CMR Egyezmény: mikor alkalmazandó és hogyan működik a fuvarozói felelősség

A CMR-egyezmény automatikusan alkalmazandó minden olyan közúti díjazású árufuvarozási szerződésre, ahol az átvétel és a kiszállítás helye két különböző országban található, amelyek közül legalább az egyik az Egyezmény részes fele. A felek nem mondhatnak le az Egyezményről a rakományban érdekelt fél kárára, és a fuvarozó felelőssége elvileg bruttó súly kilogrammonként 8.33 különleges lehívási jogra (SDR) korlátozódik.

Ez a korlát csak szándékos kötelességszegés vagy azzal egyenértékű mulasztás esetén, vagy ha előzetesen magasabb értéket jelentettek be. A kárigényeket egy éven belül kell benyújtani, így a határidők ugyanolyan fontosak, mint a felelősség. Az alábbiakban elmagyarázzuk, mikor alkalmazandó a CMR, mit jelent a fuvarlevél, mikor felelős a fuvarozó, és hogyan kell kezelni a kárigényt.

Mi a CMR-egyezmény?

A CMR a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Egyezmény (Convention relative au Contrat de transport international de Marchandises par Route). Egységes szabályokat határoz meg a fuvarlevélre, a fuvarozó felelősségére, a kártérítésre és a határidőkre vonatkozóan a határokon átnyúló közúti szállítás során.

Az Egyezményt az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) dolgozta ki, és 1956. május 19-én írták alá Genfben. 1961-ben lépett hatályba. Szinte minden európai ország részes fele, valamint számos közép-ázsiai és közel-keleti ország. Hollandia is részes fele, és a holland bíróságok közvetlenül alkalmazzák a CMR-t a nemzetközi közúti szállítási ügyekben.

Mikor alkalmazandó a CMR?

A CMR 1. cikke értelmében az Egyezmény minden olyan szerződésre vonatkozik, amely díjazás ellenében közúti árufuvarozásra vonatkozik, amennyiben az átvétel helye és a kiszolgáltatás helye két különböző országban található, és legalább az egyik fél a szerződésben. A felek állampolgársága és székhelye nem releváns.

Ez azt jelenti, hogy egy Hollandiából egy olyan országba irányuló szállítás, amely nem csatlakozott a CMR-hez, továbbra is fedezett, mivel Hollandia részes fél. A tisztán belföldi, Hollandián belüli szállítás nem tartozik a fedezet alá; a Holland Polgári Törvénykönyv (Burgerlijk Wetboek, BW) 8. könyve hatálya alá tartozik, amelynek saját, alacsonyabb felelősségi korlátja van, és gyakran általános feltételek, például az AVC hatálya alá tartozik.

A CMR 1. cikkének (4) bekezdése három szállítási típust zár ki: a nemzetközi postai egyezmények szerinti szállítást, a temetési küldeményeket és a bútorszállítást.

Mi a helyzet akkor, ha az árukat tengeren, vasúton vagy belvízi úton is szállítják?

Ha a megrakott járművet az út egy részén más szállítási móddal, például komppal szállítják anélkül, hogy az árut kirakodnák, a CMR a teljes fuvarozásra vonatkozik a CMR 2. cikke értelmében. Kivételt képez az olyan kár vagy veszteség, amelyet olyan esemény okozott, amely csak a másik szállítási mód során következhetett be, és nem a közúti fuvarozó cselekménye vagy mulasztása. Ebben az esetben a másik szállítási mód szabályai határozzák meg a felelősséget.

Amikor az árut kirakodják és újra berakodják, például egy konténerbe, amelyet aztán hajóra raknak át, a helyzet bonyolultabb. Az alkalmazandó szabályozás ekkor a szerződéstől és a kár keletkezésének helyétől függ.

Mire jó a CMR fuvarlevél?

A fuvarlevél (vrachtbrief) a fuvarozási szerződés, annak feltételeinek és az áru fuvarozó általi átvételének bizonyítéka. Hiánya vagy szabálytalansága nem befolyásolja a szerződés érvényességét (CMR 4. cikk), de jelentősen megnehezíti a bizonyítást.

A CMR 5. cikke értelmében a fuvarlevél három eredeti példányban készül, amelyet a feladó és a fuvarozó ír alá. Az első példány a feladóhoz, a második az áruval együtt a címzetthez kerül, a harmadikat pedig a fuvarozó tartja meg. A CMR 6. cikke felsorolja, hogy mit kell rajta feltüntetni, beleértve a dátumot és a helyet, a feladó, a fuvarozó és a címzett nevét és címét, az átvétel helyét és dátumát, valamint a kiszolgáltatás helyét, az áru szokásos megnevezését, a csomagok számát és jelöléseit, valamint a bruttó súlyt vagy egyéb mennyiséget.

A feladó felelős a pontatlan vagy hiányos adatokból eredő költségekért és károkért (CMR 7. cikk). Az áru átvételekor a fuvarozónak ellenőriznie kell a csomagok számát és jelöléseit, valamint az áru és csomagolásának látható állapotát (CMR 8. cikk). Ha a fuvarozónak nincs ésszerű módja az ellenőrzésre, vagy problémát talál, indokolt fenntartást kell bejegyeznie a fuvarlevélbe. Fenntartások nélkül a fuvarlevélből vélelmezni kell, hogy az áru és csomagolása láthatóan jó állapotban volt az átvételkor (CMR 9. cikk).

Az elektronikus fuvarlevél (e-CMR) használata a 2008-as kiegészítő jegyzőkönyv értelmében lehetséges, feltéve, hogy az érintett országok a jegyzőkönyv részes felei. Hollandia is ezek közé tartozik.

Mikor felelős a fuvarozó?

A fuvarozó felelős az áru teljes vagy részleges elveszéséért, az áru átvételének időpontja és a kiszolgáltatás időpontja között bekövetkezett károkért, valamint a kiszolgáltatás késedelméért (CMR 17. cikk (1) bekezdés). A fuvarozó csak az Egyezmény által megengedett okokból mentesülhet a felelősség alól.

A CMR 17. cikkének (2) bekezdése értelmében a fuvarozó nem felelős, ha a hiányt, kárt vagy késedelmet a kérelmező jogellenes cselekedete vagy hanyagsága, a kérelmező utasítása, az áru belső hibája, vagy olyan körülmények okozták, amelyeket a fuvarozó nem kerülhetett el, és amelyek következményeit nem tudta elhárítani. Ez utóbbi okot szigorúan kell értelmezni. Az a fuvarozó, aki egy megrakott pótkocsit őrizetlen pihenőhelyen parkol le, majd kirabolják, ritkán fog sikerrel járni.

A fuvarozó nem hivatkozhat az általa használt jármű hibáira, illetve annak a személynek a hibájára, akitől a járművet bérelte (CMR 17. cikk (3) bekezdés). Például a szivárgó pótkocsiponyva továbbra is a fuvarozó kockázatát képezi.

Milyen speciális kockázatok mentesítik a fuvarozót?

A CMR 17. cikkének (4) bekezdése különleges kockázatokat sorol fel, mint például a nyitott, ponyvával nem borított járművek használata, amennyiben ebben kifejezetten megállapodtak, a feladó vagy a címzett hibás vagy hiányzó csomagolása, berakodása vagy elrendezése, bizonyos áruk jellege, elégtelen jelölések, valamint az élőállatok szállítása. Ha a fuvarozó bizonyítja, hogy a kár ezen kockázatok valamelyikéből eredhetett, akkor vélelmezni kell, hogy ezt tette (CMR 18. cikkének (2) bekezdése). A kártérítési igényt tevő fél ekkor is bizonyíthatja, hogy a kárt valójában valami más okozta.

Mekkora kártérítést igényelhet?

A kártérítés az áru fuvarozó általi átvételének helyén és időpontjában fennálló értékén alapul, és bruttó súlyhiány esetén kilogrammonként 8.33 SDR-ben van felső határa (CMR 23. cikk). Kár esetén a fuvarozó az áru értékcsökkenésének összegét fizeti, legfeljebb ugyanennyi összeghatárig (CMR 25. cikk).

Ezen felül a fuvarozással kapcsolatban felmerült fuvardíjakat, vámokat és egyéb költségeket megtérítik: teljes kár esetén teljes egészében, részleges kár esetén pedig arányosan (CMR 23. cikk (4) bekezdés). Egyéb következményes károk, mint például az elmaradt haszon vagy a termelési leállás, a CMR rendszerén belül nem téríthetők meg. Késés esetén a fuvarozó a bizonyított kárt legfeljebb a fuvardíj összegéig téríti meg (CMR 23. cikk (5) bekezdés).

Az SDR a Nemzetközi Valutaalap elszámolási egysége. Euróban kifejezett értéke naponta változik, az átváltás pedig az ítélet napján vagy a felek által megállapodott napon érvényes árfolyamon történik. Nagy értékű, de kis súlyú áruk, például elektronikai cikkek vagy gyógyszerek esetében a felső határ gyakran jóval a tényleges veszteség alatt van. A feladó ezt a fuvarlevélben felár ellenében magasabb érték feltüntetésével (CMR 24. cikk) vagy a kézbesítéshez fűződő különleges érdek bejelentésével (CMR 26. cikk) növelheti. A gyakorlatban a rakománybiztosítás a gyakoribb megoldás.

A kártérítési igényt tevő fél évi öt százalékos kamatra is jogosult attól a naptól számítva, amikor a kártérítési igényt írásban a fuvarozónak megküldték (CMR 27. cikk).

Mikor szűnik meg a határ?

A fuvarozó nem hivatkozhat a felelősségkorlátozásra, sem a felelősségét kizáró vagy korlátozó egyéb rendelkezésekre, ha a kárt szándékos kötelességszegése vagy olyan mulasztás okozta, amelyet az ügyben eljáró bíróság joga egyenértékűnek tekint (CMR 29. cikk). Ugyanez vonatkozik a fuvarozó alkalmazottaira és alvállalkozóira is.

A holland joggyakorlat szerint az ezzel egyenértékű mulasztás a tudatos gondatlanság (bewuste roekeloosheid): a fuvarozó tudott a kár kockázatáról, felismerte, hogy a kockázat bekövetkezésének valószínűsége jóval nagyobb, mint a nem bekövetkezésének, és mégis vállalta. A könnyű vagy akár súlyos gondatlanság nem elegendő. A holland bíróságok ritkán fogadják el ezt, ezért a rakományjoggal foglalkozó érdekelt fél nem alapozhatja keresetét a határérték túllépésére.

Milyen gyorsan kell jelenteni a kárt vagy a késedelmet?

A látható hiányt vagy sérülést a kézbesítéskor jegyezze fel, a rejtett károkat pedig írásban jelentse hét napon belül, a vasárnapot és az ünnepnapokat nem számítva. A késedelemre vonatkozó igényt írásban kell benyújtani az árunak a címzett rendelkezésére bocsátásától számított 21 napon belül.

Károk és elvesztések esetén a CMR 30. cikke szerinti késedelmes fenntartás következménye korlátozott: a címzettről vélelmezni kell, hogy az árut a fuvarlevélben leírt állapotban vette át, de ennek ellenkezőjét még bizonyíthatja. Késés esetén szigorú a szabály: 21 napon belüli írásbeli fenntartás nélkül semmilyen kártérítés nem fizetendő. A károkat gondosan rögzítse, fényképekkel, és ha lehetséges, vonjon be egy felmérőt az áru szállítása vagy javítása előtt. Ha a fuvarozó és a címzett közösen ellenőrzi az árut, közös megállapításaikat csak olyan károk miatt lehet megtámadni, amelyek nem voltak láthatóak.

Mikor évül el a CMR-rel kapcsolatos igény?

A CMR szerinti követelések egy év, szándékos kötelességszegés vagy azzal egyenértékű mulasztás esetén három év után elévülnek (CMR 32. cikk). A határidő részleges elveszés, sérülés vagy késedelem esetén a kiszállítástól, teljes elveszés esetén a megállapodás szerinti szállítási határidőt követő harmincadik naptól, vagy ha ilyenben nem állapodtak meg, a fuvarozó általi átvételt követő hatvanadik naptól kezdődik.

A fuvarozóhoz intézett írásbeli kereset felfüggeszti az elévülési időt, amíg a fuvarozó írásban el nem utasítja a keresetet, és vissza nem küldi a csatolt dokumentumokat. Ha a fuvarozó a kereset egy részét elfogadja, az elévülési idő csak a még vitatott részre indul újra. Bármely egyéb felfüggesztésre vagy megszakításra az ügyben eljáró bíróság joga az irányadó. A gyakorlatban sok kereset elveszik, mert a felek hónapokig tárgyalnak, és senki sem ellenőrzi az időt. Amennyiben a fuvarozó elutasítja a keresetet, indítson eljárást, vagy időben kérjen írásbeli határidő-hosszabbítást.

Hol lehet beperelni a fuvarozót?

A CMR 31. cikke értelmében a felek által meghatározott szerződő ország bírósága vagy törvényszéke előtt is pert indíthat, továbbá abban az országban is, ahol az alperes szokásos tartózkodási helye vagy székhelye, illetve az a fióktelep található, amelyen keresztül a szerződést megkötötték, illetve ahol az árut átvették vagy kézbesíteni kellett. A választottbírósági kikötés csak akkor érvényes, ha kimondja, hogy a bíróság a CMR-t alkalmazza (CMR 33. cikk).

Ki a felelős, ha a fuvarozó alvállalkozókat vesz igénybe?

A szerződéses fuvarozó továbbra is felelős Ön felé alkalmazottai és minden más személy cselekedeteiért és mulasztásaiért, akinek a szolgáltatásait igénybe veszi, például az alvállalkozói fuvarozókért (CMR 3. cikk). Ezért kártérítési igényt nyújthat be saját szerződéses fuvarozójától, és nem kell nyomon követnie, hogy ki vezette valójában a teherautót.

Amennyiben egy szerződést egymást követő közúti fuvarozók teljesítenek, és mindegyikük átveszi az árut és a fuvarlevelet, akkor a CMR 34. cikke értelmében mindegyikük a szerződés szerződő félévé válik. Az elveszés, kár vagy késedelem miatti kárigényt ekkor az első, az utolsó vagy az útnak azt a szakaszát teljesítő fuvarozó ellen lehet benyújtani, amelyen a kár bekövetkezett (CMR 36. cikk). A fuvarozók egymás között rendezik a visszkereseti igényt.

Egy szállítmányozó (expediteur) más helyzetben van. Az a szállítmányozó, amely csak a saját nevében, de az Ön megbízásából intézi a szállítást, nem fuvarozó, és felelősségét általában a szállítmányozási feltételek, például a FENEX feltételei szabályozzák. Az, hogy egy fél fuvarozóként vagy szállítmányozóként járt-e el, attól függ, hogy miben állapodtak meg, nem attól, hogy minek nevezi magát.

Mit kell ellenőrizni fuvarozóként?

A CMR-rel kapcsolatos viták többségét dokumentumok és határidők döntik el, nem maga az Egyezmény. Fuvarozóként ellenőrizze a következőket:

• A csomagok száma, azok jelölése és az áruk látható állapota a berakodáskor, a CMR 8. cikkének előírásai szerint.
• Akár konkrét, indokolt fenntartást ír be a fuvarlevélre, ha valami hibás vagy nem ellenőrizhető.
• Hogy a feladó által megadott súly és leírás pontos-e, mivel a pontatlan adatok a felelősséget a feladóra hárítják (CMR 7. cikk).
• Akár biztonságos parkolót használnak a lopásveszélyes áruk szállításához; egy őrizetlen pihenőhely ritkán számít elháríthatatlan körülménynek a CMR 17. cikkének (2) bekezdése értelmében.
• Megőrzi-e a CMR másolatait, a szállítási dokumentumokat és a fényképeket legalább az egyéves elévülési időn belül, és értesíti-e a CMR felelősségbiztosítóját, amint kárigény érkezik.

Mit kell ellenőriznie feladóként vagy címzettként?

A fuvarozás érdekeltjeként Ön elsősorban a berakodás és a kézbesítés során védi követelését. Ellenőrizze:

• A fuvarlevél pontosan tartalmazza-e az árut, a csomagok számát és a bruttó súlyt.
• Vajon a kilogrammonkénti 8.33 SDR felső határ fedezi-e az áru értékét; ha nem, akkor rakománybiztosítást kell kötni vagy értéknyilatkozatot kell tenni (CMR 24. cikk).
• Hogy aláírás előtt megvizsgálja-e az árut, és bejegyzi-e a látható sérüléseket a fuvarlevélre.
• Hogy rejtett károk esetén hét napon belül, késedelem esetén pedig 21 napon belül írásban benyújtott fenntartásait.
• Hogy írásbeli reklamációt nyújt-e be a fuvarozónak, amint a kár ismertté válik, így 5%-os kamat jár, és az elévülési idő felfüggesztődik (CMR 27. és 32. cikk).

Mit tehetünk Önért CMR kárigény esetén?

Vállalati jogászként CMR-követelésekkel és szállítási szerződésekkel kapcsolatos tanácsadással segítjük a fuvarozókat, a szállítmányozókat és a logisztikai vállalatokat . A gyakorlatban:

• Értékelje, hogy a CMR, a Holland Polgári Törvénykönyv 8. könyve vagy a szállítmányozási feltételek, például a FENEX vonatkoznak-e a szállítmányára.
• Tekintse át a fuvarlevelet, a fenntartásokat és a szállítási dokumentumokat, hogy megtudja, kit terhel a bizonyítási teher.
• Számítsa ki a maximális kártérítést SDR-ben, beleértve a fuvardíjat, a vámot és a kamatot.
• Fogalmazza meg az írásbeli keresetet vagy az indokolt elutasítást, és kövesse nyomon az egyéves elévülési időt.
• Értékelje, hogy van-e alapja szándékos kötelességszegésnek vagy tudatos gondatlanságnak a CMR 29. cikke alapján.
• A CMR 31. cikke szerinti illetékes bíróságon eljárást kell indítani, mielőtt a követelés elévülne.

Összegzésként

• A CMR két ország közötti, legalább az egyik félként részt vevő ország közötti, díjazott közúti árufuvarozásra vonatkozik, és nem lehet a fuvarozásban érdekelt fél kárára hatálytalanítani (CMR 41. cikk).
• A fuvarozó felelős az átvétel és a kiszolgáltatás között bekövetkezett elvesztésért, kárért és késedelemért, kivéve, ha a CMR 17. cikkében foglalt okok valamelyike ​​alkalmazandó.
• A kártérítés összege bruttó súlykilogrammonként legfeljebb 8.33 SDR, plusz a szállítási díjak és vámok; ez a felső határ csak szándékos kötelességszegés vagy tudatos gondatlanság esetén szűnik meg.
• A rejtett károkat írásban hét napon belül (vasárnap és ünnepnapok kivételével) kell jelenteni, a késedelmet pedig 21 napon belül kell teljesíteni.
• A követelések egy év után elévülnek, kivéve, ha írásbeli kereset felfüggeszti azokat; szándékos kötelességszegés esetén az elévülési idő három év.

Gyakran Ismételt Kérdések