem tartoznak a jogszabályok hatálya alá. Gondolható például olyan népszerű jogi fogalmakra, mint a Jersey Ltd., a BES BV és az American Inc.. A DPF dönthet úgy is, hogy tényleges székhelyét Hollandiába helyezi át, és folytatja a DPF tevékenységeit.
5. Közelgő változások?
A kérdés az, hogy az Európai Unió meg akarja-e tartani a fent említett lehetőségeket az UBO-jogszabályok elkerülése érdekében. Jelenleg azonban nincs konkrét jel arra, hogy ebben a pontban rövid távon változások történnek. A július 5-én benyújtott javaslatában az Európai Bizottság néhány változtatást kért az irányelvben. A javaslat nem tartalmazott a fentiekkel kapcsolatos változásokat. Ezenkívül még nem világos, hogy a javasolt változtatásokat valóban végrehajtják-e. Ennek ellenére nem lesz rossz figyelembe venni a javasolt változtatásokat és annak a lehetőségét, hogy később más változtatásokra kerül sor. A jelenleg javasolt négy fő változás a következő:
5.1. A Bizottság javasolja a nyilvántartás teljes nyilvánosságra hozatalát. Ez azt jelenti, hogy az irányelvet az egyének és szervezetek hozzáférésének pontján módosítják, amelyek igazolják a jogos érdeket. Ahol a hozzáférésük korábban a korábban említett minimális adatokra korlátozódhatott, a nyilvántartást most nekik is teljes mértékben közzéteszik.
5.2. A Bizottság azt javasolja, hogy az „illetékes hatóságok” fogalmát az alábbiak szerint határozzuk meg: „.. azoknak a hatóságoknak, amelyek a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre kijelölt felelősséggel tartoznak, ideértve az adóhatóságokat és a pénzmosás, a kapcsolódó predikatív bűncselekmények kivizsgálására vagy büntetőeljárás alá vont hatóságokat is. és a terrorizmus finanszírozása, a bűncselekmények vagyonának nyomon követése és lefoglalása vagy befagyasztása és elkobzása ”.
5.3. A Bizottság nagyobb átláthatóságot és az UBO-k azonosításának jobb lehetőségét kéri a tagállamok összes nemzeti nyilvántartásának összekapcsolása révén.
5.4. A Bizottság ezenkívül egyes esetekben javasolja az UBO-kulcs 25% -ról 10% -ra való csökkentését. Ez vonatkozik a jogi személyek passzív nem pénzügyi egységére. Ezek „.. Közvetítő szervezetek, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és csak a haszonhúzókat távolítják el az eszközöktől”.
5.5. A Bizottság javasolja, hogy módosítsák a végrehajtás határidejét 26. június 2017-tól 1. január 2017-ig.
Következtetés
A nyilvános UBO-nyilvántartás bevezetése messzemenő hatással lesz a tagállamok vállalkozásaira. Azok a személyek, akik közvetlenül vagy közvetve a tőzsdén nem jegyzett társaság (részvény) részesedésének több mint 25% -át birtokolják, sok áldozatot kénytelenek lesznek a magánélet védelme terén, növelve a zsarolás és az emberrablás kockázatát; annak ellenére, hogy Hollandia jelezte, hogy mindent megtesz e kockázatok minél kisebb csökkentése érdekében. Ezenkívül egyes esetek nagyobb felelősséget kapnak az UBO nyilvántartásban szereplőktől eltérő adatok észlelése és továbbítása tekintetében. Az UBO nyilvántartás bevezetése azt is jelentheti, hogy az egyik a bizalomra összpontosít, vagy a tagállamokon kívül létrehozott jogi intézményre helyezi a hangsúlyt, amely valódi székhelyét egy tagállamra átruházhatja. Nem biztos abban, hogy ezek a struktúrák továbbra is életképes választási lehetőségeket jelentenek-e a jövőben. A pénzmosásról szóló negyedik irányelv jelenleg javasolt módosítása jelenleg nem tartalmaz változtatásokat. Hollandiában elsősorban figyelembe kell venni a nemzeti nyilvántartások összekapcsolására vonatkozó javaslatot, a 25% -os követelmény lehetséges változását és a lehetséges korai végrehajtási időpontot.