Kárfelmérési eljárás
A bírósági ítéletek rendszeresen tartalmaznak olyan végzést, amely szerint az egyik félnek külön kell kártérítést fizetnie. Ez a feleket egy új eljárás kezdetéhez helyezi: a kárfelmérési eljáráshoz. A felek azonban nem a nulláról kezdik az ügyet. A kárfelmérési eljárás az ügy folytatásának tekinthető, amelynek egyetlen célja a károk egyes részeinek és a fizetendő kártérítés mértékének meghatározása.
Szakértői tanácsadás a kárfelmérési eljárásban
Ezek az eljárások vonatkozhatnak például arra, hogy egy adott kártípus jogosult-e kártérítésre, vagy hogy a károsultnak felróható körülmények milyen mértékben csökkentik a kártérítési kötelezettséget. Ez különbözteti meg a kárfelmérési eljárást a főeljárástól, amely elsősorban a felelősség alapjának megállapítására és a károk tulajdonítására vonatkozik.
Mikor hivatkozhat a bíróság kártérítési eljárásra?
Miután a felelősség alapját az alapeljárásban megállapították, a bíróság kártérítési eljárásra utalhatja a feleket. Az elsőfokú bíróság azonban nem mindig jogosult ilyen eljárásra. Általános szabályként a bíróságnak elvileg kötelessége maga felmérni a károkat a kártérítést megítélő ítéletben.
A bíróság csak akkor térhet el ettől a szabálytól, és utalhatja a feleket kártérítési eljárásra, ha a kárfelmérés az alapeljárásban nem lehetséges – például jövőbeli veszteségek felmerülése vagy további vizsgálatok szükségessége miatt. Továbbá a kártérítési eljárás csak a kártérítésre vonatkozó törvényi kötelezettségekkel, például szerződésszegéssel vagy károkozással kapcsolatos kötelezettségekkel összefüggésben alkalmazható, és nem alkalmazható, ha a kártérítési kötelezettség jogi aktusból, például szerződésből ered.
A felelősségi és kártérítési eljárások szétválasztásának előnyei
A különálló, de egymást követő kárfelmérési eljárások lehetősége számos előnnyel jár. A főeljárás és a kárfelmérési eljárás szétválasztása lehetővé teszi, hogy először a felelősség kérdését vizsgáljuk meg anélkül, hogy fel kellene vetni a károk mértékének kérdését, és vállalni kellene azok alátámasztásának jelentős költségeit.
Végtére is nem zárható ki, hogy a bíróság elutasítja a másik fél felelősségét. Ebben az esetben a kár mértékéről és az ezzel kapcsolatos költségekről folytatott bármilyen vita hiábavaló lett volna. Sőt, miután a bíróság megállapította a felelősséget, a felek később peren kívüli megállapodásra juthatnak a kártérítés összegéről, ezáltal elkerülve a károk teljes számszerűsítésével járó költségeket és erőfeszítéseket.
A felperes számára egy másik jelentős előny a bírósági illetékek szintje. Amikor a felperes a főeljárásban csak a felelősség kérdésében pereskedik, a bírósági illetékeket meghatározatlan értékű követelés alapján számítják ki. Ez alacsonyabb költségeket eredményez, mintha a főeljárásban azonnal jelentős összegű kártérítést követelnének.
A kártérítési nyilatkozat tartalma és szerkezete: Első látásra megalapozott eset (prima facie case)
Bár a kárfelmérési eljárás a főeljárás folytatásának tekinthető, azt különálló és független eljárásként kell megindítani. Ez a kártérítési nyilatkozat másik félnek történő kézbesítésével történik. Ennek során be kell tartani azokat a törvényi követelményeket, amelyek a keresetlevélre is vonatkoznak.
Tartalmi szempontból a kártérítési nyilatkozatnak tartalmaznia kell „a követelt kártérítés összegének meghatározott kimutatását” – más szóval, az összes múltbeli és jövőbeli kár részletezését, dokumentumokkal alátámasztva. Elvileg nem szükséges ismételten kártérítést követelni, vagy az egyes kárfajták pontos összegét meghatározni. A bíróság a benyújtott tények és bizonyítékok alapján függetlenül értékeli a károkat. A kereset indokait azonban a kártérítési nyilatkozatban kell feltüntetni. A benyújtott kártérítési nyilatkozat elvileg nem kötelező érvényű, és új kárfajták benyújtására a nyilatkozat kézbesítése után is lehetőség van. A kárfelmérési eljárást a fő eljárás megállapításai kötik, így a már tárgyalt védekezési okok nem merülnek fel újra.
A kárfelmérési eljárás további lefolyása hasonlít a szokásos idézési eljáráshoz. A szokásos beadványváltásra kerül sor, amelyben az alperes írásban válaszol védekezési nyilatkozattal, majd ezt követi a bírósági tárgyalás. Az eljárás során bizonyítékfelvételre vonatkozó utasítások vagy szakértői jelentések kérésére is sor kerülhet. A bíróság független szakértőket is kirendelhet a károk objektív felmérésére. Bírósági illetéket ismét felszámítanak.
Kötelező jogi képviselet a kárfelmérési eljárásban
Az alperest ebben az eljárásban ismét ügyvédnek kell képviselnie. Ha az alperes nem jelenik meg, mulasztási ítélet hozható. A végleges ítéletre a szokásos szabályok vonatkoznak, és a bíróság végleges határozatot hoz, amelyben az alperest mindenféle kártérítés megfizetésére kötelezheti. A kárfelmérési eljárásban hozott ítélet végrehajtható okiratnak is minősül, amely lehetővé teszi a felperes számára, hogy azonnal végrehajtást indítson, ha az ellenérdekű fél nem fizet, és azzal a hatással jár, hogy a kártérítést megállapították és kiegyenlítették.
Kárfelmérési eljárás esetén célszerű ügyvéddel konzultálni. Az alperes esetében ez valójában kötelező. Ez nem meglepő, mivel a kárfelmérési jog egy kiterjedt és összetett terület. Kárfelméréssel foglalkozik, vagy szeretne több információt kapni a kárfelmérési eljárásról? Kérjük, vegye fel a kapcsolatot az ügyvédekkel a következő címen: Law & MoreAz ügyvédek a Law & More eljárásjogi és kárfelmérési szakértelemmel rendelkezünk, és örömmel nyújtunk jogi tanácsadást vagy képviseletet a kárfelmérési eljárásban.
A Legfelsőbb Bíróság esetjoga és főbb szempontok
A kárfelmérési eljárást a bevett joggyakorlat szabályozza, beleértve a Legfelsőbb Bíróság közelmúltbeli ítéleteit is. Egy nemrégiben hozott ügyben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a kárfelmérési eljárás megindításához elegendő, ha fennáll annak a lehetősége, hogy kárt szenvedtek vagy fognak szenvedni; nem szükséges, hogy a kárt már valószínűsítsék. Ez vonatkozik a jogellenesen kivetett ideiglenes zár alá vételek eseteire is, ahol a zár alá vétel alá vont fél kárt szenvedhetett. A kerületi bíróságnak és a fellebbviteli bíróságnak szigorú mércék alapján kell értékelnie az oksági összefüggést és a követelt kártérítést, ahol az alapeljárásban hozott korábbi határozat irányadó jelentőséggel bírhat az ügy további lefolytatása szempontjából, és a bíróság maga is dönthet úgy, hogy felkéri a feleket a károk további tárgyalására, vagy külön eljárást indít.
Korábbi ítéleteiben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a bíróság nem mindig köteles maga felmérni a károkat. Mind az alapeljárásban, mind a kárfelmérési eljárásban a bíróság jelentős mérlegelési jogkörrel rendelkezik a károk felmérésében, amint az ügyvéd szakmai hibáját követő kárfelmérési ítéletből is következik. A Legfelsőbb Bíróság további két korábbi ítéletre hivatkozik e szabvány alátámasztására. A bíróság ezért dönthet úgy, hogy kárfelmérési eljárást indít, különösen akkor, ha kártérítést kell megállapítani, vagy ha a károk összetettek. A károk felmérése részben attól is függ, amit a felek előadtak, valamint minden releváns körülménytől, beleértve a fél közreható gondatlanságát és egyéb tényezőket, amelyek befolyásolhatják a kár mértékét. A kárfelmérési eljárásban a károkat részletesebben meghatározzák, és a bíróság a felekre nézve kötelező érvényű értékelést végezhet. Az ítélet már tartalmazhat a felelős féllel szembeni végzést, amelynek pontos összegét később határozzák meg.
Gyakorlati tippek a buliknak
A kárfelmérési eljárásban részt vevő feleknek érdemes szakértői jogi tanácsot kérniük már a korai szakaszban, különösen azért, mert az ilyen eljárásba való beutalás küszöbértéke alacsony, és az eljárás egy különálló, független folyamatot képvisel, saját eljárási szabályokkal. Fontos az is, hogy gondosan meghatározzuk a károkat, és ahol lehetséges, bizonyítékokat gyűjtsünk a követelt veszteségek prima facie megállapítására. Az ilyen eljárásoknak a beutalás törvényi feltételeit teljesíteni kell, mielőtt az ilyen eljárásoknak reális esélyük lenne a sikerre.
Ezenkívül a feleknek figyelembe kell venniük annak lehetőségét is, hogy a kárfelmérési eljárás kedvezőtlen kimenetelű is lehet – például, ha a bíróság megállapítja, hogy a felelősség ellenére nem (vagy kevesebb) veszteség keletkezett. Az áttétel iránti kérelmet akkor is el lehet utasítani, ha nem ítélik kellően bizonyítottnak, hogy veszteség keletkezett vagy fog keletkezni. Nem minden kárigény feltétlenül eredményezi kártérítés megítélését. Ezért célszerű a főeljárást és a kárfelmérési eljárást gondosan összehangolni, és ahol lehetséges, megállapodásra jutni a további perek elkerülése érdekében. A megalapozott indokolás és a világos perstratégia hozzájárulhat a vonatkozó feltételek teljesítéséhez és az eljárás célzottabb lefolytatásához.
További információkért vagy jogi segítségért a kárfelmérési eljárásban kérjük, forduljon szakjogászokhoz, akik ismerik a kialakult joggyakorlatot és a Legfelsőbb Bíróság által e komplex jogterületen alkalmazott normákat.
