Ha pénzt kölcsönöz, hitelre szállít árukat, vagy más vállalkozásba fektet be, biztos akar lenni abban, hogy megkapja a fizetségét. A holland jog számos módot kínál ennek a bizonyosságnak, amelyet pénzügyi biztosítéknak neveznek: többrészvényes felelősség, kezesség (más néven letéti garancia), garancia, 403-as nyilatkozat, jelzálog és zálogjog. Az, hogy melyik illik az Ön helyzetéhez, attól függ, hogy mit tud fedezetként felajánlani, és mekkora védelemre van szüksége. Pénzügyi biztosíték nélkül a hitelező egyszerűen egy fedezetlen hitelező: ha az adós nem tud fizetni, vagy csődbe megy, a fedezetlen követelés általában sok más követeléssel versenyez, és gyakran csak részben, ha egyáltalán kifizetik. Az alábbiakban tárgyalt nyomtatványok vagy egy másik felet adnak hozzá, akihez fizetésért lehet fordulni, például többrészvényes felelősség, letéti garancia és garancia, vagy a hitelezőnek jogot biztosítanak az adós meghatározott vagyonára, például jelzálogot vagy zálogjogot.
A vállalkozók számára nagyon fontos az anyagi biztonság megszerzése. Amikor egy másik féllel megállapodást köt, meg akar győződni arról, hogy az ügyfél teljesíti-e szerződéses fizetési kötelezettségeit. Ha finanszírozást biztosít vagy befektetéseket hajt végre egy másik személy javára, akkor garanciát szeretne arra is, hogy az Ön által nyújtott összeg végül visszafizetésre kerül.
Más szóval, pénzügyi biztonságot szeretne szerezni. A pénzügyi biztosíték megszerzése biztosítja, hogy a hitelező rendelkezzen fedezettel, amikor észreveszi, hogy követelése nem fog teljesülni. A vállalkozók és a vállalatok számára számos lehetőség kínálkozik pénzügyi biztosíték megszerzésére. Ebben a cikkben számos felelősségbiztosítást, kezességet (letéti számlát), (anyavállalati) garanciát, a 403-as nyilatkozatot, jelzálogot és zálogjogot tárgyalunk.
Mi az egyetemleges (egyetemes) felelősség?
Az egyéni felelősség, más néven egyetemleges felelősség (hoofdelijke aansprakelijkheid), azt jelenti, hogy a hitelező a teljes tartozást követelheti több adóstárs bármelyikétől, ahelyett, hogy csak az arányos részt követelné. Ez a Holland Polgári Törvénykönyv 6:6. cikkéből ered.
Többes felelősség esetén szigorúan véve nem kerül sor garanciavállalásra, de van egy adóstárs, aki felelősséget vállal más adósokért. A társasági kapcsolatokon belüli többes felelősségre példák a partnerség tagjai, akik egyetemlegesen felelősek a partnerség adósságaiért, vagy egy jogi személy igazgatói, akik bizonyos körülmények között személyesen felelősek a vállalat adósságaiért. A többes felelősséget gyakran biztosítékként rögzítik a felek közötti megállapodásban.
Az alapszabály az, hogy amikor egy megállapodásból eredő teljesítési kötelezettség két vagy több adós között fennáll, akkor mindegyikük egyenlő arányban tartozik kötelezettséggel. Ezért csak a megállapodás rájuk eső részének teljesítésére kötelezhetők. A többes felelősség azonban kivételt képez e szabály alól. Többes felelősség esetén
egy olyan teljesítés, amelyet két vagy több adósnak kell teljesítenie, de ahol minden adós egyénileg is kötelezhető a teljes teljesítés teljesítésére. A hitelező jogosult a teljes megállapodás teljesítésére minden adóstól. Ezért a hitelező kiválaszthatja, hogy melyik adóssal kíván megszólítani egyet, és ezután követelheti a teljes esedékes összeget ettől az egy adóstól. Amikor az egyik adós megfizeti a teljes összeget, az adóstársak már nem tartoznak semmivel a hitelezőnek.
Hogyan működik a visszkereseti jog?
Az az adós, aki a teljes tartozást megfizeti, belsőleg behajthatja a rá eső részt az adóstársaktól; ezt visszkereseti jognak nevezzük. Az adósok kötelesek egymásnak fizetni, tehát az egyik adós által megfizetett tartozást az összes adós között ki kell rendezni. Amikor egy adós egyetemlegesen felelős egy tartozás megfizetéséért, és a teljes tartozást megfizeti, akkor jogot szerez arra, hogy ezt a tartozást az adóstársaitól behajtsa.
Ha egy adós a továbbiakban nem kíván egyetemlegesen felelős lenni a többi adóssal közösen kötött finanszírozásért, írásban kérheti a hitelezőtől, hogy mentesítse az egyetemes felelősség alól. Erre példa az az eset, amikor egy adós közös kölcsönszerződést kötött egy partnerrel, de ki kíván lépni a vállalatból. Ebben az esetben a hitelezőnek mindig írásbeli nyilatkozatot kell készítenie az egyetemes felelősség elutasításáról; az adóstársak szóbeli kötelezettségvállalása a tartozások megfizetésére nem elegendő. Ha az adóstársak nem tudják vagy nem teljesítik ezt a szóbeli megállapodást, a hitelező továbbra is követelheti Öntől a teljes tartozást.
Mikor van szükséged a házastársad beleegyezésére?
Az egyetemlegesen felelős adós házastársát vagy bejegyzett élettársát törvény védi . A holland Polgári Törvénykönyv 1:88. cikkelyének (1) bekezdésének c) pontja értelmében a házastársnak a másik házastárs hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy olyan szerződéseket kössön, amelyek egyetemlegesen felelős adóstársként kötelező érvényűek rá nézve, kivéve a vállalat szokásos üzleti tevékenységét. Ez az úgynevezett hozzájárulási követelmény, amelynek célja, hogy megvédje a házastársakat az olyan jogi lépésektől, amelyek jelentős pénzügyi kockázattal járhatnak.
Amikor egy hitelező egy adóstársat egyetemlegesen felelősnek tart a teljes követelésért, ennek következményei lehetnek az adóstárs házastársára nézve is. Van azonban kivétel a beleegyezési követelmény alól. A holland Polgári Törvénykönyv 1:88. cikkének 5. bekezdése szerint a beleegyezés nem szükséges, ha egy részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság (holland NV vagy BV) igazgatója kötötte meg a megállapodást, miközben ez az igazgató – egyedül vagy igazgatótársaival együtt – a részvények többségének tulajdonosa, és a megállapodást a társaság szokásos üzleti tevékenysége érdekében kötötték meg.
Más szóval, két követelménynek kell egyszerre teljesülnie: az igazgató ügyvezető igazgató és többségi részvényes, vagy a társaival együtt a részvények többségét birtokolja, és a megállapodást a társaság szokásos üzleti tevékenysége érdekében kötötték. Ha ezek a követelmények nem teljesülnek, akkor a beleegyezés követelménye érvényesül.
Mi a kezesség (letéti garancia)?
A kezesség, amelyet ezen az oldalon letéti megbízásnak nevezünk, egy módja annak, hogy biztosítsuk a pénzkövetelés kifizetését. A Holland Polgári Törvénykönyv 7:850. cikkéből ered. Letéti megbízásról akkor beszélünk, amikor egy harmadik fél elkötelezi magát egy hitelező mellett egy olyan kötelezettségvállalásért, amelyet egy másik félnek (a főadósnak) kell teljesítenie. Ez letéti megállapodás megkötésével történik. A biztosítékot nyújtó harmadik felet kezesnek nevezik. A holland jog szerint valójában két különböző biztosítéki jog létezik, amelyeket angolul gyakran lazán „garanciának” fordítanak; a félreértések elkerülése végett ez a cikk a letéti megbízás szót az elsőre, a garancia szót pedig az alább tárgyalt független kötelezettségvállalásra tartja fenn.
A kezes kötelezettséget vállal a főadós hitelezőjével szemben. A kezes tehát nem a saját tartozásaért, hanem egy másik fél tartozásáért vállal felelősséget, és személyesen teljes vagyonával biztosítékot nyújt e tartozás megfizetéséért. Letéti szerződés létrejöhet már fennálló kötelezettségek teljesítésére, de jövőbeni kötelezettségek teljesítésére is.
A Holland Polgári Törvénykönyv 7:851. cikkének 2. bekezdése értelmében ezeknek a jövőbeni kötelezettségeknek a letéti megbízás megkötésének pillanatában kellően meghatározhatónak kell lenniük. Ha a főadós nem tudja teljesíteni kötelezettségeit, a hitelező a kezeshez fordulhat azok teljesítése érdekében. A Holland Polgári Törvénykönyv 7:851. cikke szerint a letéti megbízás az adós azon kötelezettségétől függ, amely céljából megkötötték. Ezért,
A letéti számla megszűnik létezni, amikor az adós teljesítette a főszerződés szerinti kötelezettségeit. A hitelező nem fordulhat egyszerűen a kezeshez a tartozás megfizetése érdekében: a szubszidiaritás elve szerepet játszik a letéti számla esetében, így a hitelező nem kérhet azonnal fizetést a kezestől. A kezes nem vonható felelősségre a fizetésért, amíg a főadós nem teljesítette kötelezettségeit. Ez a Holland Polgári Törvénykönyv 7:855. cikkéből ered, és azt jelenti, hogy a kezes csak azután vonható felelősségre, hogy a hitelező először a főadóshoz fordult.
A hitelezőnek mindent meg kellett tennie annak megállapítására, hogy az adós, akiért a kezes elkötelezte magát, nem teljesítette fizetési kötelezettségét. A hitelezőnek minden esetben értesítést kell küldenie a fizetésképtelenségről a főadósnak. A hitelező csak akkor fordulhat a kezeshez fizetésért, ha a főadós az értesítés kézhezvétele után sem teljesíti a kötelezettségeit. A kezes ugyanazokat a védekezési indokokat is felhozhatja, mint a főadós, például felfüggesztést, elengedést vagy a teljesítési kötelezettség megszegése miatti fellebbezést. Ez a Holland Polgári Törvénykönyv 7:852. cikkéből ered.
Hogyan működik a visszkereset letéti számlán?
A kezes, aki kifizeti az adós tartozását, visszakövetelheti ezt az összeget az adóstól: a visszkereseti jog a letéti számlára is vonatkozik. A letéti számlán a visszkereseti jog egy speciális formája érvényesül, nevezetesen a szubrogáció. A fő szabály az, hogy a követelés megszűnik, ha azt kifizették; a szubrogáció kivétel ez alól, mivel a követelés egy másik tulajdonosra száll át. Ebben az esetben az adóstól eltérő fél fizeti ki a hitelező követelését.
Letéti megbízás esetén a követelést egy harmadik fél, nevezetesen a kezes fizeti ki. A tartozás megfizetésével az adóssal szembeni követelés nem vész el, hanem a hitelezőről átszáll arra a kezesre, aki kifizette azt. A fizetés után a kezes visszaszerezheti az összeget attól az adóstól, akinek a nevében a letéti szerződést megkötötte. A szubrogáció csak a törvény által szabályozott esetekben lehetséges; a letéti megbízás esetében ez a Holland Polgári Törvénykönyv 7:866. cikkéből következik, összefüggésben a 6:10. cikkével.
Céges vagy magán letéti számláról van szó?
Különbség van az üzleti és a magán letéti szerződés között. Az üzleti letéti szerződést szakmai vagy üzleti tevékenység gyakorlása során kötik; a magán letéti szerződést pedig ezen kívül. Mind jogi személy, mind természetes személy köthet letéti szerződést.
Példaként említhető egy holdingtársaság, amely letéti szerződést köt a bankkal leányvállalatának finanszírozása érdekében, vagy egy szülő, amely letéti szerződést köt annak biztosítására, hogy gyermeke jelzálogkamatait a banknak fizessék. A letéti szerződést nem mindig kell bankkal megkötni; más hitelezőkkel is lehet letéti szerződéseket kötni.
Az esetek többségében egyértelmű, hogy üzleti vagy magán letéti szerződést kötöttek. Ha egy cég köt letéti szerződést, az üzleti letéti szerződés. Ha egy természetes személy köt letéti szerződést, az általában magánjellegű. Azonban kétértelműség merülhet fel, ha egy részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság igazgatója a jogi személy nevében köt letéti szerződést.
A Holland Polgári Törvénykönyv 7:857. cikke meghatározza, hogy mit jelent a magán letéti megbízás: olyan letéti megbízás, amelyet olyan természetes személy kötött, aki nem szakmája gyakorlása során, és nem is egy olyan részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság szokásos üzleti tevékenysége érdekében, amelynek igazgatója, és egyedül vagy igazgatótársaival együtt a részvények többségével rendelkezik. Két kritérium fontos:
– a kezes az ügyvezető igazgató és többségi részvényes, vagy a társaival együtt a részvények többségét birtokolja;
- a letétet a társaság rendes üzleti tevékenysége érdekében végzik.
A gyakorlatban gyakran az ügyvezető igazgató és a többségi részvényes köt letéti szerződést, mivel a bank enélkül esetleg nem kíván finanszírozást nyújtani a vállalatnak. Ezenkívül az ügyvezető igazgató és a többségi részvényes által kötött letéti szerződésnek is a szokásos üzleti tevékenység céljából kellett létrejönnie.
Ezt helyzetenként kell megítélni, mivel a törvény nem határozza meg a „szokásos üzleti tevékenység” fogalmát. Amennyiben mindkét fenti kritérium teljesül, üzleti letéti megbízás jön létre. Amennyiben az igazgató nem ügyvezető igazgató és többségi részvényes, vagy a letéti megbízást nem szokásos üzleti tevékenység céljából kötötték, akkor privát letéti megbízás jön létre.
További szabályok vonatkoznak a magánletéti számlára. A törvény védi a magánkezes házastársát vagy bejegyzett élettársát: a hozzájárulás követelménye a magánletéti számlára is vonatkozik. A Holland Polgári Törvénykönyv 1:88. cikkelyének (1) bekezdésének c) pontja szerint a házastársnak a másik házastárs hozzájárulására van szüksége ahhoz, hogy olyan megállapodást kössön, amely kezesként kötelező érvényű rá.
A kezes házastársának hozzájárulása ezért szükséges az érvényes magánjellegű letéti szerződéshez. A holland Polgári Törvénykönyv 1:88. cikkének (5) bekezdése azonban kimondja, hogy ez a hozzájárulás nem szükséges, ha a letéti szerződést üzleti kezes köti. A kezes házastársának védelme ezért csak a magánjellegű letéti szerződésekre vonatkozik.
Mi a garancia?
A garancia a követelés kifizetésének biztosításának egy másik módja. Ez egy személyes biztosítéki jog, ahol egy harmadik fél független kötelezettséget vállal a hitelező és az adós közötti kötelezettség teljesítésére: a kezes vállalja a tartozás megfizetését, ha az adós nem tud vagy nem akar fizetni. A garanciát nem szabályozza törvény, hanem a felek közötti megállapodásban kötik meg. A „kezes” kifejezést mind a letéti számlára, mind a garanciára használják, de hogy mit jelent valójában a kezes számára, az attól függ, hogy a két biztosítéki jog közül melyikben állapodtak meg.
A letéti garancia fő gyakorlati különbsége az, hogy az absztrakt garanciavállalás keretében kezes általában nem hivatkozhat azokra a védekezési érvekre, amelyeket a főadós felhozhatott volna, míg a letéti garanciavállalás keretében kezes erre jogosult. A garancia ezért általában kevésbé kedvező a kezes, és kedvezőbb a hitelező számára, mint a letéti garancia.
Mi az a kiegészítő garancia?
A járulékos kezesség a hitelező és az adós közötti kapcsolattól függ. Első pillantásra nagyon hasonlít a letéti kezességhez, de a különbség az, hogy a kezes nem ugyanarra a teljesítésre vállal kötelezettséget, mint a főadós, hanem egy eltérő tartalmú személyes kötelezettségre.
Egy szemléltető példa: a kezes kötelezi magát arra, hogy paradicsomot szállít a hitelezőnek, ha az adós nem teljesíti a burgonyaszállítási kötelezettségét. A kezes kötelezettségének tartalma eltér az adós kötelezettségének tartalmától, de ez nem változtat a kettő közötti szoros kapcsolaton.
A járulékos garancia kiegészíti a hitelező és az adós közötti kapcsolatot, és gyakran biztonsági hálóként működik: a kezest csak akkor szólítják fel a teljesítésre, ha a főadós nem teljesíti kötelezettségeit.
Bár a járulékos garancia nem szerepel kifejezetten a törvényben, a Holland Polgári Törvénykönyv 7:863. cikke implicit módon utal rá: a magánletéti számlára vonatkozó rendelkezések azokra a megállapodásokra is vonatkoznak, amelyekben egy személy egy adott szolgáltatásra kötelezi magát, ha egy harmadik fél nem teljesíti a hitelezővel szembeni eltérő kötelezettségét. Tehát a magánletéti számlára vonatkozó rendelkezések a magánszemély által kötött járulékos garanciára is vonatkoznak.
Mi az az absztrakt garancia?
A járulékos kezességgel ellentétben az absztrakt kezesség a kezes független kötelezettségvállalása a hitelező felé, független a hitelező és az adós közötti mögöttes kapcsolattól. A kezes bizonyos feltételek mellett független kötelezettséget vállal az adós javára, amely nem kötődik az alapul szolgáló megállapodáshoz. A legismertebb példa erre a bankgarancia.
Miután egy absztrakt garancia megkötésre került, a kezes nem hivatkozhat az alapul szolgáló jogviszonyból eredő védekezésre: ha a garancia feltételei teljesülnek, nem akadályozhatja meg a fizetést, mivel a garancia a hitelező és a kezes közötti külön megállapodásból ered. Ez azt jelenti, hogy a hitelező közvetlenül is megkeresheti a kezest anélkül, hogy először értesítést küldene az adósnak a fizetésképtelenségről. A garancia tehát nagyfokú bizonyosságot ad a hitelezőnek arra vonatkozóan, hogy a tartozás kifizetődik. Az absztrakt garancia alapján a kezesnek nincs törvényes visszkereseti joga.
A felek azonban belefoglalhatnak védelmi intézkedéseket a garanciamegállapodásba. Az absztrakt garancia joghatásai nem törvényi szabályokból erednek, hanem maguk a felek rendezhetik azokat. Bár a kezesnek nincs törvényes visszkereseti joga, saját maga is megállapodhat a kártérítés igénylésének módjairól, például viszontgarancia formájában az adóssal vagy kártalanítási okirat formájában.
Mi az anyavállalati garancia?
Az anyavállalati garancia azt jelenti, hogy az anyavállalat kötelezettséget vállal egy csoportleányvállalat kötelezettségeinek teljesítésére, ha a leányvállalat maga nem tudja azokat teljesíteni. Ez csak olyan vállalatok esetében lehetséges, amelyek egy csoport vagy holdingstruktúra részét képezik. Elvileg az anyavállalati garancia egy absztrakt garancia.
Azonban általában nincs „először fizet, aztán beszél” koncepció, ahol a kezes azonnal kifizeti a tartozást anélkül, hogy előbb ellenőrizné, hogy valóban van-e követelés az adóssal szemben. Mivel az adós a kezes saját leányvállalata, az anyavállalat általában ezt akarja először ellenőrizni. Mindazonáltal a „először fizet, aztán beszél” konstrukció beépíthető a garanciamegállapodásba.
A felek a garanciát saját kívánságaik szerint strukturálhatják: csak fizetésre vonatkozik-e, vagy más kötelezettségekre is (teljesítési garancia), valamint a terjedelmére, időtartamára és feltételeire. Az anyavállalati garancia megoldást jelenthet a leányvállalat csődje esetén, de csak akkor, ha az anyavállalat nem omlik össze a leányvállalataival együtt.
Mi az a 403-as hibajelentés?
Egy vállalatcsoporton belül gyakran adnak ki úgynevezett 403-as kimutatást. Ez a Holland Polgári Törvénykönyv 2:403. cikkéből ered. A 403-as kimutatás kiadásával a csoporthoz tartozó leányvállalatok mentesülnek a különálló éves beszámolók elkészítése és közzététele alól; ehelyett az anyavállalat konszolidált éves beszámolóját készítik el, amely tartalmazza a leányvállalatok eredményeit.
Ez azt tükrözi, hogy a leányvállalatok, bár gyakran viszonylag függetlenül működnek, végső soron az anyavállalat irányítása és felügyelete alá tartoznak. A 403-as nyilatkozat egy egyoldalú jogi aktus, amelyből az anyavállalat független kötelezettségvállalása származik: ez egy nem járulékos kötelezettségvállalás.
A 403-as nyilatkozatot nemcsak nagy nemzetközi csoportok adják ki; kis csoportok, például két korlátolt felelősségű társaság is használhatják. A 403-as nyilatkozatot be kell jegyezni a Kereskedelmi Kamara cégnyilvántartásába, és azt jelzi, hogy a leányvállalat mely tartozásait fedezi az anyavállalat, és melyik dátumtól kezdődően.
A 403-as nyilatkozattal az anyavállalat kijelenti, hogy felelős leányvállalata kötelezettségeiért, és egyetemlegesen felelőssé válik a leányvállalat jogügyleteiből eredő adósságokért. A leányvállalat hitelezője ezután választhat, hogy melyik szervezethez fordul követelése teljesítése érdekében: ahhoz a leányvállalathoz, amellyel a megállapodást kötötte, vagy ahhoz az anyavállalathoz, amely a 403-as nyilatkozatot kiállította. Ez kárpótolja a hitelezőt azért a korlátozott betekintésért, amellyel általában rendelkezik a leányvállalat pénzügyi helyzetébe.
Míg a fent tárgyalt egyéb pénzügyi biztosítéki formák csak a szerződés másik felével szemben keletkeztetnek kötelezettséget, a 403-as nyilatkozat a leányvállalat összes hitelezőjével szemben keletkeztet kötelezettséget. Sok hitelező lehet, aki az anyavállalathoz fordulhat. A potenciális felelősség ezért jelentős: ha egy, a 403-as nyilatkozattal fedezett leányvállalat csődbe megy, az az egész csoportot érintheti.
Hogyan lehet visszavonni egy 403-as nyilatkozatot?
Egy olyan anyavállalatnak, amely a továbbiakban nem kíván felelősséget vállalni egy leányvállalat adósságaiért, például azért, mert el akarja adni a leányvállalatot, a Holland Polgári Törvénykönyv 2:404. cikkének eljárását kell követnie. Ez két lépésből áll. Először is, a 403-as nyilatkozatot visszavonják: a visszavonásról szóló nyilatkozatot letétbe helyezik a Cégbíróságon. Ettől a pillanattól kezdve az anyavállalat már nem felelős a leányvállalat azon adósságaiért, amelyek a nyilatkozat benyújtása után keletkeztek.
Az anyavállalat továbbra is felelős a 403-as nyilatkozat visszavonása előtt megkötött jogügyletekből eredő tartozásokért, beleértve a 403-as nyilatkozat után, de a visszavonásról szóló kijelentés előtt megkötött megállapodásokat is. Ez védi azokat a hitelezőket, akik a 403-as nyilatkozatra hivatkozva esetleg megállapodást kötöttek.
A korábbi jogcselekményekért való felelősség megszüntetésére is lehetőség van a Holland Polgári Törvénykönyv 2:404. cikkének (3) bekezdése szerinti kiegészítő eljárás révén. Erre az eljárásra számos feltétel vonatkozik:
- a leányvállalat már nem lehet a csoport tagja;
– a 403-as nyilatkozat megszüntetésére vonatkozó szándékról szóló értesítésnek egy meghatározott ideig megtekinthetőnek kellett lennie a Kereskedelmi Kamaránál;
– további időszaknak kellett eltelnie a szándék országos napilapban való bejelentése óta.
A hitelezők továbbra is kifogást emelhetnek a tervezett megszüntetés ellen; a 403-as nyilatkozat csak akkor kerül megszüntetésre, ha nem nyújtottak be időben ellentmondást, vagy a benyújtott ellentmondást a bíróság alaptalannak nyilvánította. Az anyavállalat csak akkor szűnik meg egyetemlegesen felelősnek a leányvállalat tartozásaiért, ha mind a visszavonás, mind a megszüntetés feltételei teljesülnek. Mivel az itt elkövetett hibák miatt az anyavállalat felelőssé válhat egy évekkel korábban eladott leányvállalat tartozásaiért, javasoljuk, hogy mielőtt erre az eljárásra hagyatkozna, gondosan ellenőrizze.
Mi a különbség a jelzálog és a jelzáloghitel között?
Pénzügyi biztonságot jelzálog vagy zálogjog alapításával is lehet szerezni. A kettő nagyon hasonlít egymásra, de különböző típusú ingatlanokra vonatkoznak, és a gyakorlatban kissé eltérően működnek.
Mind a jelzálog, mind az zálogjog jogot biztosít a hitelezőnek egy adott vagyontárgyra vonatkozóan, nem csupán követelést egy másik személlyel szemben. Ez általában erősebb biztosítéki formát jelent, mint a többszörös kötelezettség, a letéti számla vagy a garancia, mivel a hitelező nem függ harmadik fél fizetőképességétől: közvetlenül magához a vagyontárgyhoz fordulhat, ha az adós nem fizet.
Mi az a jelzáloghitel?
A jelzálogjog egy olyan tulajdonjog, amelyet a hitelező az adós vagyonára szerezhet a kölcsön visszafizetésének biztosítékaként. Ha az adós nem tud visszafizetni, a hitelező eladhatja az ingatlant követelése kielégítése érdekében. A legismertebb példa erre egy háztulajdonos, aki megállapodik a bankkal abban, hogy a bank kölcsönt nyújt, a házat pedig a visszafizetés biztosítékaként használja fel.
A jelzáloghitelnek nem kell bankon keresztül futnia; más cégek és magánszemélyek is nyújthatnak ilyet. A terminológia zavaró lehet: a köznyelvben azt mondjuk, hogy egy bank „nyújt” jelzáloghitelt, de jogi szempontból az adós a jelzáloghitel-nyújtó (hypotheekgever), a kölcsönt nyújtó fél pedig a jelzáloghitel-tulajdonos (hypotheekhouder). A bank a jelzáloghitel-tulajdonos; a házat vásárló személy a jelzáloghitel-nyújtó.
Jelzálogjog nem alapítható mindenféle ingatlanra: a Holland Polgári Törvénykönyv 3:227. cikke szerint csak bejegyzett ingatlanra alapítható jelzálogjog. Bejegyzett ingatlan eladásakor az átruházást be kell jegyezni a nyilvános nyilvántartásba, mielőtt a vevő ténylegesen megszerzi azt. Bejegyzett ingatlanra példaként említhető a földterület, a házak, a hajók és a repülőgépek; az autó nem bejegyzett ingatlan. Jelzálogjogot csak kellően meghatározható követelésre lehet alapítani.
Ez a Holland Polgári Törvénykönyv 3:231. cikkéből következik: egyértelműnek kell lennie, hogy melyik követelésre alapítják a jelzálogot, különösen akkor, ha a hitelezőnek egynél több követelése van az adóssal szemben. A jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa továbbra is a tulajdonos; a tulajdonjog nem száll át jelzálogjog alapításával. A jelzálogot mindig közjegyzői okirattal alapítják.
Ha az adós nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, a hitelező jelzálogjogát az ingatlan eladásával gyakorolhatja. Ehhez nincs szükség bírósági végzésre: ezt azonnali végrehajtásnak nevezik, és a Holland Polgári Törvénykönyv 3:268. cikkéből ered. A hitelező csak követelése kielégítése érdekében adhatja el az ingatlant; nem tarthatja meg azt egyszerűen magának. Ezt kifejezetten tiltja a Holland Polgári Törvénykönyv 3:235. cikke.
A jelzálog fontos jellemzője, hogy a jelzálogjogosult megelőzi a többi hitelezőt, akik szintén igényt tartanak az ingatlanra. Ez a Holland Polgári Törvénykönyv 3:227. cikkéből következik. Csődeljárás során a jelzálogjogosultnak nem kell megvárnia a többi hitelezőt, hanem egyszerűen gyakorolhatja jelzálogjogát, és elsőként kapja meg a kifizetést az eladásból származó bevételből.
Mi az a fogadalomtétel?
A zálogjog (pandrecht) a jelzáloghoz hasonló biztosítéki jog, de ingatlanra nem alapítható. Alapítható azonban gyakorlatilag bármilyen más vagyontárgyra, például ingóságokra, birtokosi vagy birtoklási jogokra, sőt az ilyen vagyontárgy vagy jog haszonélvezetére is, ami azt jelenti, hogy vonatkozhat mind a gépjárművekre, mind az adósoktól még behajtandó összegekre. A hitelező zálogjogot alapít annak biztosítékaként, hogy egy követelést kifizetnek.
A hitelező (a zálogjogosult) és az adós (a zálogjogot nyújtó) között megállapodás jön létre. Amennyiben az adós nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, a hitelező a zálogjoggal terhelt vagyontárgyat értékesítheti, és a befolyt összegből kielégítheti követelését, azonnal és bírósági végzés nélkül, a Holland Polgári Törvénykönyv 3:248. cikke (azonnali végrehajtás) értelmében.
A jelzáloghitelhez hasonlóan a hitelező nem tarthatja meg egyszerűen magának a zálogjoggal terhelt vagyontárgyat; csak eladhatja azt, és a bevételből kielégítheti követelését. Ez a Holland Polgári Törvénykönyv 3:235. cikkéből következik. Elvileg a zálogjogosult a többi hitelezővel szemben elsőbbséget élvez csődeljárás vagy fizetésfelfüggesztés esetén, de ez attól függhet, hogy birtokjogos vagy nem nyilvános zálogjogról van-e szó.
Birtoklási zálogjog vagy nem nyilvános zálogjog: mi a különbség?
A birtokjogosultság (vuistpand) akkor keletkezik, amikor a zálogjogosult vagyontárgyat a zálogjogosult vagy egy harmadik fél birtokába veszik a Holland Polgári Törvénykönyv 3:236. cikke értelmében. A vagyontárgy a hitelezőre száll át, aki azt a zálogjog fennállása alatt ténylegesen birtokolja, és akinek gondoskodnia kell róla, valamint el kell végeznie a szükséges karbantartást. Ezeket a karbantartási költségeket a zálogjogosultnak kell megtérítenie.
adós. A birtokos zálogjog mellett létezik a nem nyilvános zálogjog (stil pandrecht), amelyet nem birtokos zálogjognak is neveznek, a Holland Polgári Törvénykönyv 3:237. cikke értelmében. Amikor nem nyilvános zálogjogot alapítanak, a vagyon az adósnál marad, de a zálogjogról okiratot készítenek.
Ez lehet közjegyzői okirat vagy magánokirat; a magánokiratot be kell jegyeztetni az adóhatóságnál vagy közjegyzőnél. A nem nyilvános zálogjogokat gyakran alkalmazzák vállalati eszközökre, például gépekre, mivel a gép hitelező birtokába kerülése megakadályozná a vállalat működését.
A birtokjog erősebb biztosítéki jogot biztosít, mint a be nem jelentett zálogjog, mivel a hitelező már birtokolja a vagyont. Be nem jelentett zálogjog esetén a hitelezőnek fel kell kérnie az adóst, hogy adja át a vagyont, ha el akarja adni, és ha az adós ezt megtagadja, az átruházás érvényesítése bírósági utat igényelhet. Ez a különbség csődeljárásban vagy fizetésfelfüggesztésben is szerepet játszik.
Amint azt fentebb kifejtettük, a hitelezőnek joga van az azonnali végrehajtáshoz, és azonnal értékesítheti az ingatlant. A zálogjogosultak általában megelőzik a többi hitelezőt csődeljárás során, de van különbség a birtokos és a nem nyilvános zálogjog között: a birtokos zálogjogosultak az adóhatósággal szemben is megelőzik az adóst, amikor az adós csődbe megy.
A be nem jelentett zálogjog jogosultjai nem élveznek automatikusan elsőbbséget az adóhatósággal szemben; bizonyos esetekben az adóhatóság követelése elsőbbséget élvezhet a be nem jelentett zálogjog jogosultjának követelésével szemben csődeljárás során. A birtokos zálogjog általában nagyobb bizonyosságot nyújt e tekintetben, mint a be nem jelentett zálogjog.
A gyakorlatban a választás ritkán tisztán jogi: egy bank vagy befektető azt is mérlegeli, hogy milyen gyorsan lehet érvényesíteni egy biztosítéki jogot, hogyan befolyásolja az adós működési képességét, és mennyibe kerül a létrehozás és a bejegyzés. Egy gépekre vonatkozó, nem nyilvános zálogjog például lehetővé teszi a vállalat számára, hogy továbbra is használja a gépeket, míg egy birtokos zálogjog nem. A jelzálog egy épület hosszú távú finanszírozására alkalmas, míg az igazgatói felelősségvállalást vagy garanciát gyakran más biztosítékokkal együtt alkalmazzák, további ösztönzőként az igazgató számára, hogy a vállalat fizetőképes maradjon.
Összegzésként
- A holland jog számos utat kínál a pénzügyi biztonsághoz: több felelősségbiztosítás, letéti kezesség, garancia, 403-as nyilatkozat, jelzálog és zálogjog.
- A többes felelősség és a letéti garancia egyaránt harmadik felet tesz felelőssé valaki más adósságáért, de a letéti garancia megköveteli a hitelezőtől, hogy először a főadóssal foglalkozzon; az absztrakt garancia nem.
- A 403-as nyilatkozat az anyavállalatot teszi felelőssé a leányvállalat összes hitelezőjével szembeni tartozásaiért, és annak biztonságos visszavonásához szigorú, kétlépcsős eljárást kell követni.
- A jelzálog a bejegyzett ingatlanokat, például a földet vagy az épületet biztosítja; a zálog szinte bármi mást biztosít, a gépektől a követelésekig.
- Többszörös kötelezettséghez vagy magánletéti számlához is szükség lehet házastársi beleegyezésre, a zálogjog rangsorolása pedig attól függhet, hogy birtokos vagy nem nyilvános.
Gyakran Ismételt Kérdések
Melyik biztosítéki forma nyújtja a legnagyobb bizonyosságot a hitelezőnek?
Egy absztrakt garancia, mint például egy bankgarancia, általában a legnagyobb biztonságot nyújtja a hitelezőnek, mivel a kezes nem hivatkozhat a hitelező és az adós közötti mögöttes kapcsolatból eredő védekezésre.
Szükségem van a házastársam beleegyezésére ahhoz, hogy kezesként vállaljak kezességet egy cégért?
Általában igen, kivéve, ha Ön – egyedül vagy igazgatótársaival együtt – ügyvezető igazgató és többségi részvényes, és a letéti vagy többségi felelősségvállalást a vállalat szokásos üzleti tevékenységéhez kötötték.
Mi történik, ha nem megfelelően vonom vissza a 403-as hibajelentést?
Az anyavállalat továbbra is felelős maradhat a leányvállalat adósságaiért, még évekkel a leányvállalat eladása után is, ha a Holland Polgári Törvénykönyv 2:404. cikkének visszavonási és megszüntetési eljárását nem követték megfelelően.
Kombinálhatok több pénzügyi biztosítéki formát egyetlen megállapodáson belül?
Igen. Gyakori például, hogy egy bank jelzálogot kér az üzlethelyiségekre, zálogjogot a készletekre és a követelésekre, valamint az igazgatótól többoldalú felelősségvállalást vagy garanciát, mindezt ugyanabban a finanszírozási megállapodásban.
Be kell-e valahol jegyeztetni a zálogjogot vagy a jelzálogjogot?
A jelzáloghoz mindig közjegyzői okirat szükséges, amelyet bejegyeznek a nyilvános nyilvántartásokba. Zálogjogot magánokirattal is lehet alapítani, de például a jövőbeni követelésekre vonatkozó, nem nyilvános zálogjogot általában bejegyzik az adóhatóságnál az időpont rögzítése érdekében.
Nem biztos benne, hogy hol áll? Meséljen nekünk a helyzetéről. Egy munkanapon belül tájékoztatjuk a lehetőségeiről.
Hogyan Law & More segíthetünk ebben, ezt elmagyarázzuk a mi oldalunkon vállalati ügyvéd cimre.
