Rágalmazás és rágalmazás: a különbségek magyarázata 

A holland büntetőjog három, a jó hírnév elleni bűncselekményt különböztet meg. A sértés olyan kifejezés, amely kizárólag a sértés céljára szolgál anélkül, hogy konkrét tényt hozna fel. A rágalmazás valakinek a becsülete vagy jó hírneve elleni szándékos támadás egy konkrét tény közlésével, azzal a látszólagos céllal, hogy azt nyilvánosságra hozzák. A rágalmazás olyan rágalmazás, amelyet olyan személy követ el, aki tudja, hogy a felrótt tény nem igaz, és lényegesen magasabb maximális büntetési tétellel jár.

Mindhárom feljelentésen alapuló bűncselekmény: az ügyész csak akkor jár el, ha az érintett személy hivatalos feljelentést tesz. A gyakorlatban a polgári utat alkalmazzák gyakrabban, mivel az ítélet helyett eltávolítást, helyesbítést és kártérítést eredményezhet.

Rágalmazás és becsületsértés elleni törvények ismertetése

A rágalmazás és a becsületsértés a Büntető Törvénykönyvből származó kifejezések. Pénzbírsággal és akár börtönbüntetéssel is büntethető bűncselekmények, bár Hollandiában ritkán kerül valaki rácsok mögé rágalmazásért vagy becsületsértésért. Ezek főként büntetőjogi fogalmak. De aki rágalmazásban vagy becsületsértésben bűnös, az jogellenes cselekményt is követ el (a Polgári Törvénykönyv 6:162. cikke), és ezért polgári jogi úton is üldözhető , amelynek keretében különféle intézkedéseket lehet kérni gyorsított eljárásban vagy érdemi eljárásban, például a jogellenes állítások helyesbítését és eltávolítását.

Rágalmazás

A törvény a rágalmazást (a Büntető Törvénykönyv 261. cikke) úgy írja le, mint valaki becsületének vagy jó hírnevének szándékos megsértését egy bizonyos tény megvádolásával annak nyilvánosságra hozatala érdekében. Röviden: rágalmazásról akkor beszélünk, ha valaki tudatosan „rossz” dolgokat mond egy másik személyről, hogy felhívja erre mások figyelmét, és rossz színben tünteti fel ezt a személyt. A rágalmazás olyan kijelentéseket foglal magában, amelyek megkísérlik tönkretenni valakinek a hírnevét.

A rágalmazás egy úgynevezett „feljelentési bûncselekmény”, és ha valaki feljelenti, büntetõeljárás indul ellene. Ez alól az elv alól kivételt képez a közhatalmat, köztestületet vagy intézményt ért rágalmazás és a hivatalban lévő köztisztviselő rágalmazása. Elhunyt személy becsületsértése esetén a vér szerinti rokonoknak jelenteniük kell, ha azt akarják, hogy a vádemelés megtörténjen. Ráadásul nincs büntetés, ha az elkövető a szükséges védekezésben járt el. Nem ítélhető el rágalmazás miatt sem, ha jóhiszeműen feltételezhette volna, hogy a felrótt cselekmény valós, és annak megállapítása közérdek volt. 

Rágalmazás

A rágalmazáson kívül van rágalmazás is (Sr. 261. cikk). A rágalmazás a rágalmazás írásos formája. A Libel elkötelezett amellett, hogy szándékosan befeketítsen valakit a nyilvánosság előtt, például egy újságcikk vagy egy weboldal nyilvános fóruma révén. A felolvasott írások rágalmazása is rágalmazás alá tartozik. A rágalmazáshoz hasonlóan a rágalmazást is csak akkor indítják el, ha az áldozat feljelenti ezt a bűncselekményt.

A rágalmazás és a rágalmazás közötti különbség

A rágalmazás (a Büntetőtörvénykönyv 262. cikke) azt jelenti, hogy valaki nyilvánosan vádat emel egy másik személy ellen, miközben tudja vagy tudnia kellett volna, hogy a vádak nem érvényesek. A rágalmazás határvonalát néha nehéz meghúzni. Ha tudja, hogy valami nem igaz, az lehet rágalmazás. Ha igazat mond, az soha nem lehet rágalmazás. De lehet rágalmazás vagy rágalmazás, mert az igazmondás is büntethető (és ezért jogellenes). Valójában nem annyira az a kérdés, hogy valaki hazudik-e, hanem az, hogy valakinek a becsületét és hírnevét érinti-e a szóban forgó vád.

Megállapodás a rágalmazás és a rágalmazás között

A rágalmazásban vagy rágalmazásban bűnös személyt büntetőeljárás alá vonják. Az érintett azonban jogsérelmet is követ el (Ptk. 6:162. §), és a sértett polgári jogi úton perelheti. Például a sértett kártérítést igényelhet, és rövidített eljárást kezdeményezhet.

Rágalmazási és rágalmazási kísérlet

A rágalmazás vagy rágalmazás kísérlete is büntetendő. „kísérlet” egy másik személy elleni rágalmazás vagy rágalmazás kísérletét jelenti. Itt az a követelmény, hogy a bűncselekmény végrehajtásának meg kell kezdődnie. Tudod, hogy valaki negatív üzenetet küld rólad? És ezt szeretnéd megakadályozni? Ezután sommás eljárásban kérheti a bíróságtól ennek tiltását. Ehhez ügyvédre lesz szüksége.

Jelentés

Naponta vádolnak embereket vagy cégeket csalással, csalással és más bűncselekményekkel. Ez napirenden van az interneten, az újságokban, a televízióban és a rádióban. De a vádakat tényekkel kell alátámasztani, különösen, ha ezek a vádak súlyosak. Ha a vádak megalapozatlanok, a vádat feltevő személy vétkes lehet rágalmazásban, rágalmazásban vagy rágalmazásban. Akkor érdemes a rendőrségi feljelentéssel kezdeni. Ezt megteheti saját maga vagy ügyvédjével együtt. Ezután a következő lépéseket teheti:

1. lépés: ellenőrizze, hogy rágalmazásról (írásbeli megnyilvánulásról) vagy becsületsértésről van-e szó

2. lépés: Tudasd a másik személlyel, hogy abba szeretnéd hagyni, és kérd meg, hogy törölje az üzeneteket.

Az üzenet újságban vagy online? Kérje meg a rendszergazdát, hogy távolítsa el az üzenetet.

Azt is tudatja, hogy jogi lépéseket fog tenni, ha az illető nem állítja le vagy nem törli az üzeneteket.

3. lépés: Nehéz bizonyítani, hogy valaki szándékosan akarja rontani a „jó hírnevedet”. Valaki negatívan is beszélhet rólad, hogy másokat figyelmeztessen. Mind a rágalmazás, mind a becsületsértés bűncselekmény és „feljelentési vétség”. Ez azt jelenti, hogy a rendőrség csak akkor tehet valamit, ha te magad teszel feljelentést. Ezért gyűjts össze annyi bizonyítékot, amennyit csak tudsz, például:

• üzenetek, fényképek, levelek vagy egyéb dokumentumok másolatai
• WhatsApp üzenetek, e-mailek vagy egyéb üzenetek az interneten
• mások beszámolói, akik láttak vagy hallottak valamit

4. lépés: Jelentened kell a rendőrségen, ha büntetőeljárást szeretnél. Az ügyész eldönti, hogy elegendő bizonyítékkal rendelkezik-e, és büntetőeljárást indít.

5. lépés: Ha elegendő bizonyíték van, az ügyész büntetőeljárást indíthat. A bíró büntetést szabhat ki, általában pénzbírságot. A bíró dönthet úgy is, hogy a személynek törölnie kell az üzenetet, és abba kell hagynia az új üzenetek terjesztését. Ne feledje, hogy egy büntetőeljárás hosszú időt vehet igénybe.

Nem lesz büntetőeljárás? Vagy gyorsan el szeretné távolítani a bejegyzéseket? Ezután polgári bíróságon lehet keresetet benyújtani. Ebben az esetben a következőket kérheti:

• távolítsa el az üzenetet.
• új üzenetek közzétételének tilalma.
• egy "helyreigazítás". Ez magában foglalja a korábbi jelentés helyesbítését/visszaállítását.
• kártérítés.
• egy büntetés. Ezután az elkövetőnek pénzbírságot is kell fizetnie, ha nem tesz eleget a bíróság döntésének.

Kártérítés rágalmazásért és rágalmazásért

Bár a rágalmazás és a becsületsértés feljelentést tehet, ezek a bűncselekmények ritkán vezetnek börtönbüntetéshez, legfeljebb viszonylag alacsony pénzbírsághoz. Ezért sok áldozat úgy dönt, hogy polgári jogi úton (is) pert indít az elkövetővel szemben . A sértett fél a Polgári Törvénykönyv értelmében kártérítésre jogosult, ha a vád vagy a felelősségre vonás jogellenes. Különböző típusú károkat szenvedhet el. A legfontosabbak a hírnév károsodása és (vállalatok esetében) a forgalmi kár.

Visszaesés

Ha valaki visszaeső, vagy többszörös rágalmazás, rágalmazás vagy rágalmazás miatt áll bíróság elé, magasabb büntetésre számíthat. Ezenkívül mérlegelni kell, hogy a bűncselekmény egy folytatólagos cselekmény volt-e, vagy különálló cselekmények.

Rágalmazással vagy rágalmazással néz szembe? És szeretne több információt a jogairól? Akkor ne habozzon kapcsolat Law & More ügyvédek. Ügyvédeink nagy tapasztalattal rendelkeznek, és szívesen adnak tanácsot és segítséget nyújtanak a jogi eljárásokban.