A hangmintavétel vagy a zenei mintavétel egy jelenleg széles körben használt technika, amelynek során a hangtöredékeket elektronikusan másolják, hogy azokat gyakran módosított formában egy új (zenei) műben használják fel, általában számítógép segítségével. A hangtöredékekre azonban különféle jogok vonatkozhatnak, aminek következtében az illetéktelen mintavétel jogellenes lehet.
A mintavétel a meglévő hangrészleteket használja fel. Ezen hangrészletek kompozíciója, szövege, előadása és rögzítése szerzői jogvédelem alá eshet. A kompozíció és a szöveg szerzői jogvédelem alatt áll. Az előadás (az előadás rögzítése) az előadóművész szomszédos joga, a hangfelvétel (a felvétel) pedig a hangfelvétel-előállító szomszédos joga oltalma alá kerülhet. Az EU szerzői jogi irányelvének (2/2001) 29. cikke kizárólagos többszörözési jogot biztosít a szerzőnek, az előadóművésznek és a hangfelvétel-előállítónak, amely a védett „tárgy” többszörözésének engedélyezésére vagy megtiltására vonatkozik. A szerző lehet a zeneszerző és/vagy a szöveg szerzője, az énekesek és/vagy zenészek általában az előadóművészek (a szomszédos jogokról szóló törvény (NRA) 1. cikke), a hangfelvétel-előállító pedig az, aki az első felvételt készíti. , vagy vállalta, és viseli a pénzügyi kockázatot (az NRA 1. cikkének d) pontja). Amikor egy művész saját irányítása alatt írja, előadja, rögzíti és kiadja saját dalait, ezek a különböző felek egy személyben egyesülnek. A szerzői jog és a kapcsolódó jogok ekkor egy személy kezében vannak.
Hollandiában a szerzői jogi irányelvet többek között a szerzői jogi törvényben (CA) és az NRA-ban ültették át. A Kbt. 1. §-a a szerző többszörözési jogát védi. A szerzői jogi törvény a „másolás” helyett a „reprodukció” kifejezést használja, de a gyakorlatban mindkét kifejezés hasonló. Az előadóművész és a hangfelvétel-előállító többszörözési jogát az NRA 2., illetve 6. §-a védi. A szerzői jogi irányelvhez hasonlóan ezek a rendelkezések nem határozzák meg, hogy mi minősül (teljes vagy részleges) többszörözésnek. Szemléltetésképpen: A szerzői jogi törvény 13. §-a rendelkezik arról "minden teljes vagy részleges feldolgozás vagy utánzás megváltozott formában” reprodukciót jelent. Tehát egy reprodukció több mint 1 az 1-es másolatot tartalmaz, de nem világos, hogy melyik kritérium alapján kell értékelni a határeseteket. Ez az egyértelműség hiánya hosszú ideig hatással volt a hangmintavétel gyakorlatára. A mintában szereplő művészek nem tudták, mikor sértik jogaikat.
2019-ben az Európai Unió Bírósága (EUB) ezt részben tisztázta a Pelham ítélet, a német Bundesgerichtshof (BGH) által feltett előzetes kérdéseket követően (EUB, 29. július 2019., C-476/17, ECLI:EU:C:2019:624). Az EUB többek között megállapította, hogy a minta lehet hangfelvétel reprodukciója, függetlenül a minta hosszától (29. bek.). Ezért egy második minta is jogsértésnek minősülhet. Ezen kívül kimondták, hogy "ha a felhasználó véleménynyilvánítási szabadságának gyakorlása során egy hangrészletet ír át egy hangfelvételről új műben való felhasználás céljából, olyan módosított formában, amely a fül számára felismerhetetlen, az ilyen felhasználást nem kell „reprodukciónak” tekinteni. a 2/2001 irányelv 29. cikkének c) pontja értelmében”. (31. pont, rendelkező rész (1) bekezdés). Ezért, ha egy mintát úgy szerkesztettek meg, hogy az eredetileg átvett hangrészlet már nem ismerhető fel a fül számára, akkor szó sincs hangfelvétel reprodukciójáról. Ebben az esetben nem szükséges a megfelelő jogtulajdonosok engedélye a hangmintavételhez. Az EUB visszautalását követően a BGH 30. április 2020-án döntött Metall auf Metall IV, amelyben megadta azt a fület, amelyre a mintának felismerhetetlennek kell lennie: az átlagos zenehallgató füle (BGH 30. április 2020., I ZR 115/16 ()Metall auf Metall IV), bek. 29). Bár az EB és a BGH ítéletei a hangfelvétel-előállító szomszédos jogára vonatkoznak, valószínűsíthető, hogy az ezekben az ítéletekben megfogalmazott kritériumok az előadóművész szerzői és szomszédos jogainak hangmintavételezése által elkövetett jogsértésre is vonatkoznak. Az előadóművész szerzői és szomszédos jogai ugyanis magasabb védelmi küszöböt élveznek, így a hangfelvétel-előállító szomszédos jogával szembeni fellebbezés elvileg sikeresebb lesz a hangmintavétellel történt állítólagos jogsértés esetén. A szerzői jogi védelem érdekében például egy hangrészletnek „saját szellemi alkotásnak” kell minősülnie. A hangfelvétel-előállító szomszédos jogvédelmére nincs ilyen védelmi követelmény.
Elvileg tehát a sokszorosítási jog megsértése, ha valaki minták a hang az átlagos zenehallgató számára felismerhető módon. A szerzői jogi irányelv 5. cikke azonban számos korlátozást és kivételt tartalmaz a szerzői jogi irányelv 2. cikkében szereplő többszörözési jogra vonatkozóan, ideértve az idézet kivételét és a paródiára vonatkozó kivételt. Ez általában nem vonatkozik a hangmintavételre a szokásos kereskedelmi környezetben, tekintettel a szigorú jogi követelményekre.
Ezért valakinek, aki olyan helyzetbe kerül, amikor hangtöredékeit mintavételezi, fel kell tennie magának a következő kérdést:
- A mintát vevő személynek van erre engedélye az érintett jogtulajdonosoktól?
- Megszerkesztették a mintát, hogy az átlagos zenehallgató számára felismerhetetlen legyen?
- A minta a kivételek vagy korlátozások valamelyike alá tartozik?
Állítólagos jogsértés esetén a következő módokon lehet intézkedni:
- Küldjön felszólító levelet a jogsértés megszüntetésére.
- Logikus első lépés, ha azt szeretné, hogy a jogsértés a lehető leghamarabb megszűnjön. Főleg, ha nem kártérítést keres, hanem csak azt szeretné, hogy a jogsértés megszűnjön.
- Tárgyaljon az állítólagos jogsértővel világos a minta.
- Előfordulhat, hogy a feltételezett jogsértő nem szándékosan, vagy legalábbis kétszeri gondolkodás nélkül sértette meg valakinek a jogait. Ebben az esetben az állítólagos jogsértőt be lehet perelni, és egyértelművé lehet tenni, hogy jogsértés történt. Innentől lehet tárgyalni a jogtulajdonos mintavételi engedélyének feltételeiről. Például a jogtulajdonos követelhet hozzárendelést, megfelelő díjazást vagy jogdíjakat. Ezt a mintavételi engedély megadásának és megszerzésének folyamatát is nevezik engedély. Az események rendes lefolyása esetén ez a folyamat még a jogsértés bekövetkezte előtt lezajlik.
- Polgári per indítása a bíróságon a feltételezett jogsértő ellen.
- Szerzői jog vagy szomszédos jogok megsértése miatt keresetet lehet benyújtani a bírósághoz. Például lehet hivatkozni arra, hogy a másik fél jogsértően járt el (a holland polgári törvénykönyv 3:302. cikke), kártérítés követelhető (a CA 27. cikke, az NRA 16. cikkének (1) bekezdése) és a haszon. átadható (Kbt. 27a. cikk, NRA 16. cikk (2) bekezdés).
Law & More készséggel segít Önnek a felszólító levél elkészítésében, a feltételezett jogsértővel folytatott tárgyalásokban és/vagy a jogi eljárások megindításában.