Pénzügyi biztonság a társasági jogban

A vállalkozók számára a pénzügyi biztonság megszerzése nagyon fontos. Amikor megállapodást köt egy másik féllel, meg kell győződnie arról, hogy az ügyfél eleget tesz-e szerződéses fizetési kötelezettségeinek. Ha finanszírozást nyújt vagy beruházásokat végez egy másik személy javára, akkor azt is garantálja, hogy a megadott összeget végül visszafizetik. Más szavakkal: pénzügyi biztosítékot szeretne szerezni. A pénzügyi biztosíték megszerzése biztosítja, hogy a hitelező biztosítékkal rendelkezzen, amikor észreveszi, hogy követelését nem teljesítik. A vállalkozók és a vállalatok különféle lehetőségeket kínálnak pénzügyi biztosíték megszerzésére. Ebben a cikkben a számos felelősségvállalást, letéti garanciát ((anyavállalat)) garanciát, 403-as nyilatkozatot, jelzálogkölcsönt és zálogjogot tárgyaljuk.

Pénzügyi biztonság a társasági jogban

1. Több felelősség

Több felelősség esetén, amelyet együttes felelősségnek is neveznek, szigorúan nem állítják ki a kiadott garanciát, de van egy társadós, aki más adósokért vállal felelősséget. Számos felelősség a Holland Polgári Törvénykönyv 6: 6 cikkéből fakad. Példák a vállalati kapcsolatokban fennálló több felelősségre a társaság olyan partnerei, akik több felelősséggel tartoznak a társaság adósságaiért, vagy egy olyan jogi személy igazgatói, akik bizonyos körülmények között személyesen felelősek a társaság adósságaiért. Több felelõsséget gyakran biztosítékként állapítanak meg a felek közötti megállapodásban. A hüvelykujjszabály az, hogy ha egy megállapodásból eredő teljesítést két vagy több adós esedékes, mindegyiket egyenlő arányban kötelezik el. Ezért csak arra kötelezhetők, hogy teljesítsék a megállapodás saját részét. Több felelősség azonban kivétel e szabály alól. Több felelősség esetén van olyan teljesítés, amelyet két vagy több adósnak kell elvégeznie, de ahol az adósokat külön-külön lehet megtartani a teljes teljesítés elvégzéséhez. A hitelező minden adóstól jogosult a teljes megállapodás teljesítésére. Ezért a hitelező választhatja meg az adósok közül melyiket kívánja megcélozni, és ezután követelheti a teljes esedékes összeget ettől az adóstól. Amikor az egyik adós kifizeti a teljes összeget, a társadósok már nem tartoznak a hitelezőnek.

1.1 Visszatérítési jog

Az adósok belsőleg fizetik egymást, tehát az egyik adós által fizetett adósságot az összes adós között rendezni kell. Ezt hívásjognak hívják. A regressziós jog az adós joga arra, hogy visszaigényelje azt, amit fizetett egy másik felelõsségért. Ha az adós egyetemlegesen felelõs adósság megfizetéséért, és teljes összeget fizeti, akkor joga van ezt az adósságot behajtani társadóseitõl.

Ha az adós már nem akarja többszörösen felelõsséget vállalni a finanszírozásért, amelyet más adósokkal együtt kötött, írásban kérheti a hitelezõt, hogy mentesítse a több felelõsség alól. Erre példa a helyzet, amikor az adós közös kölcsönszerződést kötött partnerével, de el akarja hagyni a társaságot. Ebben az esetben a hitelezőnek mindig több felelősség írásbeli elutasítását kell készítenie; a társadósok szóbeli kötelezettségvállalása a tartozások megfizetésére nem elegendő. Ha a társadósok nem tudják vagy nem teljesítik ezt a szóbeli megállapodást, akkor a hitelező továbbra is tőled követelheti a teljes adósságot. 

1.2. A hozzájárulás követelménye

Az adós házassági vagy bejegyzett élettársát törvényileg védi. A holland polgári törvénykönyv 1:88 cikke 1. bekezdésének c) pontja szerint a házastársnak a másik házastárs beleegyezésére van szüksége ahhoz, hogy olyan szerződéseket kössön, amelyek kötelesek rá, mint egyetemlegesen felelős adósra, a társaság szokásos üzleti tevékenysége kivételével. Ez az egyetértés úgynevezett követelménye. Ez a cikk célja a házastársak védelme a jogi lépésekkel szemben, amelyek jelentős pénzügyi kockázattal járhatnak. Ha a hitelező az adóssal szemben az egész követelésért egyetemlegesen felel, ez az adós házastársára is következményekkel járhat. Az egyetértés követelménye alól azonban van kivétel. A holland polgári törvénykönyv 1:88 cikkének (5) bekezdése szerint beleegyezés nem szükséges, ha egy részvénytársaság vagy egy korlátolt felelősségű társaság (holland NV és BV) igazgatója megállapodást kötött, miközben ez az igazgató egyedül vagy együtt van társtársaival, a részvények többségének tulajdonosával, és ha a megállapodást a társaság szokásos üzleti tevékenysége nevében kötötték. Ebben két követelménynek kell megfelelni: az igazgató ügyvezető igazgató és többségi részvényes, vagy a részvények többségével társtársaival együtt rendelkezik, és a megállapodást a társaság szokásos üzleti tevékenysége nevében kötötték meg. Ha ezek a követelmények nem teljesülnek, akkor a beleegyezés követelménye érvényes.

2. Letéti

Ha egy fél biztosítékot igényel pénzbeli követelés kifizetésére, ezt a biztosítékot letéti biztosíték is nyújthatja.[1] Letéti feltétel származik a 7: 850. cikk Holland Ptk. Letéti ügyről beszélünk, amikor egy harmadik fél kötelezettségvállalást vállal egy hitelezővel egy másik fél (a fő adós) teljesítésére. Ez a letéti megállapodás megkötésével valósul meg. A biztonságot nyújtó harmadik felet kezesnek nevezik. A kezes kötelezettséget vállal a fő adós hitelezője felé. Ezért a kezes nem vállal felelősséget a saját adósságáért, hanem egy másik fél tartozásáért, és személyesen biztosítékot nyújt az adósság megfizetésére. A kezes teljes vagyonával felel. Letéti szerződésben lehet megállapodni a már létező kötelezettségek teljesítése, valamint a jövőbeni kötelezettségek teljesítése érdekében. A Holland Polgári Törvénykönyv 7: 851. Cikke (2) bekezdésének értelmében ezeknek a jövőbeni kötelezettségeknek kellőképpen meghatározhatóknak kell lenniük a letéti kötvény megkötésének pillanatában. Ha az elsődleges adós nem tudja teljesíteni a megállapodásból eredő kötelezettségeit, a hitelező a garanciaadóhoz fordulhat e kötelezettségek teljesítése érdekében. A Holland Polgári Törvénykönyv 7: 851. Cikke szerint a letéti feltétel az adós azon kötelezettségétől függ, amelyre a letétet megkötötték. Ezért a letéti jogviszony megszűnik, amikor az adós teljesítette a fő megállapodásból származó kötelezettségeit.

A hitelező nem egyszerűen fordulhat a kezeshez az adósság kifizetésére. Ennek oka az, hogy a szubszidiaritás úgynevezett elve szerepet játszik a letéti összegekben. Ez azt jelenti, hogy a hitelező nem fordulhat azonnal a kezeshez a kifizetéshez. Mindenekelőtt a kezes nem vonható felelősségre fizetés előtt, amíg a fő adós mulasztja el kötelezettségeinek teljesítését. Ez a Holland Polgári Törvénykönyv 7: 855 cikkből származik. Ez azt jelenti, hogy a kezest a hitelező csak akkor vonhatja felelősségre, ha a hitelező először fordult a fő adóshoz. A hitelezőnek mindent meg kell tennie annak megállapítása érdekében, hogy az adós, akit a kezes elkötelezett, nem teljesítette fizetési kötelezettségét. A hitelezőnek mindenesetre értesítést kell küldenie a fő adósnak. Csak akkor, ha a fizetésképtelenségi értesítés kézhezvétele után a fő adós továbbra sem teljesíti a fizetési kötelezettséget, a hitelező fellebbezhet a kezesnél a kifizetés megszerzése érdekében. A kezesnek ugyanakkor lehetősége van arra is, hogy megvédje magát a hitelező követelése ellen. E célból ugyanazok a védjegyek állnak a rendelkezésére, mint a fő adós, például felfüggesztés, elengedés vagy fellebbezés a szabálytalanság miatt. Ez a Holland Polgári Törvénykönyv 7: 852 cikkből származik.

2.1 Visszatérítési jog

Egy kezes, aki kifizeti az adós adósságát, ezt az összeget követelheti az adóstól. A regressziós jog tehát a letétekre is vonatkozik. A letétkezelésnél a regressziós jog különleges formája, nevezetesen az átruházás érvényes. Fő szabály az, hogy a követelés kifizetésekor megszűnik. Az átruházás azonban kivétel e szabály alól. Az átruházás során a követelés egy másik tulajdonosra kerül. Ebben az esetben a hitelező követelését az adóstól eltérő fél fizeti ki. Letétileg a követelést egy harmadik fél, nevezetesen a kezes fizeti ki. Az adósság megfizetésével azonban az adóssal szemben fennálló követelés nem veszik el, a hitelezőtől az adósságot megfizető kezesnek átruházják a buszt. Az adósság megfizetése után a kezes ezt követõen megtérítheti az összeget az adóstól, akinek letéti biztosítékot kötött. Az átruházás csak a törvény által szabályozott esetekben lehetséges. A letéti jogok átruházása a 7. cikk alapján lehetséges: 866 Holland Ptk. Jo. 6:10. cikk Holland Ptk.

2.2 üzleti és magánkölcsönök 

Különbség van az üzleti és a magánkölcsönök között. Az üzleti letéti feltétel egy szakma vagy vállalkozás gyakorlása során jön létre, a magán-letéti pedig egy hivatali vagy üzleti tevékenység gyakorlásán kívüli kötvény. A jogi személy és a természetes személy is köthet letéti megállapodást. Erre példa lehet az a holdingtársaság, amely letéti megállapodást köt a bankkal leányvállalatának finanszírozására, és a szülők, akik letéti megállapodást kötnek annak biztosítása érdekében, hogy gyermekeiknek a jelzálogköltség kamatát a banknak megfizessék. A letétet nem mindig kell bank nevében megkötni, de lehetőség van letéti megállapodások megkötésére más hitelezőkkel is.

Legtöbbször egyértelmű, hogy üzleti vagy magántulajdonban lévő letétet kötöttek-e. Ha egy társaság letéti megállapodást köt, akkor üzletkötést köt. Ha egy természetes személy letéti megállapodást köt, általában magántulajdonos letétet köt. A kétértelműség akkor fordulhat elő, amikor egy részvénytársaság vagy egy korlátolt felelősségű társaság igazgatója kötvénykötési megállapodást köt a jogi személy nevében. 7. cikk: A 857 holland polgári törvénykönyv magában foglalja azt, hogy mit ért a magántulajdonban lévő letét: a letéti befejezés természetes személy által, aki nem a szakma gyakorlása során járt el, sem a részvénytársaság, sem a korlátolt felelősségű társaság szokásos gyakorlata alapján vállalat. Ezenkívül a kezesnek a társaság igazgatójának kell lennie, és a részvények többségét önmagában vagy társigazgatóival együtt kell birtokolnia. Két fontos kritérium van:

- a kezes ügyvezető igazgató és többségi részvényes, vagy a részvények többsége a társigazgatókkal együtt;
- a letétet a társaság rendes üzleti tevékenysége érdekében végzik.

A gyakorlatban gyakran van egy ügyvezető igazgató / többségi részvényes, aki letéti megállapodást köt. Az ügyvezető igazgató / többségi részvényes meghatározza a társaság politikáját, és személyes érdeke fűződik a társaság letéti igényéhez, mert előfordulhat, hogy a bank nem akar finanszírozást nyújtani letéti szerződés megkötése nélkül. Ezen túlmenően az ügyvezető igazgató / többségi részvényes által megkötött letéti szerződést a rendes üzleti tevékenység céljából is megkötni kell. Ez azonban minden helyzetben eltérő, és a törvény nem határozza meg a „rendes üzleti tevékenység” fogalmát. Annak értékeléséhez, hogy a letétet szokásos üzleti tevékenység céljából megkötötték-e, meg kell vizsgálni az eset körülményeit. Amikor mindkét kritérium teljesül, üzleti letétet kötnek. Ha a letétet lezáró igazgató nem ügyvezető igazgató / többségi részvényes, vagy ha a letétet nem szokásos üzleti tevékenység céljából kötötték meg, akkor magántulajdonban lévő letétet kötnek.

További szabályok vonatkoznak a magáncélú letétekre. A törvény védelmet nyújt a magánkezes házassági vagy bejegyzett élettársának. A hozzájárulás követelménye, nevezetesen a magántulajdonban lévő letétekre is vonatkozik. Az 1:88. Cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint a holland polgári törvénykönyvnek a házastársaknak szüksége van a másik házastárs jóváhagyására olyan megállapodás megkötésére, amely kezesként kötelezi őt. Ennélfogva érvényes magán-letéti megállapodás megkötéséhez a kezes házastársának jóváhagyása szükséges. A holland polgári törvénykönyv 1:88. Cikke (5) bekezdésének értelmében azonban ez a hozzájárulás nem szükséges, ha a letétet üzleti kezes köti meg. A kezes házastársának védelme tehát csak a magántulajdonban lévő letéti szerződésekre vonatkozik.

3. Garancia

A garancia egy másik lehetőség a követelés megfizetésének biztosítékának megszerzésére. A garancia személyes biztonsági jog, amikor egy harmadik fél önálló kötelezettséget vállal a hitelező és az adós közötti kötelezettségvállalás teljesítésére. A garancia tehát azt jelenti, hogy egy harmadik fél garantálja az adós kötelezettségeinek teljesítését. A kezes vállalja az adósság megfizetését, ha az adós nem tudja vagy nem fog fizetni.[2] A garanciát törvény nem szabályozza, de a garanciát a felek közötti megállapodás megköti.

3.1. Kiegészítő garancia

A biztonság megszerzése érdekében különbséget lehet tenni a garancia két formája között; a kiegészítő garancia és az elvont garancia. A kiegészítő garancia a hitelező és az adós kapcsolatától függ. Első pillantásra a kiegészítő garancia nagyon hasonló a letétihez. A különbség azonban az, hogy a kiegészítő kezességvállalás kezesje nem ugyanolyan teljesítésre vállalja magát, mint a fő adós, hanem más kontextusban fennálló személyes kötelezettségére. Ennek egyszerű példája az, amikor a kezes vállalja, hogy paradicsomot szállít a hitelezőnek, ha az adós nem teljesíti burgonya-szállítási kötelezettségét. Ebben az esetben a kezes kötelezettségének tartalma különbözik az adós kötelezettségének tartalmától. Ez azonban nem befolyásolja azt a tényt, hogy a két kötelezettségvállalás között szoros kapcsolat áll fenn. A kiegészítő garancia kiegészíti a hitelező és az adós közötti kapcsolatot. Ezenkívül a kiegészítő garancia gyakran biztonsági háló funkcióját fogja ellátni; csak akkor, ha a fő adós nem teljesíti kötelezettségeit, a kezest felkérik kötelezettségvállalásának teljesítésére.

Noha a garanciát a törvény nem említi kifejezetten, a Holland Polgári Törvénykönyv 7: 863 cikkelye implicit módon utal a kiegészítő garanciára. E cikk értelmében a magánkölcsönökre vonatkozó rendelkezések azokra a megállapodásokra is alkalmazandók, amelyekben valamely személy kötelezettséget vállal egy adott szolgáltatásra abban az esetben, ha harmadik fél nem teljesíti a hitelezővel szemben eltérő tartalommal bíró különleges kötelezettséget. A magánkölcsönökre vonatkozó rendelkezések tehát a kiegészítő garanciára is vonatkoznak, amelyet egy magánszemély köt.

3.2 Absztrakt garancia

A kiegészítő garancia mellett az absztrakt garancia pénzügyi biztonságát is ismerjük. A kiegészítő kezességvállalástól eltérően az absztrakt garancia a kezes önálló kötelezettségvállalása a hitelező felé. Ez a garancia pártatlan a hitelező és az adós közötti alapviszonytól. Absztrakt garancia esetén a kezes önálló kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos feltételek mellett végrehajtja az adós számára a teljesítést. Ez a teljesítés nem kötődik az adós és a hitelező közötti mögöttes megállapodáshoz. Az absztrakt garancia legismertebb példája a bankgarancia.

Absztrakt garancia megkötésekor a kezes nem hivatkozhat védelemre a mögöttes kapcsolatból. Ha a garancia feltételei teljesülnek, a kezes nem akadályozhatja meg a fizetést. Ennek oka az, hogy a garancia a hitelező és a kezes közötti külön megállapodásból származik. Ez azt jelenti, hogy a hitelező azonnal fordulhat a kezeshez, anélkül, hogy értesítést kellene küldenie az adósnak. A garancia megkötésével a hitelező nagyfokú bizonyosságot szerez arról, hogy az adósságot megfizették-e. Ezenkívül a kezesnek nincs visszavonási joga. A felek azonban védintézkedéseket is belefoglalhatnak a garanciavállalási megállapodásba. Az elvont garancia jogi következményei nem a törvényi rendeletekből származnak, hanem maguk a felek teljesíthetik azokat. Noha a kezesnek nincs törvény szerint visszamenőleges igény, ő maga is gondoskodhat a behajtás módjáról. Például viszontgarancia köthető az adóssal, vagy kártalanítási okirat készíthető.

3.3 Anyavállalati garancia

A társasági jogban gyakran megkötik az anyavállalati garanciát. Az anyavállalati garancia azt jelenti, hogy az anyavállalat elkötelezi magát az ugyanazon csoport leányvállalatának kötelezettségeinek teljesítése mellett, ha maga a leányvállalat nem teljesíti vagy nem tudja teljesíteni ezeket a kötelezettségeket. Természetesen erről a garanciáról csak olyan társaságokkal lehet megállapodni, amelyek egy csoport vagy holding társaság részét képezik. Elvileg a csoportos garancia elvont garancia. Általában azonban nincs az „első fizetés, majd beszélgetés” koncepció, amely szerint a kezes azonnal megfizeti az adósságot anélkül, hogy érdemben ellenőrizné, hogy van-e követelhető követelés az adóssal szemben. Ennek oka az, hogy az adós a kezes leányvállalata; a kezes először ellenőrizni akarja, hogy valóban van-e követelhető követelés. Ennek ellenére az „első fizetés, majd beszélgetés” konstrukció beépíthető a garanciamegállapodásba. Végül is a felek saját igényeik szerint strukturálhatják a garanciát. A feleknek azt is meg kell határozniuk, hogy a garancia csak fizetési garanciát tartalmaz-e, vagy a garanciának ki kell terjednie más kötelezettségekre is, ezért teljesítési garancia. A garancia hatályát, időtartamát és feltételeit a felek maguk is meghatározzák. Az anyavállalati garancia megoldást jelenthet, ha a leányvállalat csődbe megy, de csak akkor, ha az anyavállalat nem dől össze leányvállalataival együtt.

4. 403 nyilatkozat

A vállalatcsoporton belül gyakran is kiadnak egy úgynevezett 403-es nyilatkozatot. Ez a megállapítás a Holland Polgári Törvénykönyv 2: 403. Cikkből származik. A 403-as számlakivonat kiadásával a csoporthoz tartozó leányvállalatok mentesülnek az egyedi éves beszámolók készítésétől és közzétételétől. Ehelyett összevont éves beszámoló készül. Ez az anyavállalat éves beszámolója, amely tartalmazza a leányvállalatok összes eredményét. A konszolidált éves beszámoló háttere az, hogy bár valamennyi leányvállalat gyakran viszonylag függetlenül működik, végül az anyavállalat irányítása és felügyelete alá tartozik. A 403 nyilatkozat egyoldalú jogi aktus, amelyből az anyavállalat számára független kötelezettségvállalás merül fel. Ez azt jelenti, hogy a 403-as nyilatkozat nem kiegészítő kötelezettségvállalás. A 403-as nyilatkozatot nem csak a nagy nemzetközi csoportok adják ki; kis csoportok, amelyek például két részvénytársaságból állnak, szintén igénybe vehetik a 403-as nyilatkozatot. A 403-as nyilatkozatot regisztrálni kell a Kereskedelmi Kamara kereskedelmi nyilvántartásában. Ez a kimutatás jelzi, hogy a leányvállalat mely adósságait fedezi az anyavállalat, és melyik időpontotól.

A 403 nyilatkozat másik oldala az, hogy az anyavállalat ezzel a nyilatkozattal kijelenti, hogy felelõs leányvállalatainak kötelezettségeiért. Az anyavállalat tehát egyetemlegesen felelõs a leányvállalatok jogi aktusaiból eredõ adósságokért. Ez a több felelősség azt jelenti, hogy annak a leányvállalatnak a hitelezője, amelynek a 403 nyilatkozatát kiállították, dönthet úgy, hogy melyik jogi személyt keresi igénye teljesítéséhez: a leányvállalatot, amellyel az elsődleges megállapodást kötötte, vagy az anyavállalatot, amely 403-nyilatkozatot. Ezzel a több felelősséggel a hitelező kompenzálódik a partnerének leányvállalatának pénzügyi helyzetére vonatkozó betekintés hiánya miatt. Míg a fent említett pénzügyi értékpapírok csak annak a szerződő félnek a felelősségét vonják maguk után, akivel a szerződést megkötik, a 403-as nyilatkozat felelősséget teremt a leányvállalatok összes hitelezőjével szemben. Lehet, hogy több hitelező fordulhat az anyavállalathoz követelései teljesítése érdekében. A 403 nyilatkozatból fakadó potenciális felelősség tehát jelentős. Ennek hátránya, hogy a 403-as nyilatkozat az egész csoportot érintheti, ha a leányvállalat pénzügyi problémákkal szembesül. Ha egy leányvállalat csődbe kerül, akkor az egész csoport összeomolhat.

4.1 A 403 nyilatkozat visszavonása

Lehetséges, hogy az anyavállalat nem akarja többé felelősséget vállalni az adósságakért vagy leányvállalataiért. Ez akkor fordulhat elő, amikor az anyavállalat eladni akarja a leányvállalatot. A 403 nyilatkozat visszavonásához a 2: 404 holland polgári törvénykönyvből származó eljárást kell követni. Ez az eljárás két elemből áll. Mindenekelőtt a 403 nyilatkozatot vissza kell vonni. A visszavonási nyilatkozatot a Kereskedelmi Kamara kereskedelmi nyilvántartásába kell letétbe helyezni. Ez a visszavonási nyilatkozat azt vonja maga után, hogy az anyavállalat már nem felel a leányvállalat tartozásáért, amelyek a visszavonásról szóló nyilatkozat kiadása után merülnek fel. A holland polgári törvénykönyv 2: 404. Cikke (2) bekezdésének értelmében azonban az anyavállalat felel az adósságokért, amelyek olyan jogi aktusokból származnak, amelyeket a 403-as nyilatkozat visszavonása előtt kötöttek. Ezért továbbra is fennáll a felelősség azokra a tartozásokra vonatkozóan, amelyek olyan megállapodásokból származnak, amelyeket a 403-as nyilatkozat kiadása után kötöttek, de a visszavonási nyilatkozat kiadása előtt. Ennek célja a hitelező védelme, akik esetleg megállapodást kötöttek a 403-as nyilatkozat bizonyosságával szem előtt tartva.

Lehetséges azonban a felelősség megszüntetése ezen korábbi jogi aktusok vonatkozásában. Ennek végrehajtásához a Holland Polgári Törvénykönyv 2. cikke: 404 (3) bekezdéséből következő kiegészítő eljárást kell követni. Ebben az eljárásban több feltétel vonatkozik:

- a leányvállalat már nem lehet a csoport tagja;
- a 403-as nyilatkozat megszüntetésének szándékáról szóló értesítésnek legalább két hónapig rendelkezésre kell állnia a Kereskedelmi Kamara ellenőrzéséhez;
- legalább két hónap telik el a nemzeti újságban tett értesítés óta, hogy a felmondási értesítés ellenőrzésre rendelkezésre áll.

Ezenkívül a hitelezőknek továbbra is lehetősége van ellenállni a 403-as nyilatkozat megszüntetésének szándékával. A 403 nyilatkozat csak akkor szüntethető meg, ha időben nem nyújtottak be felszólalást, vagy ha a bíró a benyújtott felszólalást érvénytelennek nyilvánította. Csak akkor, ha teljesülnek a 403-as nyilatkozat visszavonásának és megszüntetésének a feltételei, az anyavállalat többé nem felelõs a leányvállalat adósságaiért. Fontos, hogy ezt a visszavonást és megszüntetést gondosan hajtsák végre; ha a visszavonást vagy a felmondást nem hajtották végre megfelelően, az anyavállalatot felelősségre vonhatják még egy évekkel ezelőtt eladott leányvállalat adósságaiért is.

5. Jelzálog és zálogjog

Pénzügyi biztosítékot jelzálog vagy zálogjog megállapításával is megszerezhet. Noha a pénzügyi biztonság ezen formái erősen hasonlítanak egymásra, számos különbség van.

5.1. Jelzálog

A jelzálog olyan pénzügyi biztosíték, amelyet a felek előírhatnak. A jelzálogkölcsön azt jelenti, hogy az egyik fél kölcsönt nyújt a másik félnek. Ezt követően jelzálogkövetelést írnak elő a kölcsön visszafizetésével kapcsolatos pénzügyi biztosíték megszerzése érdekében. A jelzálogjog olyan tulajdonjog, amely az adós vagyonára vonatkozóan megállapítható. Ha az adós nem tudja visszafizetni a kölcsönt, a hitelező követelését teljesítése érdekében követelheti az ingatlant. A jelzálog legismertebb példája természetesen a háztulajdonos, aki megállapodott a bankkal, hogy a bank kölcsönt ad neki, majd házát használja a kölcsön visszafizetésére. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak jelzálogkölcsönt lehet létrehozni a bankon keresztül. Más cégek és magánszemélyek is jelzálogkötést köthetnek. A jelzálogkölcsönök terminológiája zavaró lehet. Normál beszédben egy párt, például egy bank jelzálogkölcsönt ad egy másik pártnak. Jogi szempontból azonban a hitelfelvevő a jelzálogkölcsön-szolgáltató, míg a kölcsönt nyújtó fél a jelzálog-birtokos. A bank tehát a jelzálog-birtokos, és az a személy, aki házat akar vásárolni, a jelzálogkölcsön-szolgáltató.

A jelzálog jellemző, hogy a jelzálogkölcsönt nem lehet minden ingatlanra kötni; a 3: 227 holland polgári törvénykönyv szerint a jelzálog csak bejegyzett ingatlanokra adható meg. A regisztrált ingatlan eladásakor ezt az átadást nyilvántartásba kell venni. Csak a nyilvántartásba vétel után a regisztrált vagyont megkapja a vevő. A bejegyzett ingatlanokra példa a föld, házak, csónakok és repülőgépek. Az autó nem regisztrált ingatlan. Ezenkívül a jelzálog csak „kellően meghatározható követelés” javára hozható létre. Ez a 3: 231 holland polgári törvénykönyvből származik. Ez azt jelenti, hogy egyértelműnek kell lennie abban a tekintetben, hogy melyik követelést állítják elő a jelzálogkölcsön. Ha a hitelezőnek két követelése van egy adós ellen, akkor világossá kell tenni, hogy e két követelés közül melyikre adták meg a jelzálogjogot. Ezen túlmenően az ingatlan tulajdonosa, amelynek nevében jelzálogkölcsönt kötöttek, továbbra is a tulajdonos; a tulajdonjog a jelzálogjog megállapítása után nem jár. A jelzálogot mindig közjegyzői okirat kiállításával hozzák létre.

Ha az adós nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, akkor a hitelező az ingatlan eladásával gyakorolhatja jelzálogjogát, amelynek a nevében a jelzálogot létrehozták. Ehhez nincs szükség bírósági végzésre. Ezt azonnali végrehajtásnak nevezzük, és az a 3: 268. cikkből származik, a Holland Ptk. Fontos szem előtt tartani, hogy a hitelező csak ingatlant adhat el követelésének teljesítése érdekében; Lehet, hogy nem megfelelő az ingatlan. Ezt a tilalmat kifejezetten kimondja a Holland Polgári Törvénykönyv 3: 235. Cikke. A jelzálog fontos jellemzője, hogy a jelzálog-birtokos elsőbbséget élvez más hitelezőkkel szemben, akik követeléseik teljesítése érdekében az ingatlant kívánják igénybe venni. Ez a holland polgári törvénykönyv 3: 227 cikke szerint történik. Egy csőd alatt a jelzálog-birtokosnak nem kell a többi hitelezőt figyelembe vennie, hanem egyszerűen gyakorolhatja jelzálogjogát. Ő az első hitelező, aki teljesítheti követelését a regisztrált ingatlan eladásából származó nyereséggel.

5.2. Fogadalom

A jelzáloggal összehasonlítható biztonsági jog a zálogjog. A jelzáloggal ellentétben az ingatlanokra zálogjog nem köthető. A zálogjog azonban szinte minden más ingatlanra, például ingó vagyontárgyra, birtoklójogára vagy megrendelésére, és akár ilyen ingatlan vagy jog haszonélvezésére is megállapítható. Ez azt jelenti, hogy biztosíték köthető mind az autókra, mind az adósoktól kapott összegekre. A hitelező zálogjogot állít fel annak biztosítása érdekében, hogy a követelést megfizessék. Megállapodást kell kötni a hitelező (a zálogjogosult) és az adós (a zálogjogosító) között. Ha az adós nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, akkor a hitelezőnek joga van eladni az ingatlant, és követelését ennek nyereségével teljesíteni. Ha az adós nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, a hitelező azonnal eladhatja az ingatlant. A 3: 248 holland polgári törvénykönyv szerint ehhez nincs szükség bírósági végzésre, ami azt jelenti, hogy azonnali végrehajtást kell alkalmazni. A jelzáloghitelhez hasonlóan a hitelező nem engedheti meg azt az ingatlant, amelynek nevében zálogjogot adtak; csak az ingatlant adhatja el, és követelését a nyereséggel teljesítheti. Ez a 3: 235 holland polgári törvénykönyvből származik. Alapvetően a zálogjoggal rendelkező hitelező csőd vagy fizetés felfüggesztése esetén elsőbbséget élvez más hitelezőkkel szemben. Ugyanakkor számíthat, hogy vagyoni vagy nem nyilvános zálogjogot kötöttek-e.

5.2.1. Birtoklási és nem nyilvános zálogjog

A vagyoni zálogjog akkor jön létre, amikor az ingatlan „a zálogjogosult vagy harmadik személy irányítása alá tartozik”. Ez a 3: 236 holland polgári törvénykönyvből származik. Ez azt jelenti, hogy a zálogkötelezettség átruházásra kerül a hitelezőnek; a hitelező ténylegesen a birtokában van az ingatlan a zálogjog fennmaradásának ideje alatt. Vagyoni zálogjoggal állítják elő az árut a hitelező ellenőrzése alatt. A hitelezőnek gondoskodnia kell az ingatlanról és esetleg karbantartást kell végeznie. Ezeket a karbantartási költségeket az adósnak meg kell térítenie.

A vagyoni zálog mellett a nem nyilvános zálogjog is van, amelyet nem vagyoni zálognak is hívunk. Ez a 3. cikk: 237 holland polgári törvénykönyv szerint történik. A nem nyilvánosságra hozott zálogjog megteremtésekor az ingatlant nem a hitelező ellenőrzi, hanem egy okiratot állítanak fel, amelyben közlik a nem nyilvánosságra hozott zálogjogot. Ez lehet közjegyzői okirat és magánjogi okirat is. Magán okiratot azonban regisztrálni kell a közjegyzőben vagy az adóhatóságnál. A nem nyilvános zálogjogokat gyakran használják azok a cégek, amelyek gépi zálogjogot akarnak létrehozni. Ha a gépet a hitelező birtokába jutnák, a társaság nem lenne képes üzleti tevékenységeinek elvégzésére.

A vagyoni zálogjog erősebb biztonsági jogot teremt, mint a nem nyilvánosságra hozott zálogjog. Ha egy vagyoni zálogjog áll fenn, akkor a hitelező már rendelkezik a birtokában lévő vagyonnal. Ez nem akkor áll fenn, ha nyilvánosságra nem hozott zálogjog áll fenn. Ebben az esetben a hitelezőnek meg kell győznie az adót az ingatlan átadásáról. Ha az adós ezt megtagadja, akkor szükség lehet arra is, hogy az árut bíróságon keresztül továbbítsák. A vagyoni és a nem nyilvánosságra tett zálogjogi különbség a csődben és a fizetés felfüggesztésében is szerepet játszik. Amint azt már tárgyaltuk, a hitelezőnek joga van azonnali végrehajtásra; követelését teljesítése érdekében azonnal eladhatja az ingatlant. Ezenkívül a zálogjogosultak elsőbbséget élveznek a hitelezőkkel szemben a csődön belül. Különbség van azonban a vagyoni és a nem nyilvánosságra tett zálog között. A vagyoni zálogjog tulajdonosai az adóhatósággal szemben is elsőbbséget élveznek, amikor az adós csődbe kerül. A nyilvánosságra nem hozott zálogjog tulajdonosai nem élveznek elsőbbséget az adóhatóságok felett; az adóhatóság jogai az adós csődje során a nyilvánosságra nem hozott zálogjog jogosultja felett élnek. Ezért a vagyoni zálogjog nagyobb biztonságot nyújt a csőd alatt, mint a nem nyilvánosságra hozott zálogjog.

6. Következtetés

A fentiek szerint a pénzügyi biztosíték megszerzésének többféle módja van: többféle felelősség, letéti garancia, (anyavállalat) garancia, 403 nyilatkozat, jelzálog és zálogjog. Ezeket az értékpapírokat elvben mindig egy megállapodás rögzíti. Egyes pénzügyi értékpapírok formátlan módon szerkeszthetők, maguk a felek kívánságai szerint, míg más pénzügyi értékpapírokra jogi rendelkezések vonatkoznak. Ennek eredményeként a pénzügyi biztonság különféle formáinak vannak előnyei és hátrányai. Ez vonatkozik mind a biztonságot igénylő felekre, mind a biztonságot nyújtó felekre. Egyes pénzügyi értékpapírok több védelmet nyújtanak a hitelezőnek, mint mások, ám más hátrányokkal is járhatnak. A helyzettől függően a felek között megfelelő pénzügyi biztosíték jöhet létre.

[1] Letétet gyakran garanciaként hívják. A holland törvények szerint azonban a pénzügyi biztonságnak két formája van, amelyek garantáltan angolul fordulnak. Annak érdekében, hogy ez a cikk érthető legyen, a letéti feltételt erre a pénzügyi biztosítékra kell használni.

[2] A „kezes” kifejezést mind a letéti biztosítékban, mind a garanciában megemlítik. E kifejezés jelentése azonban az érintett biztonsági jogtól függ.

Megosztás