Alternatív vitarendezés: közvetítés, választottbíróság vagy kötelező érvényű tanácsadás

Hollandiában az alternatív vitarendezés azt jelenti, hogy a vitát a rendes polgári bíróságokon kívül rendezik közvetítés, választottbírósági eljárás, kötelező érvényű tanácsadás (bindend advies) vagy ágazati vitarendezési bizottság útján. A legfontosabb különbség a végrehajthatóság: a közvetített megállapodás csak az azt aláíró feleket köti, míg a választottbírósági ítélet a bírósági ítélethez hasonlóan végrehajtható, miután a bíróság engedélyt adott rá.

Tehát a választás nem ízlés kérdése. Attól függ, hogy mire van szükséged a végén: egy működőképes megállapodásra vagy egy végrehajtható döntésre. Az alábbiakban elmagyarázzuk, hogyan működnek az egyes lehetőségek a holland jog szerint, mit eredményeznek és mit nem, mikor a bírósághoz fordulás a jobb megoldás, és hogyan fogalmazzunk meg egy olyan vitarendezési záradékot, amely akkor is helytálló, amikor szükséged van rá.

Milyen alternatív vitarendezési formákat ismer el a holland jog?

A holland jog négy utat ismer: a közvetítést, a választottbírósági eljárást, a kötelező érvényű tanácsadást és az ágazati vitarendezési bizottságokat. A kifejezéseket gyakran úgy használják, mintha ugyanazt jelentenék, de jogi hatásuk jelentősen eltér.

• Közvetítés – egy semleges harmadik fél segít Önnek és a másik félnek megállapodásra jutni. A közvetítő nem dönt. Az eredmény egy egyezség (vaststellingsovereenkomst) a Holland Polgári Törvénykönyv (Burgerlijk Wetboek, BW) 7:900. cikke értelmében.
• Döntőbíráskodás – a felek az állami bíróságok helyett egy vagy több választottbíró elé utalják a vitát. Az eljárást a holland polgári perrendtartás (Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering, Rv) 4. könyve szabályozza. Az eljárás a felek számára kötelező érvényű ítélettel zárul.
• Kötelező érvényű tanács – egy harmadik fél olyan döntést hoz, amelynek elfogadásában a felek előzetesen megállapodtak. Jogi szempontból ez egyben egyezségnek is minősül a BW 7:900 cikke értelmében. A tanács szerződésként kötelező érvényű, de nem közvetlenül végrehajtható.
• Vitarendezési bizottságok – az ágazati testületek saját szabályaik szerint döntenek bizonyos típusú vitákban. Ilyenek például a fogyasztói vitarendezési bizottságok, a Pénzügyi Szolgáltatásokkal Foglalkozó Panaszintézet (Kifid) és a Bérleti Díj Bíróság (Huurcommissie). Sokuk kötelező érvényű tanácsadás útján működik.

Hogyan működik a közvetítés, és mennyit ér a megállapodás?

A közvetítés az elejétől a végéig önkéntes, és bármelyik fél bármikor felmondhatja. A megállapodás szerződésként kötelező érvényű, de közvetlenül csak akkor érvényesíthető, ha közjegyzői okiratba vagy bírósági jegyzőkönyvbe foglalják.

Mivel a közvetítés önkéntes, a szerződésben szereplő közvetítési záradék általában nem vonja el a holland bíróság joghatóságát. A felek nem kötelezhetők közvetítésre. A bíró azonban utalhat egy ügyet közvetítésre, különösen családi, munkaügyi és szomszédi vitákban. A bíróságok erre a célra rendelkeznek utalási lehetőséggel.

Sok holland mediátor regisztrálva van a Holland Mediátorok Szövetségénél (MfN). Az MfN feltételeket szab a képzésre, a továbbképzésre és a panaszkezelésre vonatkozóan. Az MfN mediátorai egy szabványos mediációs megállapodással dolgoznak. Ez a megállapodás rögzíti a titoktartást, a folyamat önkéntes jellegét és a díjazási megállapodást.

A titoktartás szerződésen alapul, nem törvényen. Egy holland mediátornak nincs jogi kiváltsága, amely összehasonlítható lenne egy ügyvédével. A folyamatot tehát az Ön által aláírt záradék védi, nem a törvény. Kifejezetten meg kell állapodnia abban, hogy a mediáció során elhangzottakból semmi sem használható fel a későbbi eljárásokban.

Hogyan lehet végrehajthatóvá tenni egy közvetített megállapodást?

Jegyezze fel közjegyzői okiratba, vagy bírósági jegyzőkönyvbe, ha már folyamatban van az eljárás. Ezen lépések egyikének elvégzése nélkül is szükség van az eljárásra, ha a másik fél nem teljesíti a kötelezettségeit.

A megállapodás szerződésként köti a feleket, de nem automatikusan végrehajtható. A közjegyzői okirat önmagában is végrehajtható okirat. Amennyiben már folyamatban van a bírósági eljárás, a megállapodás bejegyezhető a hivatalos bírósági jegyzőkönyvbe, ami ugyanolyan hatállyal bír. Válás esetén a gyermekeket érintő megállapodásokat minden esetben benyújtják a bíróságnak jóváhagyásra. A közvetítésről és a közvetítés működéséről szóló oldalunk elmagyarázza, hogyan épül fel a közvetítés a gyakorlatban.

Hogyan működik a választottbírósági eljárás a holland jog szerint?

Egy választottbírósági kikötés teljesen elveszi a jogvitát az állami bíróságoktól. Az ítélet kötelező érvényű a felekre, és végrehajtható, amint a bíróság engedélyezi, de a megtámadásának okai szűkek.

A 1021 Rv. cikk értelmében a választottbírósági megállapodást írásbeli dokumentummal kell igazolni. Ha az egyik fél ennek ellenére bírósághoz fordul, a másik félnek a választottbírósági kikötésre kell hivatkoznia, mielőtt érdemi védekezést előterjesztene. A bíróság ekkor kijelenti, hogy nincs joghatósága. Ha később hivatkozik a kikötésre, elveszíti a jogot.

Mekkora szabadságuk van a pártoknak?

Nagyszerű. A holland választottbírósági szabályokat 2015. január 1-jei hatállyal korszerűsítették, és hagyták, hogy a felek maguk alakítsák az eljárást.

Ön dönti el a választottbírák számát, a nyelvet, a székhelyet, az alkalmazandó jogot és a beszerzett bizonyítékok mennyiségét. Az intézményi szabályok, mint például a Holland Választottbírósági Intézet (NAI) vagy az Építőipari Választottbírósági Tanács szabályai, kész keretet biztosítanak, beleértve a titoktartási rendelkezést is. Eseti választottbíráskodás is lehetséges, de akkor a feleknek maguknak kell mindezt megszervezniük.

A fő gyakorlati vonzerő a szakosodott választottbíró. Építőipari, hajózási, energetikai és technológiai vitákban egy olyan bíróság, amely már ismeri a témát, jelentősen lerövidítheti a tárgyalást.

Hogyan lehet érvényesíteni egy ítéletet, és megtámadható-e?

Hollandiában egy ítélet végrehajtásához a kerületi bíróság ideiglenes jogorvoslati bírájához kell végrehajtási engedélyt (exequatur) kérni a 1062 Rv. cikk alapján. Fellebbezésre csak a 1065 Rv. cikkben foglalt korlátozott okokból van lehetőség.

Az ítélet köti a feleket, de nem érvényesíti önmagát. A megtámadási lehetőségek szándékosan szűkek. A hatályon kívül helyezés csak a 1065 Rv. cikkben felsorolt ​​okokból lehetséges. Ezek közé tartozik az érvényes választottbírósági megállapodás hiánya, a bíróság szabálytalan összetétele, a bíróság hatáskörének túllépése, az indokok hiánya és a közrendbe ütközés. A hatályon kívül helyezés iránti kérelmet a fellebbviteli bírósághoz kell benyújtani. Érdemi fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a felek kifejezetten megállapodtak a választottbírósági fellebbezésben.

Miért erősebb a választottbírósági eljárás a határokon átnyúló ügyekben?

Mivel a választottbírósági ítélet a világ legtöbb országában végrehajtható az 1958-as New York-i Egyezmény értelmében, egy holland bírósági ítélet szabadon utazhat az Európai Unión belül, de azon kívül a helyzet kevésbé biztos.

Több mint 170 állam részese a New York-i Egyezménynek. A Hollandiában hozott ítélet külföldön elismerhető és végrehajtható, csak korlátozott megtagadási okok mellett. Az EU-n belül a holland ítéletet a Brüsszel Ia. rendelet alapján ismerik el és hajtják végre. Az EU-n kívül a végrehajtás egy szerződéstől vagy annak az országnak a jogától függ, ahol a végrehajtást kéri. Az EU-n kívüli szerződő felekkel kötött szerződések esetében ez a különbség gyakran a döntő érv, amint azt a hollandiai választottbírósági eljárásról szóló cikkünk is kifejti.

Milyen korlátozás vonatkozik a fogyasztókra?

Az általános szerződési feltételekben foglalt, fogyasztóval szemben alkalmazott választottbírósági kikötés a BW 6:236. cikkében foglalt törvényes tiltólistán szerepel. Csak akkor érvényes, ha a fogyasztónak legalább egy hónapot biztosítanak a kikötés alkalmazásától számítva, hogy a rendes bíróságot válassza.

Egy olyan záradék, amely figyelmen kívül hagyja ezt a szabályt, érvényteleníthető. Ezzel a választottbírósági eljárás teljes alapja megszűnik.

Mi a kötelező érvényű tanács, és hogyan működnek a vitarendezési bizottságok?

Kötelező erejű tanács esetén a felek előre megállapodnak abban, hogy egy harmadik fél dönt a vitás kérdésben, és ez a döntés a BW 7:900 cikkelye szerinti szerződésként kötelező érvényű. Gyors és olcsó, de közvetlenül nem érvényesíthető.

A kötelező érvényű tanácsadást széles körben alkalmazzák a holland vitarendezésben, mégis a legtöbb külföldi fél nem ismeri. Értékbecslésekhez, orvosi és műszaki vizsgálatokhoz, a részvényesek árfolyamával kapcsolatos vitáihoz, valamint a fogyasztói vitarendezési bizottságok alapjául szolgál.

Gyengesége a végrehajtás. Mivel a kötelező érvényű tanács nem választottbírósági ítélet, nincs végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás. Ha a vesztes fél megtagadja a teljesítést, a nyertes félnek pert kell indítania a teljesítésért. A bíróság ekkor csak marginálisan vizsgálja felül a tanácsot. Csak akkor hagyja figyelmen kívül a tanácsot, ha a fél kötelezése az ésszerűség és a méltányosság mércéje szerint elfogadhatatlan lenne.

Azok a fogyasztók, akik egy elismert vitarendezési bizottsághoz tartozó vállalkozással állnak kapcsolatban, extra védelemben részesülnek. A tagság általában azzal jár, hogy a szakmai szövetség kötelezettséget vállal arra, hogy tiszteletben tartja az eredményt, ha maga a vállalkozás nem tartja be.

Mit takarít meg valójában az alternatív vitarendezés?

Nem mindig takarít meg időt és pénzt. Az igazi, megbízható előnyök a titoktartás és a munkakapcsolat megőrzésének lehetősége.

Gyorsabb?

Ez az útvonaltól függ. A mediáció általában rövid, mivel a felek irányítják az időbeosztást, és egy ülés vagy megállapodáshoz vezet, vagy nem.

A választottbírósági eljárás nem automatikusan gyors. Létre kell hozni egy bíróságot, meg kell állapodni a megbízásban, és három választottbíró ütemterve alapján kell meghallgatásokat ütemezni. Egy összetett ügy hónapokig tart. Amit a választottbírósági eljárás elkerül, az az érdemi fellebbezés, ami a bírósági eljárásban jelentősen meghosszabbíthatja a teljes időtartamot. Az Igazságügyi Tanács (Raad voor de rechtspraak) minden évben közzéteszi a bírósági feldolgozási időket. Ezek az adatok, nem pedig egy reklámfogás, segíthetnek az összehasonlításban.

Olcsóbb?

Nem feltétlenül. A bírósági eljárásban bírósági illetéket (griffierecht) kell fizetni, amelyet törvény állapít meg, és minden évben felülvizsgálnak. A sikeres fél a perköltségeinek csak egy fix, elméleti részét kapja meg a bíróság által alkalmazott díjszabás szerint, nem pedig a tényleges számláját.

A választottbírósági eljárásban nincsenek bírósági illetékek, de a felek fizetik a bíróságot és az intézetet. Egy kisebb követelés esetén ez többe kerülhet, mint amennyibe egy bíróság került volna. A közvetítés ehhez képest valóban olcsó, mivel a felek korlátozott számú órában osztoznak egy semleges félen.

Mik a szilárd előnyei?

A titoktartás a legjelentősebb előny. A holland bírósági tárgyalások elvileg nyilvánosak, és az ítéleteket anonimizált formában teszik közzé. A közvetítés és a választottbírósági eljárás zártkörűen zajlik, és az eredményt nem hozzák nyilvánosságra.

Az üzleti titkokat érintő vitákban, egy igazgató távozásakor vagy egy családi vállalkozás utódlásakor gyakran már csak ez a döntés dönti el a választott utat. A második jelentős előny, hogy olyan kapcsolatot tart fenn, amelynek folytatódnia kell: a részvényesek, a beszállító és a forgalmazó, vagy a szülők között.

Mikor érdemes inkább bírósághoz fordulni?

Fordulj bírósághoz, ha inkább kényszerre van szükséged, mint megállapodásra, vagy ha a másik félnek nincs oka az együttműködésre. Ezeknek az eseteknek a korai felismerése takarítja meg a legtöbb pénzt.

Kizárólag bíróság rendelhet el olyan intézkedéseket, amelyek a másik felet cselekvésre vagy leállásra kényszerítik. A vagyontárgyak ítélet előtti lefoglalásához az ideiglenes jogorvoslati bíró engedélye szükséges. A dokumentumok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó végzéshez, a kilakoltatáshoz vagy a biztosítási intézkedéshez bírósági felhatalmazás szükséges. És csak a bíróság ítélhet meg olyan ideiglenes jogorvoslatot, amely napokon, nem pedig heteken belül megállítja az ellenfelet.

A bírósági eljárás a megfelelő út ezekben az esetekben is:

• a másik félnek nincs ösztönzője az együttműködésre;
• egy elévülési idő hamarosan lejár, és eljárást kell indítani annak megszakítására;
• a tényleges cél egy kötelező erejű precedens vagy nyilvános ítélet létrehozása;
• a vita olyan kérdésre vonatkozik, amelyet a felek egymás között nem tudnak rendezni, például egy házasság érvényességére vagy egy jogi személy megszűnésére;
• az ügy fizetésképtelenséggel kapcsolatos, ahol a bíróság elkerülhetetlen;
• Egyszerű pénzkövetelése van egy adóssal szemben, aki egyszerűen nem fizet. A bírósági eljárás, amelyet a végrehajtó általi végrehajtás követ, ilyenkor általában gyorsabb, mint bármely tárgyalásos út.

Megállítja-e az ADR az elévülési időt?

Nem. A tárgyalás vagy közvetítés nem függeszti fel az elévülési idő folyását. Ha egy követelés elévülési napja közeledik, a BW 3:317. cikke alapján írásban szakítsa meg az elévülési időt, vagy írásban állapodjon meg a másik féllel egy felfüggesztési megállapodásban.

Ez egy egyszerű lépés, de könnyen elfelejtődik, miközben a tárgyalások jól haladnak. A hollandiai különböző jogi eljárásokról szóló áttekintésünk elmagyarázza, mit is jelent a bírósági út.

Hogyan fogalmazzunk meg egy működőképes vitarendezési záradékot?

Legyen rövid és egyértelmű, és válasszon ki egy fórumot: a választottbírósági eljárást vagy a bíróságot. Egy olyan záradék, amely mindkettőre hivatkozik, előzetes joghatósági vitát idéz elő.

Sok záradék egy régi szerződésből származik, és pontosan akkor hibásodik meg, amikor szükség van rájuk. Egy működőképes záradék egy sor kérdésre ad választ:

• Válasszon egy fórumot: egy megnevezett választottbírósági intézetet a saját szabályaival, vagy egy megnevezett holland bíróságot.
• Meg kell jelölni az alkalmazandó jogot, az eljárás nyelvét, valamint – választottbírósági eljárás esetén – a választottbírák székhelyét és számát.
• Ha eszkalációs lépcsősort szeretne (tárgyalás, közvetítés, majd választottbírósági eljárás vagy bíróság), határozott időkorlátot kell meghatározni minden egyes lépéshez. Így a felek nem használhatják a közvetítést késleltetésre. Kifejezetten közölje, hogy bármelyik fél bármikor kérhet ideiglenes jogorvoslatot a bíróságtól.
• Jegyezze fel, hogy az eljárás, a dokumentumok és az eredmény bizalmas.
• Fogyasztói szerződésben ne alkalmazzon választottbírósági eljárást anélkül, hogy a fogyasztónak egy hónapos jogot biztosítana a rendes bíróság igénybevételére.
• Gondoskodjon arról, hogy a megállapodás hogyan válik végrehajthatóvá: közjegyzői okiratba foglalt okiratba, vagy megállapodás szerinti feltételekkel hozott ítéletbe (egyetértő ítélet), ha a jogvita már választottbírósági eljárásban van.

A záradékot felül kell vizsgálni a szerződés megújításakor, amikor a másik fél másik országba költözik, és amikor a kapcsolat értéke megváltozik. Egy olyan záradék, amely egy néhány ezer eurós értékű szállítási megállapodáshoz illett, ritkán igaz arra a keretmegállapodásra, amelybe belenőtt.

Mit kell tenni, ha vita merül fel?

Kezdd a szerződéssel, ne a levelezéssel: a megállapodott záradék határozza meg, hogy hová és milyen gyorsan fordulhatsz. Ezután azonnal ellenőrizd a korlátozási pozíciót.

Végezze el ezeket a lépéseket sorrendben:

1. Olvasd el a szerződésedben a vitarendezési záradékot és az alkalmazandó jogot.
2. Ellenőrizd, hogy mikor jár le az elévülési idő, és írásban szakítsd meg, ha kétség merül fel.
3. Fogalmazd meg az álláspontodat egyszer, egy levélben, amelyben feltünteted a tényeket, a jogalapot és a kívánságaidat. Írd meg úgy, hogy később be tudd mutatni egy bírónak vagy választottbírónak.
4. Döntsd el, hogy mire van szükséged valójában, hogy egy megállapodás megteszi-e, vagy egy olyan döntésre van szükséged, amelyet ki tudsz kényszeríteni.

What can we do for you with alternative dispute resolution?

termékeink vállalati ügyvédek advise businesses, families and international clients on every route:

• We review your dispute resolution clause and the choice of law before you take a step.
• We interrupt the limitation period in writing under article 3:317 BW or agree a standstill.
• We represent you in mediation and draft the settlement agreement, recorded in a notarial deed where needed.
• We conduct arbitration before the NAI or another institute and apply for leave to enforce the award under article 1062 Rv.
• We apply for a prejudgment attachment or interim relief when you need the court instead.

Összegzésként

• A közvetítés és a kötelező érvényű tanácsadás a BW 7:900 cikke szerinti egyezséghez vezet: szerződésként kötelező érvényű, de közvetlenül nem végrehajtható.
• A választottbírósági ítélet végrehajtható, ha a bíróság a 1062 Rv. cikk alapján engedélyt ad, és csak a 1065 Rv. cikkben foglalt szűk okokból lehet hatályon kívül helyezni.
• Az EU-n kívüli felek számára a New York-i Egyezmény miatt a választottbíráskodás gyakran erősebb.
• Az alternatív vitarendezés nem állítja meg az elévülési időt: írásban szakítsa meg a 3:317 BW cikkely értelmében.
• Choose one forum in your contract, with a time limit for each step of an escalation clause, and review the clause when the relationship changes.

Gyakran Ismételt Kérdések