Törvényes kétszintű társaság (szerkezeti rendszer): mikor alkalmazandó?

A törvényes kétszintű társaság (structuurvennootschap) egy holland NV vagy BV, amelynek felügyelőbizottságot (raad van commissarissen) kell létrehoznia, olyan hatáskörökkel, amelyek egyébként a részvényeseket illetnék meg. A rendszer automatikusan alkalmazandó, ha a Holland Polgári Törvénykönyv 2:153. cikkében (NV) és 2:263. cikkében (BV) foglalt három feltétel három egymást követő évben teljesül, kivéve, ha négy törvényi kivétel egyike alkalmazandó. Ez nem választható, és nem a tőzsdén jegyzett multinacionális vállalatok számára van fenntartva.

Mire való a kétszintű rendszer?

A rendszert az 1970-es években vezették be, amikor a hosszú távú, azonosítható részvényesek átadták a helyüket a rövidebb távú és anonimabb tulajdonlásnak. A közgyűlés kezdett gyenge ellenőrzést gyakorolni az igazgatótanács felett.

A törvényhozók erre úgy reagáltak, hogy a részvényesi hatalom egy részét kötelező felügyelőbizottsághoz helyezték át, és az üzemi tanácsnak (ondernemingsraad) befolyást adtak a tagjai felett. A cél a tőke és a munkaerő egyensúlyának megteremtése, valamint egy olyan vállalat független felügyeletének biztosítása volt, amelynek döntései nagyszámú munkaerőt érintenek.

A szabályozás az NV-re és a BV-re, valamint azzal egyenértékű formában a szövetkezetre és a kölcsönös biztosító egyesületre vonatkozik. A BV-re vonatkozó szabályok a Polgári Törvénykönyv 2:262–2:274a. cikkeiben találhatók; az NV-re vonatkozó párhuzamos rendelkezések a 2:152–2:164a. cikkekben találhatók. A gyakorlati szakemberek a két csoportot párként említik, mivel összhangban működnek.

Mikor alkalmazandó a rendszer?

Mi a három feltétel?

Mindhárom feltételnek egyszerre kell teljesülnie. Először is, a jegyzett tőkének, valamint a mérlegben és a jegyzetekben feltüntetett tartalékoknak el kell érniük a királyi rendelet által meghatározott összeget, amely jelenleg tizenhatmillió euró; ezt az összeget legfeljebb kétévente egyszer kiigazítják, és nem indexálják automatikusan, ezért ellenőrizze a hatályos rendelettel. A visszavásárolt, de nem érvénytelenített részvények beleszámítanak az összegbe, akárcsak a jegyzetekben feltüntetett tartalékok.

Másodszor, a vállalatnak vagy annak egyik függő vállalatának van egy üzemi tanáccsal való létrehozására vonatkozó kötelezettsége; egy önkéntes üzemi tanács nem aktiválja a szabályozást. Harmadszor, a vállalat és függő vállalatai együttesen legalább száz embert foglalkoztatnak Hollandiában, főre, nem pedig teljes munkaidős egyenértékre számolva.

A második és harmadik feltétel azokat a vállalatokat érinti, amelyek nem számítanak rájuk. Egy három saját alkalmazottal rendelkező holdingtársaság a leányvállalatain keresztül teljesítheti az üzemi tanácsra és a létszámra vonatkozó feltételeket, egy folyamatosan növekvő vállalat pedig pusztán a felhalmozott eredmény révén is átlépheti a tőkeküszöböt.

Mi számít függő vállalatnak?

A függő társaság (afhankelijke maatschappij) fogalmát a BV esetében a 2:262., az NV esetében pedig a 2:152. cikk határozza meg. Jogi személy az a függő társaság, amely önállóan vagy más függő társaságokkal együtt jegyzett tőkéjének legalább felét biztosítja. Ugyanez vonatkozik a cégnyilvántartásba bejegyzett személyegyesítő társaságokra is, amelyekben a társaság vagy a függő társaság partnerként teljes mértékben felelős harmadik felekkel szemben.

Itt gyökerezik egy gyakori tévhit. Az igazgatótanácsok gyakran feltételezik, hogy mivel az üzemi tanácsot egy működő leányvállalatnál, és nem a holdingnál hozták létre, a holdingtársaság kiesik a szabályozás hatálya alól. Ez nem így van: a feltételeket csoportszinten tesztelik a függő vállalat definícióján keresztül, és a holdingtársaság, nem pedig a leányvállalat válik a kétszintű vállalattá.

Hogyan működik az értesítés és a hároméves időszak?

A feltételeknek megfelelő társaságnak a közgyűlés éves beszámolójának elfogadásától számított két hónapon belül be kell jelentenie a cégnyilvántartást. Maga a szabályozás csak akkor lép hatályba, ha a bejelentés három egymást követő évben megszakítás nélkül szerepel a cégnyilvántartásban; ekkor kell a társasági szerződést összhangba hozni a törvényi szabályokkal.

A gyakorlatban két részlet számít. A hároméves időszak csak a bejelentés tényleges benyújtásának pillanatától kezdődik, így egy határidőt elmulasztó vállalat ezzel nem hozza előre a szabályozást, bár továbbra is késedelem nélkül be kell nyújtania a bejelentést. A bejelentés visszavonható, ha a feltételek már nem teljesülnek, például ha a holland alkalmazottak száma száz alá csökken, és ha a feltételek később ismét teljesülnek, az időszak általában újraindul.

Vannak mentességek vagy gyengített rendszer?

Mely cégek mentesülnek teljesen?

A 2:263. cikk (3) bekezdése, valamint az NV 2:153. cikk (3) bekezdése teljes mértékben mentesíti a társaságok számos kategóriáját; a mentesített társaságnak még csak be sem kell jelentenie a nyilvántartást. Az egyik kategória az a társaság, amely maga is egy olyan jogi személy függő társasága, amelyre már vonatkozik a teljes vagy gyengített szabályozás; a mentesség csak lefelé terjed ki, így egy kétszintű anyavállalat leányvállalata mentesülhet, de egy anyavállalat soha nem mentesül a leányvállalata miatt. Más kategóriákba tartoznak a nemzetközi csoporton belüli irányító és pénzügyi társaságok, amelyek alkalmazottai többnyire Hollandián kívül dolgoznak, valamint azok a társaságok, amelyek tőkéjét közös megállapodás alapján olyan jogi személyek birtokolják, amelyek maguk is már a szabályozás hatálya alá tartoznak.

Ahol teljes mentesség érvényes, az azonnal, átmeneti időszak nélkül alkalmazandó. Ahol megszűnik, a szokásos eljárás a bejelentésen keresztül történik, és megkezdődik a hároméves időszak.

Hogyan működik a meggyengült rezsim?

A gyengített rendszer (verzwakt structuurregime) nem kivétel, hanem egy változat. A Polgári Törvénykönyv 2:265. cikke, valamint a Nevada-i Közlöny 2:155. cikke megszünteti a felügyelőbizottság azon hatáskörét, hogy igazgatókat nevezzen ki és mentsen fel, amennyiben a jegyzett tőke legalább felét olyan jogi személy birtokolja, amelynek csoportja többnyire Hollandián kívül foglalkoztat embereket, vagy annak leányvállalatai, vagy ezek közötti közös megállapodás alapján. A 2:265a. cikk hasonló elbánást terjeszt ki bizonyos közös vállalkozási struktúrákra.

A gyengített rendszerben a részvényesek megtartják a jogot az igazgatók kinevezésére és elbocsátására. Minden más, beleértve a kötelező felügyelőbizottságot, annak kinevezési eljárását és jóváhagyási jogainak jegyzékét, továbbra is érvényes. A gyengített rendszer nem alkalmazható, ha a vállalat saját munkaerő-állománya nagyrészt Hollandiában található.

Mi változik, ha a rendszer életbe lép?

Hogyan alakul és kerül kinevezésre a felügyelőbizottság?

Kötelezővé válik egy felügyelőbizottság létrehozása, amelynek legalább három tagból kell állnia. A felügyelő igazgatókat a közgyűlés nevezi ki a bizottság saját jelölése alapján, és a közgyűlés csak a jegyzett tőke legalább egyharmadát képviselő abszolút többséggel utasíthatja el a jelölést.

A helyek egyharmadán az üzemi tanács fokozott ajánlási joggal rendelkezik: a felügyelőbizottságnak követnie kell azt, kivéve, ha törvényi okokból kifogást emel ellene, és a vita a Vállalkozói Kamara (Ondernemingskamer) elé kerül. A gyakorlatban a részvényes nem helyezheti egyszerűen saját embereit az igazgatótanácsba, és nem válthat el tetszés szerint egyetlen felügyelőbizottsági tagot sem. Az egyes igazgatók felmentése ehelyett a Vállalkozói Kamarán keresztül történik. Amsterdam Fellebbviteli Bíróság, kötelességmulasztás, egyéb súlyos okok vagy a körülmények alapvető megváltozása miatt.

Hogyan nevezik ki az igazgatókat, és mihez kell jóváhagyás?

A teljes rendszerben a felügyelőbizottság nevezi ki és menti fel az igazgatókat; a gyengített rendszerben ez a hatáskör továbbra is a közgyűlést illeti meg. Mindkét változatban a felügyelőbizottság törvényben előírt jóváhagyási jogokkal rendelkezik a fontosabb döntések felett, amelyeket a BV esetében a 2:274., az NV esetében pedig a 2:164. cikk határoz meg.

Ez a katalógus többek között a részvénykibocsátást, a jelentős befektetéseket, a törvényes küszöbérték feletti részesedés megszerzését vagy elidegenítését, az alapszabály módosítását vagy a társaság megszüntetését, a csődeljárást, valamint a munkaerő jelentős csökkentését vagy a foglalkoztatási feltételek messzemenő megváltoztatását tartalmazza.

A jóváhagyás hiánya nem érinti az igazgatótanács azon hatáskörét, hogy a társaságot harmadik felekkel szemben képviselje; a jóhiszeműen eljáró másik fél védelemben részesül, és a következmények továbbra is belső felelősséggel tartoznak, mivel az igazgatóság esetlegesen felelősségre vonható.

Megvonhatják-e a részvényesek a bizalmukat a felügyelőbizottságtól?

A részvényesek ellensúlya kollektív, nem pedig egyéni. A Polgári Törvénykönyv 2:161a. cikke, valamint a BV 2:271a. cikke értelmében a közgyűlés a jegyzett tőke legalább egyharmadát képviselő abszolút többséggel megvonhatja a bizalmat a felügyelőbizottságtól. A határozat minden felügyelő bizottsági tagot azonnali hatállyal felment, de csak azután, hogy az üzemi tanácsnak lehetősége volt álláspontját ismertetni, és a testületet meghallgatták.

Az igazgatótanácsnak ezután fel kell kérnie a Vállalkozói Kamarát, hogy ideiglenesen nevezzen ki felügyelőbizottsági tagokat, és a részvényesek nem menthetik fel a bíróság által kinevezett igazgatókat. A bizalom megvonása tehát az igazgatótanács összetételét a bíróság, nem pedig a szavazó gyűlés hatáskörébe utalja, ezért ezt az eszközt ritkán alkalmazzák. A Vállalkozói Kamaráról szóló cikkünk ismerteti, hogyan zajlanak ezek az eljárások.

Van egyszintű alternatíva, vagy önkéntes alapon történik a jelentkezés?

Egy kétszintű társaságnak nem kell külön felügyelőbizottságot működtetnie. A Polgári Törvénykönyv 2:274a. és 2:164a. cikke lehetővé teszi a törvényben előírt feladatok egyszintű igazgatóságon belüli gyakorlását, ahol a nem ügyvezető igazgatók a vezetők mellett ülnek. A választás az alapszabályban történik, és azoknak a csoportoknak felel meg, amelyek már megszokták az egyetlen döntéshozó testületet; nem enyhíti a rendszert, mivel a nem ügyvezető tagok ugyanazt a kinevezési eljárást, ajánlási jogot és jóváhagyási katalógust öröklik.

A rendszer önkéntesen is bevezethető, teljes vagy gyengített formában, az alapszabályba foglalással. Ebben az esetben csak az üzemi tanácsra vonatkozó feltétel érvényes, és a rendszer a társasági szerződésben foglaltaktól azonnal hatályba lép. A vállalatok ezt azért teszik, mert egy törvényi hatáskörrel rendelkező professzionális felügyelőbizottság elválaszthatja a tulajdonlást a vezetéstől, miután a családi részvényesek már nem irányítják a vállalkozást nap mint nap, és ez jelzi a hitelezőknek, hogy a felügyelet nem pusztán névleges.

Mit jelent ez a részvényesek, a családi vállalkozások és a befektetők számára?

Egy többségi tulajdonos számára ez a rendszer valódi hatalomvesztést jelent. A teljes rendszerben már nem nevezhet ki vagy menthet fel igazgatókat, nem helyezhet saját jelölteket a felügyelőbizottságba annak jelölése nélkül, és egy olyan testülettel kell szembenéznie, amelynek a vállalkozás egészének érdekeit kell mérlegelnie, nem csak a legnagyobb részvényes érdekeit. Egyetlen felügyelőbizottsági tag elmozdítása a Vállalkozói Kamara előtti eljárást igényel; mindegyikük elmozdítása ugyanennek a bíróságnak a kinevezését jelenti.

A családi vállalkozások érzik ezt a legélesebben, mivel gyakran átlépik a küszöböket, miközben a tulajdonlás koncentrált és gyakorlatias marad. A nyereségtartalék révén történő növekedés, a működő vállalatnál létrehozott üzemi tanács és a száz fölé kúszó létszám évekkel azelőtt rávilágíthat a rendszerre, hogy bárki is fontolóra venné. A felkészülést akkor kell elkezdeni, amikor a második feltétel teljesül, ne akkor, amikor a 2:264. cikk szerinti értesítés esedékessé válik. A felügyelőbizottságok válsághelyzetben betöltött szerepéről szóló cikkünk kifejti, hogy mit ér egy ilyen bizottság, amikor a dolgok rosszul mennek.

A külföldi befektetők számára a rendszer gyakran tárgyalási pont egy tranzakcióban. Egy vevő, aki azt feltételezte, hogy egy holland célvállalat igazgatótanácsát fogja irányítani, azt tapasztalhatja, hogy csak a közgyűlést ellenőrzi. Az, hogy a gyengített rendszer alkalmazandó-e, és hogy az ügylet után továbbra is lehet-e mentességet igénybe venni, inkább az átvilágításhoz tartozik, mint az utólagos tisztázáshoz. Ugyanez vonatkozik a kisebbségi pozíciókra is: a rendszer megváltoztatja a részvénytulajdon tényleges értékét irányítási szempontból – ezt a pontot fejti ki a kisebbségi részvényesek helyzetéről szóló cikkünk.

Hol van lehetőség a szerkezet testreszabására?

A rendszer alapvetően kötelező érvényű, de nem minden zárt. A felügyelőbizottság törvényes jóváhagyási jogai nem csökkenthetők az alapszabályban, de kiegészíthetők, így bizonyos döntésekhez egy másik társasági szerv, például a közgyűlés jóváhagyása is szükséges. Ez a szokásos módja annak, hogy a részvényesek beleszólását megőrizzék az általuk legfontosabb döntésekbe, és azért működik, mert az alapszabályban, nem pedig szerződésben van rögzítve.

Alakíthatja a felügyelőbizottság profilját, a törvényes minimumon felüli tagok számát, bizottságait, valamint azt, hogy az üzemi tanács ajánlási joga hogyan működik a gyakorlatban. A részvényesi megállapodás kötelezettségeket szabhat maguknak a részvényeseknek, de csak a feleket köti, és nem írhatja felül a társasági szervek törvényi hatásköreit, ezért itt gyengébb eszköz, mint a jól megfogalmazott alapszabályok. Egy kétszintű társaság igazgatóinak azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy a feladataik megfelelő ellátására és az igazgatók felelősségére vonatkozó szokásos szabályok változatlanul érvényesek a jelenlegi rendszer mellett.

Mit kell ellenőrizni vállalatként vagy igazgatótanácsként?

Minden évben, az éves beszámoló elfogadásakor tesztelje a feltételeket csoportszinten. Ezek az ellenőrzések segítenek megelőzni a hároméves időszakot.

• Hasonlítsa össze a kibocsátott tőkét és a tartalékokat a 16 millió eurós küszöbértékkel, a legfrissebb mérleg és megjegyzések felhasználásával.
• Ellenőrizze, hogy a vállalatnak vagy egy függő vállalatnak van-e olyan üzemi tanácsa, amelynek létrehozására a Munkaügyi Tanácsokról szóló törvény (WOR) értelmében törvényileg köteles volt.
• A holland alkalmazottakat fő szerint számolja, ne teljes munkaidős egyenérték szerint, a vállalatnál és annak leányvállalatainál.
• Ha a feltételek teljesülnek, ellenőrizze a BW 2:263(3) cikkében foglalt mentességeket, és az éves beszámoló elfogadásától számított két hónapon belül nyújtsa be a bejelentést.
• Használja ki a hároméves időszakot az alapszabály módosítására, és válasszon felügyelőbizottság és egyszintű igazgatóság között.

Mire kell figyelni részvényesként vagy befektetőként?

Ellenőrizd, hogy a részvényesi részesedésed mekkora kontrollt biztosít még a szabályozás hatálya alá kerülés után. Ezeknek a pontoknak a kellő gondossághoz és a társasági szerződéshez kell tartozniuk.

• Ellenőrizze, hogy a célvállalat kétszintű társaságként van-e bejegyezve a cégnyilvántartásban, vagy hamarosan az lesz.
• Ellenőrizze, hogy a BW 2:265. cikkének enyhített szabályozása alkalmazandó-e, attól függően, hogy a csoport alkalmazottai valójában hol dolgoznak.
• Ellenőrizze, hogy a tranzakció után továbbra is érvényes-e mentesség, például ha a célvállalat megszűnik egy kétszintű anyavállalat függő vállalata lenni.
• Az alapszabályban rögzítse a közgyűlés jóváhagyási jogát az Ön számára legfontosabb döntések esetében.
• Megjegyzendő, hogy a felügyelőbizottság elmozdításához bizalmatlansági szavazás szükséges a BW 2:271a. cikke értelmében, amelyet követően a Vállalkozói Kamara új tagokat nevez ki.

Mit tehetünk Önért a kétszintű rendszerrel?

Vállalati jogászaink igazgatótanácsokat , felügyelőbizottságokat, részvényeseket és üzemi tanácsokat látnak el tanácsokkal a törvényi kétszintű rendszerrel kapcsolatban. Tekintse meg még holland társasági jogi útmutatóinkat és a részvényesi vitákkal foglalkozó oldalunkat.

• A három feltételt és a mentességeket a csoportstruktúrája és az éves beszámolója alapján teszteljük.
• Azt vizsgáljuk, hogy a gyengített szabályozás vagy a teljes mentesség áll-e rendelkezésre.
• Megfogalmazzuk az alapszabály módosítását, beleértve az egyszintű igazgatótanácsra vonatkozó rendelkezéseket és a kiegészítő jóváhagyási jogokat.
• Elkészítjük a cégbírósági bejelentést és a hároméves időszakra vonatkozó ütemtervet.
• Eljárunk a Vállalkozói Kamara előtti kinevezésekkel, elbocsátásokkal és az üzemi tanács ajánlási jogával kapcsolatos eljárásokban.

Összegzésként

• A kétszintű rendszer automatikusan alkalmazandó, amint a BW 2:153 (NV) vagy 2:263 (BV) cikkében foglalt tőke-, üzemi tanács- és létszámfeltételek három egymást követő évben teljesülnek.
• Négy törvényi kivétel létezik, és egy gyengített változat az igazgatók kinevezésének és elbocsátásának jogkörét a részvényesekre bízza.
• A rendszer alkalmazását követően a felügyelőbizottság nevezi ki és menti fel az igazgatókat (a teljes rendszer keretében), és rendelkezik a jóváhagyási jogok törvényes listájával.
• A felügyelőbizottságtól való bizalom megvonása a Vállalkozói Kamarának, nem pedig a részvényeseknek adja át annak összetételét.
• Csoportszinten tesztelje a feltételeket, ellenőrizze a mentességeket, és a hároméves értesítési időszakot használja fel az irányítási struktúra előkészítésére a várakozás helyett.

Gyakran Ismételt Kérdések