Napenergia-projektek Hollandiában: a tetőre és a talajra szerelt napelemes rendszerek jogi keretrendszere

Hollandiában a napenergia a leggyorsabb út a megújuló kapacitás kiépítéséhez, és a jogi munka nehezebb, mint a mérnöki munka. Akár a saját raktárunk tetejére szerelünk paneleket, akár egy tetőt adunk bérbe egy fejlesztőnek, akár mezőgazdasági területet adunk bérbe egy napelempark számára, ugyanaz a négy kérdés dönti el, hogy egy projekt finanszírozható-e: ki a berendezés tulajdonosa, ki építheti meg, ki értékesítheti az áramot, és mikor fogja a hálózat üzemeltetője csatlakoztatni.

Három projekttípus, három különböző jogi probléma

A holland jogban nincs „napenergia-törvény”. Egy napenergia-projektet a tulajdonjog, a tervezés, az energia, a szerződések és a támogatási jog alapján állítanak össze, és hogy melyik dominál, az a projekt típusától függ.

A saját tetőn lévő, saját használatra szánt napelemes rendszer a legegyszerűbb eset. Ön birtokolja az épületet és a telepítést, és Ön fogyasztja az energiát. Általában nincs engedély, nincs földhasználati jog, és nincsenek ellátási engedély kérdései; a kérdések az építés, a biztosítás és a hálózati csatlakozás.

A tetőn lévő, harmadik félnek bérbe adott napelemes rendszer elválasztja a tulajdonjogot a használattól. A fejlesztő megépíti és birtokolja a tetőn lévő berendezést, majd eladja az energiát Önnek, a bérlőjének vagy a hálózatnak. Ehhez tetőbérleti szerződés, felszíni jog, csatlakozási megállapodás és az épület eladására vonatkozó szabályok szükségesek.

Egy talajra telepített napelemfarm egy fejlesztési projekt. Szükség van hozzá építési engedélyre, a telekre vonatkozó, eladást is túlélő és jelzáloghitelt alátámasztó valós tulajdonjogra, egy akár évekre is elhúzódó hálózati csatlakozásra, és egy a projekt végén egy elbontási szabályozásra.

Engedélyek és tervezés

Amikor a tetőre szerelt napelemek engedélymentesek

Az Omgevingswet értelmében a tetőn lévő panelek és kollektorok országosan engedélymentes környezetvédelmi tevékenységnek minősülnek a Besluit bouwwerken leefomgevingben (2.28 Bbl és 2.29 Bbl cikk). Ferdetetőn a paneleknek a tetősíkon belül kell lenniük, és követniük kell annak szögét; lapostetőn legalább a panel magasságával hátrébb kell lenniük a szélétől; az inverternek vagy a tárolónak az épületen belül kell lennie.

Az engedélymentesség nem szabálymentességet jelent. A Bbl műszaki követelményei továbbra is érvényesek, és a tető szilárdsága okozza a legnagyobb nehézséget: egy régebbi ipari tető gyakran nem bír el leterhelt rendszert. A szerkezeti számításokat aláírás előtt végezze el.

Műemlékvédelem alatt álló épületek és védett városképek

A védett örökségek esetében a mentesség megszűnik. A Bbl 2.30 cikkelye kizárja a nemzeti emlékműveket, az ideiglenesen védett nemzeti emlékműveket és a védett városi vagy falusi látképen található épületeket. Ezekhez omgevingsvergunning szükséges, és a nemzeti emlékművek esetében a műemléki tevékenységet is értékelik, ami egy érdemi örökségvédelmi teszt. A települési és tartományi műemlékekkel a környezetvédelmi terv vagy a tartományi rendelet foglalkozik.

Talajra szerelt napelemes rendszerek: az omgevingsvergunning és a BOPA megoldás

Egy mezőgazdasági vagy használaton kívüli területen létesített naperőmű szinte mindig ellentétes a környezetvédelmi tervben a földterületre kitűzött funkcióval. Ezáltal ez egy terven kívüli környezetvédelmi tevékenység, a buitenplanse omgevingsplanactiviteit vagy BOPA, amelyhez omgevingsvergunning szükséges (Ow 5.1. cikk). A szokásos eljárás érvényes: nyolc hét, amely hat héttel meghosszabbítható. A hat hónapos meghosszabbított eljárás az Omgevingswetben (Ow 16.65. cikk) meghatározott esetekben alkalmazandó.

Három pontot alábecsültek. A környező területtel való részvétel elvárt, és komolyan próbára teszik. A 16.15a. cikk értelmében az önkormányzati tanács kötelező tanácsadóként működik a terven kívüli környezetvédelmi tervtevékenységek esetében azokban az esetekben, amikor azokat maga a tanács jelölte ki. A rendelkezés nem kötelez minden önkormányzatot ilyen lista elkészítésére, így azt, hogy egy adott projektre vonatkozik-e tanácsadói szerep, az érintett önkormányzat kijelölési határozatával kell összevetni; ahol alkalmazható, a műszaki alkalmazás politikai döntéssé válik. Az ökológiai és környezeti hatásvizsgálat pedig alakítja a tervezést: az, hogy szükséges-e szűrés (mer-beoordeling), a Besluit mer D. mellékletéből, az Omgevingsbesluittal együtt értelmezve következik, amely a küszöbértékeket a felület és a beépített kapacitás alapján határozza meg.

A zónalépcső és a naperőművek lehetséges helye

A zonneladder, vagy napelemes létra az a preferencia sorrend, amely a napelemes rendszereket a tetőkre és a már használatban lévő vagy alacsony értékű földterületekre helyezi előtérbe a nyílt mezőgazdasági földterületekkel és a természettel szemben. Ez egy politika, nem törvény. 2019-ben született a nemzeti politikában, és tartományi környezetvédelmi elképzeléseken és szabályozásokon, valamint önkormányzati napelemes politikán keresztül érvényesül, amelyek meghatározzák, hogy hol és milyen feltételekkel lehet figyelembe venni egy gazdaságot.

Tehát a „engedélyezett-e ez?” kérdés rossz. A helyes az, hogy a helyszín beletartozik-e azokba a kategóriákba, amelyeket a tartomány és az önkormányzat már korábban bejelentett, hogy figyelembe vesznek. Ezeken kívül a kérelmezőnek kell indokolnia.

Földjogok: a legfontosabb pont ezen az oldalon

Csatlakozás: miért nem elég a bérleti szerződés

Hollandiában a földtulajdon magában foglalja az ahhoz állandó jelleggel kapcsolódó épületeket és műveket is (BW 5:20. cikk). Ez natrekking, vagyis tulajdonjog. Ha egy fejlesztő napelemes rendszert épít valaki más tulajdonában lévő földterületen vagy tetőn, a berendezés törvény erejénél fogva a földtulajdonos tulajdonába kerül.

A bérleti szerződés ezt nem oldja meg. A föld, huur, vagy a mezőgazdasági föld, pacht bérleti szerződése személyes használati jogot biztosít. Nem választja ki a létesítményt a földtulajdonos tulajdonából. Egy fejlesztő, akinek csak bérleti szerződése van, milliókat költött a másik fél tulajdonában lévő eszközökre, és nem nyújthat rájuk biztosítékot.

A felszíni jog

A válasz a felszíni jog, az opstalrecht: dologi jog épületek, művek vagy növények tulajdonjogának megszerzésére vagy birtoklására más tulajdonában lévő ingatlanon, azon vagy felett (BW 5:101. cikk). Ez megsérti a hozzáférési szabályt, így a berendezés a jog jogosultjának tulajdonában marad.

Közjegyzői okiratba kell foglalni és be kell jegyezni (BW 3:89. cikk). Mivel dologi jog, automatikusan köti a földterület vásárlóját, és mivel be van jegyezve, jelzáloggal terhelhető. Ezért egyetlen bank sem finanszíroz napelemparkot harmadik fél tulajdonában lévő földterületen pusztán bérleti szerződéssel. Az okiratnak rögzítenie kell az időtartamot, a projekt élettartamához és a vételárhoz igazítva; az ellenszolgáltatást, legyen az időszakos kifizetés vagy tőkésített összeg; a felmondásra vonatkozó korlátozásokat; a jelzálogot és az átruházást; valamint a futamidő végén fennálló helyzetet.

A jog létrehozható önállóan, vagy egy mögöttes bérleti szerződéstől függő jogként, így mindkettő egyszerre jár le és szűnik meg. Ami nem működik, az az olyan bérleti szerződés, amelyben a felszíni jog „pénzügyi záráskor” történő megadására vonatkozó ígéret szerepel, ami pontosan abban az időszakban teszi kiteszti a fejlesztőt, amikor pénzt költ.

Két kapcsolódó pont fontos. Az adóhatóságok által a vállalkozás telephelyén talált ingóságokkal szembeni igénybevétel más tulajdonában lévő berendezésekre is vonatkozhat (1990. évi Invorderingswet 22. cikk), ami további ok a bejegyzett dologi jog birtoklására. És ahol a földet kereskedelmi mezőgazdasági célra adják bérbe, a törvényes pacht-szabályozás érvényes (BW 7:311. cikk); egy naperőmű nem mezőgazdaság, így ezt a kapcsolatot általában először meg kell szüntetni.

A tetőbérleti szerződés

Ugyanez az elemzés vonatkozik a tetőkre is, egy árnyalattal. Egy tetőn fekvő leterhelt rendszer vitathatatlanul nincs állandó jelleggel összekötve az épülettel, így a csatlakozás nem biztos, hogy működik. Az érvelés tiszteletre méltó, de nem biztos, és egyetlen hitelező sem fog hitelt nyújtani rá. A gyakorlatban a tetőbérlet a tető, a kábelek és a műszaki helyiség feletti felszíni joggal kombinálódik.

Egy működőképes tetőbérleti szerződés rendezi a hozzáférést és az értesítést, a szivárgásokért és károkért való felelősséget, azt, hogy ki fizeti a tető cseréjét, a panelek eltávolítását és újratelepítését, a tető által viselt terhet, a biztosítást és az eladáson elfoglalt pozíciót.

A hálózati csatlakozás és a torlódás

A hálózat mostanra a holland napenergia kötelező érvényű korlátjává vált. A hálózat üzemeltetői világosan kijelentik, hogy a hálózat egyre több helyen tele van, és az ország nagy részében kérésre sem áll rendelkezésre új betáplálási kapacitás. Ahol nincs ilyen, a projekt sorba áll, amíg az üzemeltető a szűk keresztmetszet kezelését és megerősítését vizsgálja.

Bármely nagyszabású projekt esetében a szállítási indikáció, majd később a csatlakozás és a szállítási megállapodás határozza meg az ütemtervet, a támogatási kérelmet és a finanszírozást. Először a csatlakozási pozíciót kell meghatározni, és erre kell tervezni a kereskedelmi struktúrát. Ahol nem áll rendelkezésre fix kapacitás, alternatívák a rugalmas szállítási szerződések, a kábelmegosztás, a tervezés általi korlátozás és a csatlakozás mögötti tárolás. Egy korlátozott projekt kevesebbet termel, és az átvételi szerződésnek ezt tükröznie kell.

Áramellátás: a mérő és a kínálati engedély mögött

Ha a saját tetődön termelsz és magad fogyasztod az áramot, akkor senkit sem látsz el árammal, és semmilyen energiaszabályozás nem következik. Ez megváltozik, amint az áram egy másik félhez kerül.

Az Energiewet értelmében tilos engedély nélkül villamos energiát vagy gázt szállítani kis csatlakozással rendelkező végfelhasználónak (Energiewet 2.17. cikk). A követelmény az ügyfél csatlakozásának méretéhez kötött, és a legtöbb esetben ez dönt. Egy kereskedelmi bérlő saját nagy csatlakozással történő ellátása nem igényel engedélyt, és helyszíni áramvásárlási megállapodásként dokumentálják . A saját csatlakozás mögötti kisfogyasztók ellátása a tilalom hatálya alá tartozik, kivéve, ha kivétel vonatkozik rá.

Amennyiben egy épületnek egy csatlakozása és több kis bérlője van, az alkalmazott struktúrák egy elismert zárt elosztórendszer (Energiewet 3.7. cikk), egy engedéllyel rendelkező félen keresztüli ellátás, vagy egy szolgáltatási díjas megállapodás, amely önköltségi áron továbbítja az energiát.

Az energiaadó hasonló logikát követ. A fő szabály az, hogy az adót a fogyasztóhoz való csatlakozáson keresztül történő villamosenergia-szolgáltatásra vetik ki. Amennyiben ez a fogyasztó továbbadja a villamos energiát egy másik fogyasztónak, az első szolgáltatás nem számít elsődleges szolgáltatásnak, így az adó a lánc további pontjaira vonatkozik. Az épületen vagy annak közelében a bérbeadó által megújuló forrásokból termelt és egy lakóingatlan-bérlőnek szállított villamos energiára külön kivétel vonatkozik (Wbm 50. és 53. cikk). A szolgáltatáson belüli kivételre való hivatkozás feltételekhez kötött: a továbbadó fél nyilatkozatát, megfelelő adminisztrációt és megfelelő mérést igényel (Uitvoeringsregeling belastingen op milieugrondslag 8ab. cikk).

A nettó elszámolás vége

Ez a holland napenergia legkeresettebb aspektusa, és az erről szóló online írások nagy része elavult. A helyzet rendezett. A nettósítási rendszer, a salderingsregeling, amelynek értelmében egy kisfogyasztó a hálózatba betáplált villamos energiát a tőle vételezett villamos energiával számolja el, 2027. január 1-jén megszűnik. Nem csökken, hanem leáll.

Ettől a naptól kezdve a napelemek tulajdonosai minden visszatáplált energia után kifizetést kapnak a szolgáltatójuktól. 2030-ig ennek a kifizetésnek legalább az áram alapvető ellátási tarifájának ötven százalékát kell kitennie. A szolgáltatók felszámíthatnak betáplálási költségeket, de csak a ténylegesen felmerült költségeket, és az Autoriteit Consument en Markt mindkettőt felügyeli. A nettósítási szabály az Energiewetben (Energiewet 2.31. cikk) található, amely az 1998. évi Elektriciteitswet és a Gaswet helyébe lépett.

E közönség számára a lényeg más. A nettósítás mindig is csak kis csatlakozásokra vonatkozott, soha nem kereskedelmi célú tetőberendezésekre nagy csatlakozásokon vagy napelemfarmokra. Egy nettósításra támaszkodó kereskedelmi projekt üzleti terve hibás, és 2027 előtt is hibás volt.

Támogatás és bevétel

A nagyobb projektek fő támogatási rendszere az SDE++, amely a megújuló energiatermelés és a CO2-csökkentés veszteséges részét támogatja a vállalkozások és non-profit szervezetek számára. A kérelmeket éves körben, egymással versengő fázisokban nyújtják be, növekvő támogatási intenzitással. A nyitó és záró dátumokat, a fázisok számát és a költségvetést minden fordulóra a felelős miniszter határozza meg, és az RVO, amely a programot irányítja, teszi közzé, ezért a menetrend elfogadása előtt ellenőrizze a ténylegesen nyitott fordulót. Egy eljárási pont kulcsfontosságú: az engedéllyel már rendelkezni kell a kérelem benyújtásakor, így a tervezési és támogatási ütemtervet együtt kell megtervezni.

Kisebb és kooperatív projektek esetén az alternatívák a kooperatív termelési rendszer, az energiabefektetési támogatás és egyéb pénzügyi eszközök, a legkisebbek esetében pedig a fentiek szerinti betáplálási díj. Támogatás nélkül az útvonal egy energiavásárlási megállapodás.

A PPA egy hosszú távú szerződés a termelés eladására egy vállalati átvevőnek vagy kereskedőnek. A tárgyalások a következőkre terjednek ki: futamidő, fix mennyiség a megtermelt mennyiség szerinti fizetéssel szemben, indexálás, származási garanciák, egyensúlyhiány és profilkockázat, negatív árak, korlátozás, hiteltámogatás és jogszabályváltozás. Amennyiben a projektet PPA finanszírozza, a hitelező közvetlen megállapodást szeretne kötni az átvevővel.

Biztosítás és tűzkockázat

A biztosítás valódi akadályt jelentett a tetőre szerelt napelemek terén, és mára inkább előfeltétel, mint utólagos szempont. A fotovoltaikus berendezéseket érintő tűzkárok után a biztosítók jelentősen szigorították a feltételeket: független ellenőrzést kellett végezni elismert terjedelemben a feszültség alá helyezés előtt és azt követően rendszeres időközönként, követelményeket a kábelezésre, csatlakozókra és szigetelésre vonatkozóan, valamint egyes esetekben a megújítás megtagadását.

Három következmény következik ebből. A tető tulajdonosának vagyonbiztosítójának az építkezés előtt hozzájárulását kell kérnie, és ezt a bérleti szerződésnek is tartalmaznia kell. A bérleti szerződésnek és a karbantartási szerződésnek meg kell határoznia az ellenőrzések és hibák felelősségét, és jogorvoslatot kell biztosítania a tető tulajdonosának, ha a telepítés miatt az épület biztosíthatatlanná válik. A biztosítók által alkalmazott hatókör szabványosított: a Verbond van Verzekeraars kezdeményezésére kidolgozott SCIOS Scope 12, amely a telepítés ellenőrzését a szerkezet teherbírását, a tetőn belüli rendszerek szellőzését, a tetőanyagok éghetőségét és a csatlakozókat magában foglaló kockázatértékeléssel ötvözi. Ezt az első ellenőrzésként végzik el a befejezéskor, és rendszeresen megismétlik; a Verbond saját fotovoltaikus berendezésekre vonatkozó megelőzési útmutatója három-öt évente ellenőrzést ír elő a NEN-EN-IEC 62446 szabványnak megfelelően. A kötelező érvényű követelmény azonban az adott biztosító kötvényében vagy záradéklapjában szereplő, és a bérleti szerződést és a karbantartási szerződést e dokumentum – nem pedig az általános útmutató – alapján kell megfogalmazni.

Lakóépületek és a VvE

Egy lakásjogokra osztott épületben a tető általában közös rész, és az egyes tulajdonosok nem helyezhetnek el rajta egyszerűen paneleket. A telepítéshez a tulajdonosok egyesületének, a vereniging van eigenaarsnak (5:124 BW cikk) a döntése szükséges, amelyet a megosztási okirattal összhangban kell meghozni. Amennyiben az egyik tulajdonos kizárólagos használatba veszi a közös tető egy részét, az okiratot módosítani kell, ami minősített többséget és közjegyzői okiratot igényel (5:139 BW cikk).

Az épület vagy a telek eladása

Az, hogy a vevő mit örököl, a jogok formájától függ. A bejegyzett felszíni jog automatikusan kötelezi a vevőt: a fennmaradó időtartamra a földterületet egy harmadik fél tulajdonába veszi át a berendezés tekintetében. A bérleti szerződés szintén fennmarad a tulajdonjog átruházása után (BW 7:226. cikk), de csak személyes használati jogot biztosít. Azokat a kötelezettségeket, amelyek nem dologi jogok, lánczáradékkal és minőségi kötelezettséggel kell biztosítani (BW 6:252. cikk).

Az átvilágítás kiterjed a felszíni tulajdoni lapra és annak időtartamára, a bérleti szerződésre, a csatlakozási és szállítási megállapodásra és annak kapacitására, a támogatási döntésre és annak átruházására, a PPA-ra és annak az irányításváltásra vonatkozó rendelkezéseire, a biztosítási és ellenőrzési jelentésekre, valamint az eltávolítási biztosítékra.

Leszerelés és eltávolítás

Egy naperőműnek meghatározott élettartama van, és a földterület várhatóan visszatér korábbi rendeltetéséhez. A lebontási és helyreállítási kötelezettségnek három helyen kell megjelennie: az engedélyben vagy az önkormányzattal kötött megállapodásban, amely általában feltételként írja elő az eltávolítást; a felszíni tulajdoni lapban; és a biztosítékban.

A biztosíték az, amit a földtulajdonosok leggyakrabban tévednek. Lehet, hogy a farmot építő fejlesztő a huszonkettedik évben már nem birtokolja azt. Bankgaranciát vagy azzal egyenértékű konstrukciót kell követelni, amelynek nagysága a lebontási és helyreállítási költségek független becslésén alapul, indexálva és bevételből finanszírozva. Egy olyan vállalat lebontási kötelezettsége, amelynek egyetlen eszköze egy értékcsökkentett farm, keveset ér.

Ellenőrző listák

Egy napelemfarmmal kapcsolatban megkeresett földbirtokosnak:

• Ragaszkodjon a felszíni joghoz, ne a bérleti szerződéshez, mielőtt kizárólagosságot adna.
• Először is ellenőrizd a tartományi és önkormányzati napelemes szabályzatot.
• Először a meglévő szerződéssel vagy lízinggel és az esetleges jelzáloggal foglalkozzon.
• Egyezik meg az ellenszolgáltatásról, az indexálásról és a fejlesztési időszakra vonatkozó kifizetésekről.
• Engedélyhez és hálózathoz kötött hosszú távú lezárási dátummal rendelkező sűrítőanyag-fejlesztés.
• Biztonságos eltávolítás indexált garanciával; vezérlésváltás.
• Szabályozza a hozzáférést, a kábeleket, a kerítéseket, a vízelvezetést és a talajminőséget.

Egy tetőfedő tulajdonosnak, akit megkerestek egy tetőfedő berendezéssel kapcsolatban:

• Szerezd meg a tartószerkezeti számításokat, és döntsd el, hogy ki fizeti a megerősítés költségeit.
• A lízingszerződést tedd függővé a biztosítód beleegyezésétől.
• Ellenőrizze a műemléki státuszt vagy a védett városképet.
• Kombinálja a tetőbérletet a tető feletti felszíni tulajdonjoggal és kábelekkel.
• Döntsd el, hogy ki veszi át a hatalmat, milyen áron, és milyen jogosítványokkal kapcsolatos kérdéseket.
• Szabályozza a tetőcserét, a szivárgásokat, a károkat és a félév végi helyreállítást.
• Ellenőrizd, hogyan oszlik meg a kapacitás a saját fogyasztásoddal.