Gyilkosság és gondatlanságból elkövetett emberölés a holland jogban: a különbség és a büntetések

A holland törvények szerint a gyilkosság és a gondatlanságból elkövetett emberölés között az egyetlen különbség az előre megfontolt szándék. A holland büntető törvénykönyv (Wetboek van Strafrecht) 287. cikkelye szerinti emberölés (doodslag) egy másik személy életének szándékos kioltása. 2023. július 1. óta legfeljebb huszonöt év szabadságvesztéssel büntethető, a korábbi tizenöt évről. A 289. cikkely szerinti gyilkosság (moord) ugyanaz a szándékos emberölés, amelyet előre megfontolt szándékkal követtek el. Életfogytiglani szabadságvesztéssel vagy legfeljebb harminc évig terjedő határozott idejű szabadságvesztéssel büntetendő.

Az előre megfontolt szándék azt jelenti, hogy a vádlottnak lehetősége volt átgondolni a gyilkossági döntését, mielőtt cselekedett volna. Nem igényel hosszas tervezést, és a dühből elkövetett gyilkosság is lehet gyilkosság. Mivel ez az egyetlen elem dönti el, hogy kiszabható-e életfogytiglani szabadságvesztés, gyakran ez a központi kérdés a tárgyaláson.

Hogyan viszonyul egymáshoz a gyilkosság és a gondatlanságból elkövetett emberölés?

Milyen élet elleni bűncselekményeket ismer el a holland jog?

Négy rendelkezés tartalmazza a legsúlyosabb maximális büntetéseket. Ezek a Büntető Törvénykönyv II. könyvének XIX. címében találhatók, amely az élet elleni bűncselekményeket csoportosítja.

• 287. cikk, gondatlanságból elkövetett emberölés: más életének szándékos kioltása. A maximális büntetés huszonöt év szabadságvesztés vagy ötödik kategóriába sorolt ​​pénzbírság.
• 288. cikk, minősített emberölés: olyan emberölés, amelyet egy másik bűncselekmény követ, azzal kísér vagy megelőz. Az emberölést az adott bűncselekmény előkészítése vagy elősegítése, a jogellenesen megszerzett dolog megszerzése vagy a büntetlenség biztosítása érdekében kell elkövetni. A büntetés felső határa életfogytiglani vagy harminc év szabadságvesztés.
• 288a. cikk: terrorcselekményből elkövetett gondatlanságból elkövetett emberölés, azonos maximális büntetéssel.
• 289. cikk, gyilkosság: a maximális büntetés életfogytiglani vagy harminc év szabadságvesztés.

Ebből a struktúrából két dolog következik. Először is, a holland jog nem ismeri a gyilkosság fokozatait és az indítékon alapuló kategóriákat. Az olyan kifejezések, mint a bérgyilkosság, a likvidáció, a becsületgyilkosság, a rablógyilkosság vagy a nőgyilkosság, a körülményeket írják le. Ezek nem bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvben. Az ítélethozatal és a 288. cikkben szereplő minősített forma révén kerülnek be az ügybe, nem pedig külön vádirat révén.

Másodszor, a két fő bűncselekmény közötti különbség jelentősen csökkent 2023-ban. 2023. július 1. előtt az emberölés maximális büntetése tizenöt év volt, míg a gyilkosságért harminc.

A skála másik végén a gondatlanságból okozott halál (dood door schuld) áll. Ez nem élet elleni bűncselekmény a fent használt értelemben, mivel semmilyen szándékosság nem áll fenn. Akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, amely négy évig terjedhet, ha a gondatlanság felelőtlenségnek minősül. Amennyiben a halálesetet közúti baleset okozza, ehelyett az 1994. évi közúti közlekedési törvény (Wegenverkeerswet 1994) különös rendelkezései érvényesek, saját, magasabb maximális büntetési tételekkel.

Mit igényel valójában az előre megfontoltság?

Az előre megfontolt szándék (voorbedachte raad) megköveteli, hogy a vádlottnak legyen ideje átgondolni az emberölésről szóló döntését, és ne hirtelen érzelmi impulzus hatására cselekedjen. A Legfelsőbb Bíróság (Hoge Raad) a 2013. október 15-i ítéletében (ECLI:NL:HR:2013:963) határozta meg a tesztet. A vádlottnak rendelkeznie kellett némi idővel a meghozni kívánt vagy már meghozott döntésének átgondolására. Nem cselekedhetett hirtelen érzelmi hullám hatására, így lehetősége volt átgondolni a tervezett cselekmény jelentését és következményeit, és számot adni róla magának.

Ennek a tesztnek három következményét gyakran félreértik. Nincs rögzített minimális időtartam. Egy rövid időköz elegendő lehet, ha a körülmények azt mutatják, hogy a vádlottnak volt lehetősége gondolkodni. Ezzel szemben egy hosszabb időköz nem dönti el az ügyet, ha a bizonyítékok azt mutatják, hogy a döntést egyetlen folyamatos impulzus hatására hozták meg és hajtották végre. Az erős érzelem sem zárja ki automatikusan az előre megfontoltságot: valaki, aki otthagyja a vitát, fegyvert vesz és visszatér, akármilyen izgatott is volt, akármennyire is izgatott volt. Végül az előre megfontoltságot az események tényleges lefolyására vonatkozó bizonyítékokból kell megállapítani. A Legfelsőbb Bíróság szerint a vádlott impulzív cselekedetére vonatkozó bizonyítékok puszta hiánya nem elegendő annak bizonyításához.

Mivel az előre megfontolt szándék emeli a büntetés maximális mértékét, a bíróságnak különös gonddal kell eljárnia, és konkrét indokokat kell adnia, amikor bizonyítottnak találja. Az ellenjavallatokat is ki kell térni. A Legfelsőbb Bíróság példákat említett: hirtelen és intenzív érzelmi állapot a döntés és annak végrehajtása során, a döntés és a cselekedet között eltelt rövid idő, vagy a csak a cselekedet során felmerülő reflexiós lehetőség. Az ilyen tényezők az emberölés felé mutatnak. Emiatt a gyilkossági ügyekben a védelem gyakran nem tagadja magát a emberölést, hanem azt állítja, hogy az ügy emberölés, és nem gyilkosság.

Mikor büntethető a gyilkossági kísérlet?

A kísérlet a Büntető Törvénykönyv 45. cikkelye értelmében büntetendő, ha a vádlott szándéka a végrehajtás megkezdésében megnyilvánul. Az előkészítő magatartás, amely még nem érte el ezt a stádiumot, nem minősül kísérletnek. A kettő közötti határvonalat az a kérdés húzza meg, hogy a magatartás objektíven nézve már a bűncselekmény befejezésére irányult-e.

A kísérlet büntetési tételének felső határa egyharmadával csökken. Amennyiben a befejezett bűncselekmény életfogytiglani szabadságvesztéssel jár, a kísérlet büntetési tételének felső határa húsz év. A gyilkossági kísérlet ezért akár húsz évig is terjedhet, a gondatlanságból elkövetett emberölés kísérlete pedig arányosan alacsonyabb. A szándékosság elemét feltételes szándék (voorwaardelijk opzet) is teljesítheti: tudatosan elfogadva annak jelentős esélyét, hogy az áldozat meghal. Az előre megfontoltságot továbbra is külön kell bizonyítani ahhoz, hogy a vádat gyilkossági kísérletnek, és ne pedig gondatlanságból elkövetett emberölés kísérletének tekintsék.

Amennyiben a vádlott önként felhagy a kísérlettel, mielőtt a bűncselekmény befejeződne, egyáltalán nem minősül büntetendő kísérletnek. Ez a védekezés akkor kudarcot vall, ha a befejezést a vádlotton kívül álló körülmények akadályozták meg, például harmadik személy beavatkozása vagy a fegyver meghibásodása. Amennyiben a gyilkossági szándék nem bizonyítható, a vád általában súlyos testi sértésre vonatkozik. A holland büntetőjogban a súlyos testi sértésről szóló cikkünk elmagyarázza, hol húzódik ez a határ.

Kit lehet még elítélni azon kívül, aki gyilkos volt?

A bűnsegédek és a gyilkosság felbujtása esetén ugyanaz a maximális büntetés szabható ki, mint a tettesre; a bűnsegédek alacsonyabb büntetéssel néznek szembe. A 47. cikk szerinti bűnsegéd főbűnösként büntetendő, és a teljes maximális büntetéssel sújtható. A bűnsegéd szoros és szándékos együttműködést igényel a gyilkosságot elkövető személlyel. A joggyakorlat kellő súlyú közreműködést követel meg, tehát a puszta jelenlét vagy a tudás nem elegendő. Ugyanez a teljes maximális büntetés vonatkozik arra a személyre, aki mást a bűncselekmény elkövetésére ajándékkal, ígérettel, hatalommal való visszaéléssel, erőszakkal vagy eszközök biztosításával buzdít.

A 48. cikk szerinti bűnsegéd szándékosan segíti a bűncselekmény elkövetését, vagy lehetőséget, eszközt vagy információt biztosít hozzá. A bűnsegédre csökkentett felső határ vonatkozik: a maximális büntetés egyharmadával csökken, és ha a főbűncselekmény életfogytiglani szabadságvesztéssel jár, a bűnsegéd legfeljebb húsz évig terjedhet. Az összeesküvés, ami két vagy több személy közötti egyszerű megállapodást jelent a bűncselekmény elkövetésére, ezen a területen csak akkor büntetendő, ha a bűncselekményt terrorista szándékkal követik el. Az előkészületi cselekmények, mint például az eszközök megszerzése, külön rendelkezés alapján büntetendők a nyolc év vagy annál hosszabb büntetéssel járó bűncselekmények esetében, ismét csökkentett felső határral.

Hogyan dönt a bíróság a büntetésről?

A bíróság szabadon határozza meg a büntetést a törvényi maximumon belül; ezekre a bűncselekményekre nincsenek minimális büntetési tételek. Az általános minimum egy nap szabadságvesztés, és nincsenek kötelező érvényű büntetési irányelvek. A bíróság az eset tényállása alapján dönt, a hasonló esetekben kiszabott büntetések alapján, és meg kell indokolnia a kiszabott büntetést.

A határozott idejű szabadságvesztés nem haladhatja meg a harminc évet. Az életfogytiglani szabadságvesztés különálló büntetés, nem pedig annak a skála tetején lévő büntetés. 2017 óta az életfogytiglani szabadságvesztést töltő személyek felülvizsgálati eljárás alá esnek. Huszonöt év letöltése után egy tanácsadó testület (Adviescollege levenslanggestraften) felméri, hogy meg kell-e kezdeni a lehetséges reintegrációt célzó tevékenységeket, és ezt az értékelést idővel megismétlik. A szabadlábra helyezés továbbra is kegyelem (gratie) kérdése, de a büntetés már nem kizárt a felülvizsgálat lehetőségével.

A büntetést gyakran két intézkedés kíséri vagy helyettesíti. Amennyiben a bűncselekmény elkövetése idején mentális zavar állt fenn, a bíróság enyhített felelősséget állapíthat meg. Ezután kórházi elrendelést szabhat ki kényszergyógykezeléssel (tbs) a szabadságvesztés mellett. Amennyiben a vádlott egyáltalán nem vonható felelősségre, nem büntetik meg, de az intézkedés továbbra is kiszabható, ha a törvényi feltételek teljesülnek. A bűncselekmény elkövetése idején tizennyolc év alatti gyanúsított esetében a fiatalkorúak büntetőjogi rendelkezései érvényesek. A fiatalkorúak fogva tartása ekkor huszonnégy hónapra korlátozódik tizenhat vagy tizenhét évesek esetében, kezelési intézkedés lehetőségével. Huszonhárom év alatti fiatal felnőttek esetében a bíróság alkalmazhatja a fiatalkorúak büntetőjogát, ha a vádlott személyisége vagy a körülmények erre okot adnak.

Milyen indokok zárhatják ki a büntetőjogi felelősségre vonást?

Az önvédelem, a túlzott önvédelem, a kényszerítés és a mentális zavar miatti felelősség hiánya egyaránt kizárhatja a büntetőjogi felelősséget, akár emberölés esetén is. Az önvédelem megköveteli a saját vagy más személy testének, szexuális integritásának vagy vagyonának szükséges védelmét egy közvetlen jogellenes támadással szemben. A válaszlépéseknek meg kell felelniük a szubszidiaritás és az arányosság követelményeinek is. Amennyiben ezeket a határokat a támadás által okozott súlyos érzelmi állapot közvetlen következményeként túllépik, a túlzott önvédelemre vonatkozó rendelkezés továbbra is kizárhatja a felelősséget. A kényszerítés, az ellenállhatatlan pszichológiai nyomás értelmében, külön ok. Ugyanígy a felelősség hiánya mentális zavar vagy fejlődési rendellenesség miatt.

Elévül a gyilkosság és a gondatlanságból elkövetett emberölés?

Nem. A gyilkosság és a gondatlanságból elkövetett emberölés vádemelése nem évül el. A törvényhozás eltörölte az elévülési időt a tizenkét évnél hosszabb időtartamú bűncselekmények esetében. E bűncselekmények üldözésének joga tehát nem évül el az elévüléssel, ami a jogalap, amelyen a hideg ügyek kivizsgálása évtizedekkel később büntetőeljáráshoz vezethet. Amennyiben egy bűncselekmény a változás előtti törvény értelmében már elévült, az elévült marad: a eltörlés nem elevenítette fel a lejárt ügyeket.

A túlélő hozzátartozók polgári jogi követeléseire más szabályozás vonatkozik. A kártérítési igényekre az ötéves rendes elévülési idő vonatkozik. Ez az időszak attól a naptól kezdődik, amikor a hozzátartozók tudomást szereztek mind a kárról, mind a felelős személyről, a felső határ pedig az eseménytől számított húsz év. Amennyiben azonban a kár olyan bűncselekményből ered, amely miatt még lehetséges a büntetőeljárás, a polgári jogi igény nem évül el a büntetőeljáráshoz való jog előtt.

Hogyan zajlik egy gyilkossági vagy gondatlanságból elkövetett emberölési ügy a bíróságon?

Az élet elleni bűncselekményeket a kerületi bíróság három bíróból álló tanácsa tárgyalja. Hollandiában nincs esküdtszék, és nincs a bíróságot kötelező érvényű vádalku. A gyanúsítottat általában előzetes letartóztatásban tartják. Ehhez komoly gyanú és törvényi indok szükséges, az őrizetbe vételt pedig időközönként felülvizsgálják. Amíg a nyomozás folyamatban van, az ügyet nagyjából háromhavonta eljárási meghallgatásokon tartják, hogy az őrizetbe vételt meghosszabbíthassák, és a nyomozás előrehaladását megvizsgálhassák.

Magán a tárgyaláson a bíróság megvizsgálja az iratokat, és meghallgatja a vádlottat, az esetleges tanúkat és a szakértőket. Ezután megkapja az ügyészség kérelmét és a védelem beadványát. Mind az ügyészség, mind a védelem fellebbezhet a fellebbviteli bírósághoz, amely újra tárgyalja az ügyet. Ezt követően felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a Legfelsőbb Bíróságon jogkérdésekben és az indokolás megfelelőségével kapcsolatban. A holland büntetőügyben az idézésről és a tárgyalásról szóló cikkünk részletesebben ismerteti a szakaszokat.

Milyen jogai vannak a túlélő hozzátartozóknak?

A túlélő hozzátartozók felszólalhatnak a tárgyaláson, csatlakozhatnak az eljáráshoz kártérítés követelése érdekében, és kártérítést kérhetnek az állami alapból. A legközelebbi hozzátartozók meghatározott körének joga van felszólalni a tárgyaláson, és ez a jog nem korlátozódik a bűncselekmény következményeire: a bizonyítékokkal, a váddal és az ítélettel kapcsolatban is fordulhatnak a bírósághoz. A hozzátartozók sértett félként (benadeelde partij) csatlakozhatnak a büntetőeljáráshoz, hogy kárukat követeljék. Amennyiben a követelést megítélik, a bíróság általában kártérítési határozatot is hoz. Az erőszakos bűncselekmény áldozatai esetében az állam megelőlegezi a megítélt összeget, ha az elítélt személy nem fizet a törvényes határidőn belül.

2019. január 1. óta a holland jog elismeri a gyászkártérítést, az úgynevezett affectieschade-ot is, amely a haláleset áldozatának közeli hozzátartozóinak törvényes köre számára jár, ha egy személy olyan esemény következtében hal meg, amelyért más felelős. Az összegeket tanácsi rendelet határozza meg. A büntetőügytől függetlenül a hozzátartozók az Erőszakos Bűncselekmények Kártalanítási Alapjához (Schadefonds Geweldsmisdrijven) fordulhatnak. Az alap egyszeri összeget fizethet, ha egy személy Hollandiában elkövetett erőszakos bűncselekmény következtében halt meg, elítélés nélkül. A Holland Áldozattámogatási Szolgálat (Slachtofferhulp Nederland) ingyenes segítséget nyújt a folyamat során, beleértve a tárgyaláson nyújtott támogatást is. A büntetőügy utáni polgári jogi utat a holland polgári jogban az áldozatok jogairól szóló útmutatónk ismerteti.

Az eutanázia az élet elleni bűncselekmény?

Az olyan orvos általi eutanázia, aki megfelel a törvényes gondossági kritériumoknak, nem büntetendő; ezen a kereteken kívül az élet elleni szokásos bűncselekmények érvényesek. Az élet kérésre történő kioltása külön bűncselekmény a Büntető Törvénykönyv 293. cikke értelmében. Ugyanez a cikk azonban mentesíti azt az orvost, aki megfelel a törvényes gondossági kritériumoknak, és jelenti a halálesetet a városi patológusnak. Ezeket a kritériumokat az Élet kérésre történő kioltásáról és az asszisztált öngyilkosságról (felülvizsgálati eljárások) szóló törvény (Wet toetsing levensbeëindiging op verzoek en hulp bij zelfdoding) tartalmazza. Ezek közé tartozik az önkéntes és jól megfontolt kérelem, az elviselhetetlen szenvedés a javulás kilátása nélkül, valamint egy független második orvossal való konzultáció. Minden esetet utólag egy regionális felülvizsgálati bizottság vizsgál felül, amely az ügyészséghez utalja az iratokat, ha a kritériumok nem teljesülnek. Az asszisztált öngyilkosságot a 294. cikk hasonló struktúra szerint tárgyalja.

Mit kell ellenőrizni gyanúsítottként?

• Éljen a jogával, hogy az első rendőrségi kihallgatás előtt ügyvéddel konzultáljon, és a hallgatáshoz való jogával.
• Ellenőrizze, hogy a vád gyilkosság (289. cikk) vagy gondatlanságból elkövetett emberölés (287. cikk), és mely tényeken alapul az előre megfontolt szándék.
• Ellenőrizze, hogy szerepet játszhat-e az önvédelem, a túlzott önvédelem vagy egy mentális zavar.
• Az előzetes letartóztatás indokait minden eljárási meghallgatáson, nagyjából háromhavonta vizsgálják felül.

Mire kell figyelni túlélő hozzátartozóként?

• Ellenőrizze, hogy tartozik-e a meghallgatáson felszólalási joggal rendelkező legközelebbi hozzátartozók körébe.
• A tárgyaláson a vád képviselőjének felszólítása előtt sértett félként (benadeelde partij) csatlakozhat a büntetőeljáráshoz.
• Ellenőrizze, hogy a 2019. január 1-je óta hatályos szabályok szerint közeli hozzátartozóként igényelhet-e affetieschade-ot.
• Jelentkezzen az Erőszakos Bűncselekmények Kártérítési Alapjához, amelyhez nem szükséges elítélés.

Mit tehetünk Önért gyilkosság vagy gondatlanságból elkövetett emberölés esetén?

Büntetőjogászaink az ügy minden szakaszában segítik a gyanúsítottakat és a túlélő hozzátartozóikat.

• Segítséget nyújtunk a rendőrségi kihallgatások és az előzetes letartóztatás felülvizsgálata során.
• Az aktában elemezzük a szándékra és az előre megfontolt szándékosságra vonatkozó bizonyítékokat, valamint az ECLI:NL:HR:2013:963 szerinti ellenjavallatokat.
• További vizsgálatot, tanúkihallgatásokat vagy szakértői véleményeket kérünk a vizsgálóbírótól.
• Előkészítjük és képviseljük a védelmet a kerületi bíróságon, és szükség esetén a fellebbezésben is.
• Megfogalmazzuk a túlélő hozzátartozók, mint károsultak keresetlevelét, és elkészítjük a tárgyaláson tett nyilatkozatot.

Összegzésként

• A gyilkosság (289. cikk) és a gondatlanságból elkövetett emberölés (287. cikk) egyaránt szándékos gyilkosságot feltételez; csak a gyilkossághoz szükséges előre megfontolt szándék.
• A gyilkosság életfogytiglani vagy akár harminc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető; a gondatlanságból elkövetett emberölés 2023. július 1-je óta akár huszonöt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
• Az előre megfontolt szándék a mérlegelés lehetőségét jelenti, nem pedig a hosszas tervezést; a bíróságnak konkrét indokokat kell megadnia, és foglalkoznia kell az ellenjavallatokkal (ECLI:NL:HR:2013:963).
• Egyik bűncselekmény sem évül el, és a bűntársakra ugyanaz a maximális büntetés vár, mint a gyilkosra.
• A túlélő hozzátartozók felszólalhatnak a tárgyaláson, kártérítést követelhetnek sértettként, és kérelmet nyújthatnak be az Erőszakos Bűncselekmények Kártalanítási Alapjához.

Gyakran Ismételt Kérdések