1. Bevezetés: Mi a szövetkezet és miért fontos?

A szövetkezet egy tagok demokratikus szervezete, akik közösen birtokolnak és irányítanak egy vállalkozást. A szövetkezet az együttműködés egy különleges formája és jogi személy, mivel egyedi jogi felépítése és az a tény jellemzi, hogy a tagok közösen hoznak döntéseket és élvezik a hasznot. Ez a különleges jogi forma lehetővé teszi a független vállalkozók, gazdálkodók, fogyasztók és más vállalkozók számára, hogy anyagi és üzleti érdekeiket gazdasági haszonszerzés céljából egyesítsék. A szövetkezet egy autonóm szervezet, amely embereket vagy termelőket egyesít a közös gazdasági, társadalmi vagy kulturális szükségletek kielégítése érdekében. Ebben az útmutatóban megtudhatja, mit jelent a szövetkezet, miért fontos, és hogyan működik a gyakorlatban.

Áttekintjük az alapfogalmakat, a szövetkezetek különböző típusait, a jogi szempontokat, mint például a felelősség és a társasági adó, valamint a sikeres holland szövetkezetek gyakorlati példáit. Akár szövetkezeti egyesület létrehozását fontolgatja, akár egyszerűen csak meg szeretné érteni, hogyan működik a szövetkezeti vállalkozás, ez az útmutató minden lényeges információt tartalmaz.

A szövetkezet, mint jogi forma, egyedi előnyöket kínál, mint például a méretgazdaságosság, a közös vásárlóerő és a demokratikus ellenőrzés, így megfelelő alternatívát kínál a hagyományos vállalkozási formákkal szemben. A szövetkezetek a közös beszerzés vagy értékesítés révén méretgazdaságosságot kínálnak, pénzt takarítva meg a tagoknak. Ezenkívül a szövetkezetek olyan célokra vagy piacokra biztosítanak hozzáférést tagjaiknak, amelyek az egyének számára elérhetetlenek lennének.

2. Kooperatív jelentés: Alapfogalmak és definíciók

2.1 Alapvető definíciók

A szövetkezet, hivatalos nevén szövetkezeti egyesület, egy jogi személy, amelyben a tagok közösen birtokolnak és demokratikusan irányítanak egy vállalkozást. A Polgári Törvénykönyv a szövetkezetet jogi személyiséggel rendelkező egyesületként határozza meg, amelynek célja, hogy kereskedelmi tevékenység révén tagjainak anyagi érdekeit szolgálja. Hollandiában háromféle szövetkezet létezik: az UA, a BA és a WA, amelyek szabályozzák a tagok felelősségét. A tagok felelősségéről az alapításkor állapodnak meg.

A főbb jellemzők a következők:

• TagságA megalakuláshoz legalább két tag szükséges.
• Demokratikus kormányzásMinden tag szavazati joggal rendelkezik a tagok közgyűlésén
• Közös tulajdonA tagok kollektíven birtokolják a vállalatot
• Gazdasági célkitűzésA tagok anyagi előnyeire összpontosít
• TudásmegosztásA szövetkezetek gyakran kielégítik a tagok közötti tudásmegosztás iránti igényt
• InnovációA szövetkezeteken belüli együttműködés az ötletek és erőforrások megosztásán keresztül ösztönzi az innovációt

A demokratikus kormányzás és a közös tulajdonlás mellett fontos megjegyezni, hogy a szövetkezet kezeli a számlázást, a tevékenységeket és a nyereség tagjai közötti elosztását.

A szövetkezet abban különbözik a hagyományos szövetkezettől, hogy jogosult a nyereség felosztására a tagok között, ami a hagyományos szövetkezetekben nem lehetséges. A szövetkezet hátránya azonban, hogy demokratikus felépítése miatt néha lassabban születnek meg a döntések.

2.2 Kapcsolatok más fogalmakkal

A szövetkezetek a következőképpen viszonyulnak más jogi formákhoz:

• Korlátolt felelősségű társasággal/nyilvánosan működő részvénytársasággal szembenDemokratikus kormányzás (egy tag, egy szavazat) kontra tőkén alapuló részvényesi hatalom
• Asszociációval szembenA profit elosztásának lehetősége és az anyagi érdekekre való összpontosítás az idealista célokkal szemben
• Partnerség ellenJogi személyiség kontra önálló jogi személy hiánya
• VOF-fel szembenKorlátozott felelősség opciói kontra egyetemleges felelősség
• A kölcsönös biztosító egyesülettel szembenA kölcsönös biztosító egyesület egy speciális biztosítási forma, amely csak a tagjait biztosítja. A szövetkezethez hasonlóan jogi személyiséggel rendelkező egyesület, de a hangsúly a tagok biztosítására helyeződik. Létrehozása és felelőssége jogilag összehasonlítható egy szövetkezetével.

A koncepció szorosan kapcsolódik a demokratikus kormányzáshoz, ahol az igazgatótanács minden tag nevében köt megállapodásokat, de a legfontosabb döntéseket a tagok közösen hozzák meg.

3. Szövetkezetek típusai

Különböző típusú szövetkezetek léteznek, mindegyiknek megvan a saját fókusza és előnyei a tagok számára. Sok szövetkezet egy közös termék vagy szolgáltatás köré épül, ahol a termék közös jellege központi szerepet játszik az együttműködésben. Egy adott szövetkezettípus kiválasztása az üzleti érdekektől és a tagok együttműködési szándékától függ. A két leggyakoribb szövetkezeti típus az üzleti szövetkezet és a vállalkozói szövetkezet.

Egy üzleti szövetkezet tagjai üzleti érdekeinek képviseletére összpontosít. Ez magában foglalja a közös beszerzést, a reklámköltségek megosztását vagy a termékek közös feldolgozását. Az üzleti szövetkezeten belüli együttműködés révén a tagok méretgazdaságosságból és erősebb piaci pozícióból profitálhatnak. Ez a típusú szövetkezet ideális azoknak a vállalatoknak, amelyek egyesíteni szeretnék erőiket a hatékonyabb munkavégzés és a költségek megtakarítása érdekében.

Az üzleti szövetkezet különösen népszerű az önálló vállalkozók, például a szabadúszók körében. Ebben a formában a vállalkozók olyan projekteken vagy feladatokon dolgoznak együtt, amelyeket egyénileg nem tudnának elvégezni. Nagy előnye, hogy az ügyfelek egyetlen kapcsolattartó ponttal rendelkeznek, míg a szövetkezet tagjai megőrzik függetlenségüket. Ezáltal a vállalkozói szövetkezet rugalmas és hozzáférhető jogi formává válik azoknak a szakembereknek, akik anélkül szeretnének együttműködni, hogy feladnák saját vállalkozásukat.

Ezen fő formákon kívül léteznek más típusú szövetkezetek is, mint például a fogyasztási szövetkezetek és a termelői szövetkezetek, amelyek mindegyike a tagok érdekeinek erősítését célozza. Bármelyik formát is választja, az alapelv továbbra is az, hogy a tagok együtt erősebbek, és együttműködéssel többet érhetnek el, mint egyedül.

3. Miért fontosak a szövetkezetek a holland üzleti életben?

A szövetkezetek a 19. század óta kulcsszerepet játszanak a holland gazdaságban. Az ipari forradalomra válaszul jöttek létre, és lehetőséget kínáltak a kisvállalkozóknak, a gazdálkodóknak és a munkásoknak arra, hogy megszervezzék magukat a nagy szereplők piaci ereje ellen. A szövetkezet, mint jogi forma ismertsége egyre növekszik, annak ellenére, hogy kevésbé ismert, mint más formák, mint például a BV vagy az NV.

Modern relevancia:

• RabobankHollandia legnagyobb szövetkezeti bankja, több mint 600 milliárd eurós vagyonnal
• FrieslandCampina16 000 tejtermelő gazdálkodó tulajdonában lévő nemzetközi tejipari óriás
• PLUSSzupermarketlánc, amelyben független vállalkozók működnek együtt
• A szövetkezetek közösen kínálhatnak termékeket vagy szolgáltatásokat, ezáltal szélesebb piachoz juthatnak hozzá tagjaik.

Statisztikák és hatás: Hollandiában körülbelül 2,500 gazdaságilag aktív szövetkezet működik, amelyek a mezőgazdaságtól az egészségügyig számos ágazatban működnek. Ezek a szervezetek több millió tagot szolgálnak ki, és együttesen több tízmilliárd eurós forgalmat generálnak.

Előnyök a tagoknak:

• KöltségmegosztásMegosztott költségek a beszerzés, a marketing és az adminisztráció terén
• Közös vásárlóerőJobb tárgyalási pozíció a beszállítókkal
• Kockázatmegosztás: A vállalkozói kockázatok elosztása több tag között; a többi taggal való együttműködés révén a jövedelem és a kockázatok igazságosan oszlanak meg.
• MéretgazdaságosságHozzáférés olyan piacokhoz és szolgáltatásokhoz, amelyek egyénileg nem elérhetők

4. Összehasonlító táblázat: Szövetkezet vs. egyéb jogi formák

5. Lépésről lépésre: Hogyan működik egy szövetkezet a gyakorlatban

1. lépés: A struktúra és a szervezet megértése

Egy szövetkezet különböző szervekből áll, amelyek mindegyikének megvan a saját szerepe:

Tagok közgyűlése:

• A szövetkezet legfelsőbb szerve
• Fontos döntéseket hoz az alapszabály módosításairól, az igazgatótanács kinevezéséről és a nyereség felosztásáról
• Minden tag szavazati joggal rendelkezik, függetlenül a vagyoni hozzájárulásától
• A szövetkezet legfőbb hatósága a tagok közgyűlése, ahol a tagok szavazati jogukat gyakorolják. A tagok maguk állapodnak meg a szövetkezeten belüli nyereség felosztásában. A nyereség egy részét, a többletnyereséget, arányosan osztják fel a tagok között.

Ellátás:

• A szövetkezet napi irányítása
• Az igazgatótanács köt megállapodásokat a szövetkezet nevében
• Elszámoltathatóság a tagok közgyűlése felé
• A napi működés felügyelete
• A szövetkezet igazgatósági tagjai be vannak jegyezve a Kereskedelmi Kamaránál, és felelősek a szövetkezet irányításáért.
• A szövetkezet harmadik felekkel is köthet szerződéseket, amelyeket az alapszabályban rögzíteni kell. Az igazgatók elvileg nem felelősek a szövetkezet által keletkezett adósságokért, kivéve a rossz gazdálkodás esetén.

Tagok:

• A szövetkezet tulajdonosai
• A cég ügyfele és tulajdonosa is
• Tájékoztatáshoz és részvételhez való jog

2. lépés: A felelősség típusai

Szövetkezet alapításakor három felelősségi forma közül kell választani:

• A tagok teljesen mentesülnek az adósságokért való felelősség alól
• A modern szövetkezetek leggyakrabban használt formája
• Védi a tagok személyes vagyonát
• Szövetkezeti BA vagy WA esetén az igazgatótanácsnak minden évben be kell nyújtania a tagok listáját a Kereskedelmi Kamarának. Felhívjuk figyelmét: bizonyos esetekben, például rossz gazdálkodás esetén, az igazgató személyesen is felelősségre vonható.
• A tagok teljesen mentesülnek az adósságokért való felelősség alól
• A modern szövetkezetek leggyakrabban használt formája
• Védi a tagok személyes vagyonát

BA (Korlátolt Felelősségű Társaság):

• A tagok egy előre meghatározott összegig felelősek
• Gyakran használják olyan szövetkezeteknél, ahol a tagok egyenlő kockázatot akarnak viselni
• A maximális felelősség a társasági szerződésben van meghatározva.
• A tagok egyetemlegesen felelősek lehetnek
• Hasonló a közkereseti társasági struktúrához
• Ritkán használják a tagok számára jelentett magas kockázat miatt
• Ha a tagok a törvényes felelősséget választják, egyetemlegesen és egyenlően felelősek az adósságokért.
• A tagok egyetemlegesen felelősek lehetnek
• Hasonló a közkereseti társasági struktúrához
• Ritkán használják a tagok számára jelentett magas kockázat miatt

Ez a három felelősségi forma határozza meg, hogy a tagok milyen mértékben felelősek anyagilag a szövetkezet tartozásaiért. A szövetkezetnek a felelősségi rendszerének megfelelően a neve végén szerepelnie kell az UA, BA vagy WA betűknek.

UA (Kizárt felelősség):

• A tagok teljesen mentesülnek az adósságokért való felelősség alól
• A modern szövetkezetek leggyakrabban használt formája
• Védi a tagok személyes vagyonát

BA (Korlátolt Felelősségű Társaság):

• A tagok egy előre meghatározott összegig felelősek
• Gyakran használják szövetkezetekben, ahol a tagok egyenlő kockázatot akarnak viselni
• A maximális felelősség a társasági szerződésben van meghatározva.

WA (törvényes felelősség):

• A tagok egyetemlegesen felelősek lehetnek
• Hasonló a közkereseti társasági struktúrához
• Ritkán használják a tagok számára jelentett magas kockázat miatt

3. lépés: Létrehozás és regisztráció

• A szövetkezet hivatalosan közjegyzői okirat elkészítésével és a Kereskedelmi Kamaránál történő regisztrációval jön létre.
• Közjegyző készíti el az alapító okiratot
• Az alapszabály szerepel az okiratban
• A közjegyző minden tagot társalapítóként regisztrál
• A közjegyzői okirat tartalmazza a szövetkezet alapszabályát, amelyben fontos megállapodások és szabályok kerülnek rögzítésre. A szövetkezet alapszabályát a közjegyzőnek kell módosítania ahhoz, hogy módosítható megállapodások szülessenek. Szövetkezet alapításakor a tagsági feltételeket is az alapszabály tartalmazza.
• Közjegyző készíti el az alapító okiratot
• Az alapszabály szerepel az okiratban
• A közjegyző minden tagot társalapítóként sorol fel.
• A közjegyzői okirat tartalmazza a szövetkezet alapszabályát, amelyben fontos megállapodások és szabályok kerülnek rögzítésre. A szövetkezet alapszabályát közjegyzőnek kell módosítania ahhoz, hogy módosítható megállapodásokat lehessen kötni. Szövetkezet alapításakor a tagsági feltételeket is az alapszabály tartalmazza.
• Közjegyző készíti el az alapító okiratot
• Az alapszabály szerepel az okiratban
• A közjegyző minden tagot társalapítóként sorol fel.

Kötelező regisztrációk:

• Regisztráció a Kereskedelmi Kamara Cégjegyzékébe 8 napon belül
• ÁFA-azonosító szám igénylése, ha alkalmazható
• A végső haszonélvezői (UBO) regisztráció kötelező.
• Bármilyen iparágspecifikus licenc
• A szövetkezetnek hivatalosan be kell jegyeztetnie magát a cégjegyzékbe ahhoz, hogy működhessen.
• Regisztráció a Kereskedelmi Kamara Cégjegyzékébe 8 napon belül
• Adószám igénylése, ha van ilyen
• UBO regisztráció (végső haszonélvezői) kötelező
• Bármilyen iparágspecifikus licenc

Adókötelezettségek:

• Szövetkezeti társasági adó: standard kulcs érvényes
• ÁFA regisztráció 20 000 euró feletti árbevétel esetén
• Bérszámfejtési adók, ha alkalmazottakat alkalmaznak. A szövetkezeteknek meg kell felelniük az adminisztrációra és az éves jelentésekre vonatkozó jogi követelményeknek. A szövetkezetnek éves kötelezettsége van éves jelentések elkészítésére.

Szövetkezetek adminisztrációja és éves jelentései

A szilárd adminisztráció minden szövetkezet gerincét képezi. Ez nemcsak jogi előírás, hanem biztosítja, hogy a szövetkezet átláthatóan és felelősségteljesen működhessen tagjai és külső felek felé. Akár korlátolt felelősségű (BA), akár törvényi felelősségű (WA), akár kizárt felelősségű (UA), a közigazgatási kötelezettségek a szövetkezeti vállalkozás elengedhetetlen részét képezik.

7. Nyereség és adózás a szövetkezetekben

Egy szövetkezet pénzügyi struktúrája egyedi, és számos lehetőséget kínál a tagoknak a közös sikerből való profitálásra. A szövetkezet nyeresége két részből áll: a kiterjesztett nyereségből és magából a szövetkezet nyereségéből. A kiterjesztett nyereség a nyereség azon része, amelyet közvetlenül a szövetkezet tagjainak fizetnek ki, általában a hozzájárulásuk vagy a szövetkezeten belül végzett munkájuk alapján. Ez biztosítja, hogy a tagok közvetlenül profitáljanak erőfeszítéseikből és együttműködésükből.

A másik rész a szövetkezeten belül maradó nyereség. Ez a nyereség felhasználható üzleti beruházásokra, például bővítésre, innovációra vagy a pénzügyi helyzet megerősítésére. A szövetkezet dönthet úgy is, hogy a nyereség egy részét a tagok között osztja fel, az alapszabályban foglaltaktól függően.

Adózási szempontból a szövetkezet társasági adót fizet a felosztott eredmény felosztása után fennmaradó nyereség után. Ez teszi a szövetkezetet összehasonlíthatóvá más jogi személyekkel, például a korlátolt felelősségű társaságokkal. A szövetkezet azon tagjai, akik önálló vállalkozóként, például egyéni vállalkozással dolgoznak, jövedelemadót fizetnek saját nyereségük után, beleértve a szövetkezettől kiterjesztett nyereségként kapott részt is.

Ezenkívül a szövetkezetnek regisztrálnia kell az Adó- és Vámhivatalnál, és ÁFA-azonosító számot kap. A szövetkezet köteles ÁFA-bevallást benyújtani a forgalmáról. A szövetkezet tagjai ÁFA-szempontból önálló vállalkozók is lehetnek, és ebben az esetben az ÁFA-t fel kell számítaniuk a szövetkezetnek kiállított számláknál. Ez biztosítja, hogy mind a szövetkezet, mind tagjai adózási helyzete egyértelmű és átlátható maradjon, lehetővé téve mindkettő számára, hogy teljes mértékben élvezhessék a szövetkezeti vállalkozás előnyeit.

6. Gyakori tévhitek a szövetkezetekkel kapcsolatban

1. félreértés: A szövetkezetek csak a gazdálkodóknak és a tejiparnak valók Bár a mezőgazdasági szövetkezetek történelmileg fontosak voltak, manapság szinte minden ágazatban működnek szövetkezetek: energia, egészségügy, kiskereskedelem, közlekedés és szolgáltatások. Például az önálló vállalkozók együttműködhetnek egy szövetkezetben, hogy közösen szerezzenek megbízásokat.

2. tévhit: A szövetkezetek nem termelhetnek profitot A szövetkezetek valóban feloszthatják a nyereséget tagjaik között. A különbség az egyesülettel szemben az, hogy a nyereség felosztása megengedett, feltéve, hogy ez az alapszabálynak megfelelően és a tagok anyagi érdekeit szolgálja.

3. tévhit: Minden tag személyesen felelős A szövetkezeti tagság (kizárt felelősség) esetén a tagok egyáltalán nem felelősek a szövetkezet tartozásaiért. A volt tagok tagságuk megszűnése után is mentesülnek a felelősség alól.

Profi tipp:  Kerülje el ezeket a félreértéseket azáltal, hogy már a kezdetektől fogva egyértelmű tájékoztatást nyújt a választott felelősségi formáról és a szövetkezeti modellben rejlő lehetőségekről.

7. Gyakorlati példa: Sikeres holland szövetkezet

Esettanulmány: FrieslandCampina – a helyi tejüzemektől a nemzetközi szövetkezetig

Kezdeti helyzet (1871): A frízföldi tejtermelő gazdák kis szövetkezeteket hoztak létre a tej közös feldolgozására és értékesítésére. Az egyes gazdák túl kicsik voltak ahhoz, hogy közvetlenül tárgyaljanak a nagy vevőkkel.

A sikerhez vezető lépések:

1. Helyi együttműködésEgy adott régióban a gazdák összegyűjtötték a tejet.
2. A közös termék, nevezetesen a tejtermék, képezi a szövetkezeten belüli együttműködés alapját, és központi szerepet játszik a közös üzleti műveletekben.
3. Fúziók és méretgazdaságosságokKisebb szövetkezetek egyesültek, hogy regionális szereplőkké váljanak
4. Nemzetközivé válásKülföldi piacokra való terjeszkedés a jobb értékesítési lehetőségek érdekében
5. Innováció és modernizációBefektetés a technológiába és a termékfejlesztésbe
6. Stratégiai felvásárlásokNövekedés belföldi és külföldi felvásárlásokon keresztül

Jelenlegi eredmények (2023):

Ez az eset azt mutatja be, hogyan fejlődhet egy szövetkezet a helyi együttműködésből nemzetközi szereplővé, ahol a tagok a méretgazdaságosságból és az erősebb piaci pozícióból profitálhatnak.

8. Gyakran ismételt kérdések a szövetkezet jelentésével kapcsolatban

1. kérdés: Mi a különbség a szövetkezet és az egyesület között? Egy szövetkezet feloszthatja a nyereséget tagjai között, és anyagi érdekekre összpontosít, míg egy egyesület idealista célokat követ, és nem oszthatja fel a nyereséget. Mindkettő jogi személyiséggel és demokratikus irányítási struktúrával rendelkezik.

2. kérdés: Feloszthatják-e a szövetkezetek a nyereséget a tagok között? Igen, ez egy fontos különbség a szövetkezetekhez képest. A szövetkezetek feloszthatják a nyereséget a tagok között, feltéve, hogy ez szerepel az alapszabályban, és a megállapodás szerinti felosztási kulcsnak megfelelően történik.

3. kérdés: Milyen adókat fizet egy szövetkezet? A szövetkezet társasági adót (25.8% a 395 000 euró feletti nyereség után), forgalmi áfát és béradót fizet, ha alkalmazottakat foglalkoztat. A szövetkezet ezeket az adókat ugyanúgy fizeti, mint más jogi személyek.

4. kérdés: Alkalmas-e a szövetkezet önálló vállalkozók számára? Igen, az egyéni vállalkozók létrehozhatnak szövetkezetet közös beszerzésre, szerződések megszerzésére vagy irodaterület megosztására. Felhívjuk figyelmét, hogy ennek következményei lehetnek a társadalombiztosításra és a társadalombiztosítási járulékokra nézve.

5. kérdés: Hogyan lehet feloszlatni egy szövetkezetet? A szövetkezetet a tagok közgyűlésének hivatalos határozata szünteti meg, majd felszámolás és a Kereskedelmi Kamara nyilvántartásából való törlés következik. A fennmaradó vagyont az alapszabálynak megfelelően osztják fel. Feloszlatás vagy csőd esetén a szövetkezet tagjai a szövetkezettel szemben felelhetnek a hiányért.

9. Konklúzió: A szövetkezet jelentésének főbb pontjai

Az 5 legfontosabb dolog a szövetkezetekkel kapcsolatban:

1. Demokratikus tulajdonlásA tagok közös tulajdonosok, és demokratikusan, egyenlő szavazati joggal kormányoznak
2. Rugalmas felelősségAz UA, BA vagy WA közötti választás határozza meg a tagok személyes kockázatait.
3. Gazdasági előnyökA méretgazdaságosság, a költségmegosztás és a közös vásárlóerő erősíti a piaci pozíciót
4. Nyereségfelosztás engedélyezettA szövetkezetekkel ellentétben a szövetkezetek feloszthatják a nyereséget a tagok között.
5. Széles körben alkalmazhatóKülönböző ágazatok számára alkalmas, a mezőgazdaságtól a modern szolgáltatásokig

Mikor alkalmas egy szövetkezet? A szövetkezet jól illeszkedik azoknak a vállalkozóknak, akik együtt akarnak működni, de meg akarják tartani függetlenségüket, közösen szeretnének vásárolni vagy eladni, vagy fontosnak tartják a demokratikus ellenőrzést.

Mikor nem alkalmas? Gyors döntéshozatalhoz, külső befektetők esetén, vagy amikor a tagoknak nagyon eltérő érdekeik vannak, amelyeket nehéz összeegyeztetni.

Következő lépés: Szövetkezet létrehozását fontolgatja? Lépjen kapcsolatba egy ügyvéddel a következő címen: Törvény & Továbbiak személyre szabott tanácsadásért. 

Akció: Értékelje, hogy a szövetkezeti vállalkozás előnyei megfelelnek-e üzleti céljainak, és hogy hajlandó-e befektetni a demokratikus döntéshozatalba és a tagok bevonásába.