A bejegyzett kétrétegű társaság egy speciális cégforma, amely az NV-hez és a BV-hez (valamint a szövetkezethez) pályázhat. Gyakran azt gondolják, hogy ez csak a nemzetközileg működő csoportokra vonatkozik, amelyek tevékenységének egy részét Hollandiában folytatják. Ennek azonban nem feltétlenül kell így lennie; a struktúrarendszer hamarabb alkalmazhatóvá válik, mint az várható lenne. Ezt el kell kerülni, vagy vannak előnyei is? Ez a cikk a bejegyzett kétrétegű társaság csínját-bínját tárgyalja, és lehetővé teszi, hogy megfelelő módon értékelje annak hatásait.

Bevezetés

A kétszintű igazgatósági struktúra törvényi előírás a nagyvállalatok, például a nyilvánosan működő részvénytársaságok (NV) és a korlátolt felelősségű társaságok (BV) számára Hollandiában. Amint egy vállalat megfelel bizonyos kritériumoknak, köteles felügyelőbizottságot (RvC) létrehozni. Ez a bizottság felügyeli a vezetőséget, és biztosítja, hogy a vállalat ne csak a részvényesek, hanem az alkalmazottak és más érdekelt felek érdekeit is képviselje. A kétszintű struktúra célja a nagyvállalatokon belüli egyensúly fenntartása és a szakmai felügyelet biztosítása. Ebben a cikkben a kétszintű struktúra adminisztratív és jogi vonatkozásait, a kötelezettség hatálya alá tartozó vállalatokra vonatkozó következményeket, valamint a felügyelőbizottság szerepét tárgyaljuk a jó irányítás és felügyelet biztosításában.

A kétszintű vállalat célja

A kétszintű társaságot a múlt század közepén a részvénytulajdonlás változásai miatt vezették be jogrendszerünkbe. Míg korábban hosszú távú (jelentős) részvénytulajdon létezett, egyre gyakoribbá vált a rövid távú befektetés, még a nyugdíjalapok esetében is. Ez a rövidebb idejű részvétel azt jelentette, hogy a közgyűlés (GMS) kevésbé volt hatékony a vezetőség felügyeletében.

A strukturált nyilvánosan működő részvénytársaság és a strukturált zártkörűen működő korlátolt felelősségű társaság közötti fő különbség a kötelező felügyelőbizottság megléte, amely központi szerepet játszik a társaság ellenőrzésében és irányításában.

Ez vezette a jogalkotót a strukturált társaság bevezetéséhez az 1970-es években: ez egy speciális társasági forma, amelynek célja a felügyelet szigorítása és a munkaerő és a tőke közötti egyensúly fenntartása. Ezt az egyensúlyt a Felügyelő Bizottság (ÜB) feladatainak és hatásköreinek szigorításával, valamint az Üzemi Tanács (ÜT) bevezetésével érik el, a közgyűlés hatáskörének rovására. A strukturált társaság így helyreállítja a tőke és a munkaerő közötti egyensúlyt azáltal, hogy nagyobb befolyást biztosít a munkavállalói képviselőknek.

Ez a fejlődés ma is folyamatban van. A nagyvállalatoknál sok részvényes passzív szerepet játszik, lehetővé téve egy kis részvényesi csoport számára, hogy vezető szerepet játsszon a közgyűlésen, és jelentős befolyást gyakoroljon az igazgatótanácsra. A részvénytulajdonlás rövid időtartama rövid távú jövőképet ösztönöz, amelyben a részvények értékének a lehető leggyorsabban kell növekednie.

Ez a rövid távú jövőkép korlátozott, mivel az olyan érdekelt felek, mint az alkalmazottak, valójában egy hosszú távú jövőkép előnyeit élvezik. Ebben az összefüggésben a Vállalatirányítási Kódex „hosszú távú értékteremtésre” hivatkozik. A növekvő családi vállalkozásokban a nagyobb struktúra nagyobb mértékű munkavállalói részvételhez vezethet az üzemi tanácson keresztül. A Felügyelőbizottság megerősített szerepe hozzájárul a vállalat hosszabb távú jövőképéhez és kiegyensúlyozott fejlődéséhez. Ezért a kétszintű vállalat továbbra is fontos vállalati forma, amely a különböző érdekelt felek érdekeinek egyensúlyára törekszik.

E cél elérése érdekében a kétszintű vállalat Felügyelőbizottsága széleskörű hatásköröket kap, amelyek túlmutatnak egy normál vállalat hatáskörein. Például a Felügyelőbizottság felügyeli a vezetőséget, és joga van kinevezni és felmenteni az igazgatókat. A Felügyelőbizottság minden tagjának meghatározott felügyeleti feladata van a testületen belül. Ez biztosítja a professzionális és független felügyeletet, ami a vállalat folytonosságát és politikáját szolgálja. Ezenkívül az üzemi tanács megerősített ajánlási joggal rendelkezik a felügyelőbizottsági tagok egyharmadának kinevezésében, ami növeli a munkavállalók befolyását a vezetőségre.

Mely vállalatok jogosultak a kétszintű igazgatósági rendszerre?

A kétszintű struktúrarendszer nem kötelező érvényű azonnal. törvény feltételeket határoz meg, amelyeket egy vállalatnak teljesítenie kell, mielőtt alkalmazása egy bizonyos időszak után kötelezővé válna (kivéve, ha van egy kivétel, amelyet alább tárgyalunk). Ezeket a feltételeket a Polgári Törvénykönyv (BW) 2:263. szakasza tartalmazza:

• A társaság jegyzett tőkéje, beleértve a mérlegben szereplő tartalékokat és a jegyzeteket, legalább királyi rendelettel meghatározott összeg (jelenleg 16 millió euró). Ez magában foglalja a visszavásárolt (de nem törölt) részvényeket és a kötvényekből származó rejtett tartalékokat is.
• A társaság vagy annak egyik függő társasága létrehozott egy Üzemi Tanács (OR) jogi kötelezettség alapján.
• Vannak legalább 100 alkalmazott dolgozik Hollandiában a vállalat és leányvállalatai számára, függetlenül attól, hogy teljes vagy részmunkaidőben dolgoznak.

Egy nagy részvénytársaság (NV) köteles felügyelőbizottságot (RvC) létrehozni a strukturális rendszer értelmében, és meghatározott irányítási struktúrákat követni.

Családi vállalatok esetében a gyengített szerkezetű szabályozás olyan helyzetekben alkalmazható, amikor egy vagy több személy együttesen birtokolja a vállalat teljes tőkéjét, és így befolyást gyakorol annak politikájára.

Egy példa arra a helyzetre, amikor egy vállalat már nem felel meg ezeknek a feltételeknek, amikor az alkalmazottak száma 100 alá csökken; ebben az esetben a vállalat már nem strukturált vállalat.

Mi az a függő vállalat?

Fontos fogalom ilyen körülmények között az függő cégGyakran tévhit, hogy a strukturális szabályozás nem vonatkozik az anyavállalatra, ha például nem az anyavállalat, hanem a leányvállalat hozott létre üzemi tanácsot. Ezért fontos ellenőrizni, hogy bizonyos feltételek teljesülnek-e a csoporton belüli többi vállalat esetében, amelyeket a Holland Polgári Törvénykönyv 2:152/262. cikke értelmében függő vállalatoknak minősítenek, ha:

1. Olyan jogi személy, amelyhez a társaság vagy egy vagy több függő társaság, akár önállóan, akár közösen, a kibocsátott tőke legalább felét saját számlára kell biztosítaniuk.
2. Olyan vállalat, amelynek üzleti tevékenysége be van jegyezve a cégnyilvántartásba, és amely számára a vállalat vagy egy leányvállalat partnerként teljes mértékben felelős harmadik felekkel szemben minden tartozásért.

Ha egy vállalat három év elteltével már nem felel meg a feltételeknek, strukturált vállalatként való regisztrációját törölni kell.

Irányítás és felügyelet

A Felügyelőbizottság (ÜB) központi szerepet játszik a strukturális rendszerben. Az ÜB legalább három tagból áll, akiket a részvényesek közgyűlése (KGY) nevez ki. Az ÜB felügyeli a társaság vezetését, és fontos hatáskörökkel rendelkezik, például az igazgatók kinevezésével és elbocsátásával kapcsolatban. Ezenkívül az ÜB-nek jóvá kell hagynia a fontos vezetői döntéseket, például részvények kibocsátásakor vagy az alapszabály módosításakor. Az üzemi tanács (ÜT) aktív szerepet játszik ebben: megerősített ajánlási joggal rendelkezik a felügyelőbizottsági tagok kinevezésében, ami lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy befolyásolják a Felügyelőbizottság összetételét. Ez a struktúra erősíti a vezetés felügyeletét, és kiegyensúlyozottabbá és átláthatóbbá teszi a társaságon belüli döntéshozatalt.

Önkéntes alkalmazás

Ez is lehetséges alkalmaz a (teljes vagy mérsékelt) strukturális rendszer önkéntEbben az esetben csak az üzemi tanáccsal kapcsolatos követelmény érvényes. A strukturális szabályozás ekkor akkor lép hatályba, amint az bekerül a társaság alapszabályába.

Kétszintű vállalat létrehozása

Ha egy vállalat megfelel a fenti követelményeknek, jogilag „nagyvállalatnak” minősül. A strukturált vállalatnak meg kell felelnie a jogi kötelezettségeknek, például felügyelőbizottság létrehozásának és az alapszabály módosításának. Ezt a közgyűlés általi éves beszámoló elfogadásától számított két hónapon belül be kell jelenteni a cégnyilvántartásba. A bejelentés elmulasztása gazdasági bűncselekménynek minősül. Az érdekelt felek kérhetik a bíróságtól a bejegyzés lefolytatását. Ha a bejelentés három egymást követő évben szerepelt a cégnyilvántartásban, akkor a strukturális szabályozás alkalmazandó.

Ezen a ponton a társasági szerződést módosítani kell, hogy a rendszer alkalmazható legyen. A strukturális rendszer alkalmazási ideje csak a bejelentés megtétele után kezdődik, még akkor is, ha a bejelentést elmulasztották. A bejelentés időközben visszavonható, ha a társaság már nem felel meg a feltételeknek. Ha később arról számolnak be, hogy a társaság megfelel a feltételeknek, az időszak újraindul (kivéve, ha az előző megszüntetés indokolatlan volt).

(Részleges) mentesség

A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik teljes mentesség esetén. Ha a strukturális szabályozás alkalmazandó, az átmeneti időszak nélkül továbbra is érvényben marad. A törvény a következő mentességeket írja elő:

1. A társaság a olyan jogi személy függő társasága, amelyre a teljes vagy enyhített struktúrarendszer vonatkozikMás szóval, a leányvállalat mentesül, ha az (enyhített) szerkezeti szabályozás vonatkozik az anyavállalatra, de fordított esetben nem. Ez lehet például egy szövetkezet vagy egy kölcsönös biztosítótársaság is, amelyre a szerkezeti szabályozás vonatkozik.
2. A vállalat egy nemzetközi csoport menedzsment és finanszírozási vállalataként működik, a csoport alkalmazottainak többsége Hollandián kívül dolgozik.
3. Olyan társaság, amelyben a kibocsátott tőke legalább felét legalább két, a szerkezeti szabályozás hatálya alá tartozó jogi személy birtokolja a közös vállalat.
4. A szolgáltató cég egy nemzetközi csoport része.

Ezenkívül létezik egy enyhített vagy gyengített strukturális rendszer a nemzetközi csoportok számára, amelyben a felügyelőbizottság nem jogosult igazgatók kinevezésére vagy elbocsátására. A teljes strukturális rendszer a vállalatokon belüli irányítás standard keretrendszereként alkalmazandó, amelyben a felügyelőbizottság teljes mértékben ellenőrzi az igazgatók kinevezését és elbocsátását. A gyengített kétszintű rendszer azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyekben a részvényesek megtartják az igazgatók kinevezésének és elbocsátásának jogát. Ez a helyzet a következők esetében:

1. Olyan strukturális vállalatok, amelyekben a kibocsátott tőke legalább felét egy (holland vagy külföldi) anyavállalat vagy leányvállalat birtokolja, és az alkalmazottak többsége Hollandián kívül dolgozik.
2. Olyan strukturális vállalatok, amelyekben a kibocsátott tőke legalább felét két vagy több vállalat birtokolja kölcsönös megállapodás alapján (közös vállalkozás), és a csoportjukon belüli alkalmazottak többsége Hollandián kívül dolgozik.
3. Strukturált vállalatok, amelyekben a kibocsátott tőke legalább felét egy olyan anyavállalat vagy függő vállalat birtokolja, amely kölcsönös megállapodás alapján maga is strukturált vállalat.

A kétszintű igazgatósági rendszer következményei

A határidő lejárta után a társaságnak módosítania kell alapszabályát a strukturális rendszer jogszabályi rendelkezéseivel összhangban (nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében a Holland Polgári Törvénykönyv 2:158-164. cikke, zártkörűen működő korlátolt felelősségű társaságok esetében pedig a Holland Polgári Törvénykönyv 2:268-274. cikke). A strukturális társaság ekkor a következő tekintetben különbözik a hagyományos társaságtól:

• Az Felügyelőbizottság (RvC) létrehozása kötelező (vagy egyszintű igazgatósági struktúra a holland polgári törvénykönyv 2:164a/274a. szakasza értelmében). A felügyelőbizottságban legalább három felügyelő igazgatósági tagnak kell lennie, de ez a szám a helyzettől függően változhat.
• Az Az SC szélesebb körű hatásköröket kap a közgyűlés rovására, például a fontos vezetői döntések jóváhagyási joga, valamint (a teljes rendszerben) az igazgatók kinevezése és elbocsátása. A hivatalban lévő közgyűlési elnök befolyással bír a kinevezésekre és a döntésekre, ami korlátozza a részvényesek hatalmát, miután a közgyűlés aktívvá vált.
• A felügyelő bizottság tagjait a Felügyelő Bizottság ajánlására a közgyűlés nevezi ki, a tagok egyharmadát az Üzemi Tanács jelöli. Az új felügyelő bizottsági tagok kinevezésének eljárása azt jelenti, hogy mind a részvényesek, mind az Üzemi Tanács befolyással bírnak a Felügyelő Bizottság összetételére. Elutasításra csak a jegyzett tőke legalább egyharmadát képviselő abszolút többség esetén van lehetőség.
• Ha a Felügyelőbizottság egésze iránti bizalmatlanság megvonásra kerül, a Vállalkozói Kamara új Felügyelőbizottságot nevezhet ki, amelyet a részvényesek nem menthetnek fel.

Kifogásolható a kétszintű struktúra?

A kétszintű struktúra korlátozhatja a kis, aktivista és kizárólag profitorientált részvényesek hatalmát. A felügyelőbizottság a vállalaton belüli érdekek szélesebb körére összpontosíthat, ami az érdekelt felek és a vállalat folytonosságának javát szolgálja. A részvényesek a Felügyelőbizottság létrehozása után jelentősen elveszítik befolyásukat az igazgatók kinevezése felett. A kétszintű vállalat így minden érdekelt fél érdekeit védi, nem csak a részvényesekét. A munkavállalók is nagyobb befolyásra tesznek szert, mivel az Üzemi Tanács nevezi ki a Felügyelőbizottság egyharmadát.

A részvényesek ellenőrzésének korlátozása

A kétszintű struktúra hátrányos lehet a rövid távú részvényesi gyakorlattól eltérő helyzetekben. A nagyobb részvényesek, például a családi vállalkozásokban lévők, úgy találhatják, hogy a kétszintű struktúra korlátozza az irányításukat. A családi vállalkozások fontolóra vehetik egy felügyelőbizottság létrehozását a felügyelet gyakorlása érdekében, különösen, ha a vezetőség külső szakemberekből áll. Ez kevésbé vonzóvá teheti a vállalatot a külföldi befektetők számára.

A részvényesek már nem nevezhetnek ki és nem menthetnek fel igazgatókat, és még az enyhített rendszerben is korlátozott a vétójog a fontos vezetői döntések felett. A részvényesek elmozdíthatják a felügyelő bizottsági tagokat, de ez nehézkes és bírósági jóváhagyást igényel. Az egyéb ajánlási vagy kifogásolási jogok, valamint az ideiglenes elbocsátás lehetősége korlátozott. A strukturális rendszer kívánatossága ezért a részvényesi kultúrától függ.

Előnyök és hátrányok

A kétszintű rendszer számos előnnyel jár a nagyvállalatok számára. Például jobban védi az összes érdekelt fél, beleértve a részvényeseket, az alkalmazottakat és más érdekelt feleket, érdekeit. A független felügyelőbizottság jelenléte hozzájárul a vállalaton belüli nagyobb stabilitáshoz és folytonossághoz, mivel a fontos döntéseket gondosan mérlegelik. Ugyanakkor a kétszintű rendszernek hátrányai is vannak. A részvényesek befolyása a vezetésre korlátozott, mivel a felügyelőbizottság központi szerepet játszik az igazgatók kinevezésében és elbocsátásában. Ez a részvényesek közvetlen irányításának csökkenéséhez vezethet. Ezenkívül a kétszintű igazgatósági rendszer további adminisztratív terhekkel és költségekkel jár, mivel a vállalatnak szigorúbb követelményeknek kell megfelelnie a felügyelet és az irányítás területén.

Megvalósítás és irányítás

A kétszintű igazgatósági rendszer bevezetése gondos előkészítést és strukturált megközelítést igényel. A társaságnak módosítania kell alapszabályát a kétszintű igazgatósági rendszer lehetővé tétele érdekében, és hivatalosan létre kell hoznia a felügyelőbizottságot. Ezt követően fontos, hogy a felügyelőbizottság hatékony felügyeleti rendszert dolgozzon ki, hogy a társaság irányítását professzionális módon ellenőrizzék. A jó kommunikáció minden érdekelt féllel, például a részvényesekkel, az alkalmazottakkal és a hitelezőkkel elengedhetetlen a támogatás megteremtéséhez és a vezetőségbe és a felügyelőbizottságba vetett bizalom biztosításához. Világos megállapodások megkötésével és átlátható eljárással a társaság sikeresen megvalósíthatja és kezelheti a strukturális rendszert.

Egyedi igényekre szabott kétszintes szerkezet

Mindazonáltal a törvényi kereteken belül lehetőség van módosításokra a részvényesek igényeinek figyelembevételével. Bár a fontos vezetői döntések felügyelőbizottság általi jóváhagyását törvényileg nem lehet korlátozni, egy másik társasági szerv, például a részvényesek közgyűlésének jóváhagyása szükségessé válhat. A családi vállalkozásoknak célszerű időben megfontolni a felügyelőbizottság összetételét.

Az alapszabály módosítása mellett szerződéses megállapodások is lehetségesek, de ezek a társasági jog értelmében kevésbé érvényesíthetők. Egy családi vállalkozás felügyelőbizottsága értékes információkkal szolgálhat érzékeny kérdésekben. Az alapszabály jogilag megengedett módosításai lehetővé teszik a vállalatnak megfelelő strukturális rendszer létrehozását.

Összegzés

A kétszintű struktúra a holland nagyvállalatok vállalatirányításának elengedhetetlen része. Jogi és adminisztratív keretet biztosít, amely minden érdekelt fél érdekeit védi, és hozzájárul a vállalat stabilitásához és folytonosságához. A kétszintű igazgatósági rendszer bevezetése gondos előkészítést, jól működő felügyeleti rendszert és egyértelmű kommunikációt igényel minden érintett féllel. A kétszintű igazgatósági rendszer alá tartozó vállalatok számára nagyon fontos, hogy ezeket a szempontokat komolyan vegyék, és biztosítsák a kiegyensúlyozott és átlátható üzleti működést.

A cikk elolvasása után is vannak kérdéseid a struktúrarendszerrel kapcsolatban, vagy személyre szabott tanácsot szeretnél egy struktúrarendszerrel kapcsolatban? Akkor vegye fel a kapcsolatot Law & More. Ügyvédeink a társasági jogra szakosodtak, és örömmel segítenek Önnek!